Sorozat a blogon: Szívcsapás,
Visszavonuló,
Ez a lány
– Mi az a slam? – kérdezem.
– Költészet – feleli mosolyogva. – Ez az
életem.
Fülszöveg:
{
Apja
váratlan halála után a 18 éves Layken lesz édesanyja és öccse legnagyobb
támasza. Bár kívülről erősnek tűnik, valójában teljesen reményvesztetté válik.
Ekkor
lép életébe egy fiatalember, aki mindent megváltoztat. Az ország másik végébe
költöző Layken megismerkedik új szomszédjával, a huszonegy éves, jóképű
Will-lel, aki szenvedélyesen rajong a slam költészet iránt. A fiatalok hamar
egymásra találnak, és a lányban újra feléled a remény.
Csakhogy
egy megdöbbentő felfedezés már az első csodálatos randevú után kettejük közé
áll. Ettől fogva minden találkozás fájdalmassá válik számukra. Meg kell
találniuk az egyensúlyt az egymás iránt táplált érzelmek és az őket
szétszakítani akaró erők között.
{
Eredeti
mű: Colleen Hoover: Slammed
Könyvmolyképző,
Szeged, 2014
294
oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633738283 · Fordította: Barthó Eszter
{
Szerintem:
{
Véletlenül
került a kezembe, de nem bántam meg, ugyanis átlendített egy kisebb olvasási
válságon. Végre egy regény letehetetlen történettel, szerethető szereplőkkel,
de nem cukormázas élettel és nyáltengeres egymásra találással.
A slam
poetryvel nincs közös múltan – hallottam már róla és ennyi. Nem tudom érdekel-e, amíg nem próbáltam,
szóval mindenképpen beugranék a N9NE klubba! A könyvben preferált zenekarról
(The Avett Brothers) viszont még életemben nem hallottam, de ez a könyv - egészen
biztos vagyok benne -, jó propaganda a zenekarnak. Én például rákattantam
a zenéjükre.
Rövid,
élvezetes és érdekes történet, amit szerettem olvasni. Tényleg minden tetszett
benne, mert a legapróbb részletre is nagy gondot fordított az író. „Suta,
életszerű” és „túl szép, hogy igaz legyen” történet egyszerre. A folytatástól
tartok, ugyanis egésznek érzem a Slammed történetét, akár be is fejezhetném
itt. Ugyanakkor alig várom a következő részét, mert nagyon jól ír az írónő és
kíváncsi vagyok, hogy mit tud még kihozni Will és Lake sztorijából!
A
borító volt az, ami miatt végül a könyv mellett döntöttem. Szerintem a KMK
kiadó is jól döntött, hogy ezt a verziót vette át külföldről, mert az eredeti
elég szimpla (egy színpad, bárszékkel). Én imádom ezt a furcsa magenta-pink
színvilágot.
Kedvenc jelenet: Amikor
Lake az általános iskola igazgatónőjénél előadja azt a rövid monológot.
Imádtam! I-m-á-d-t-a-m!
Kedvenc szereplő: Minden főbb szereplőt imádtam.
Új szerelmem: Will Cooper ♥
Értékelés: 5
Bővebben:
{
Hogyan került a kezembe?
Bevallom
hősiesen, hogy eszem ágában sem volt elolvasni ezt a könyvet, de van egy
kihívás, amiben véletlenszerűen összesorsolnak 3 dolgot, hogy mi alapján kell
olvasmányt kutatni. A 3) igazából nem is fontos (elolvasni, értékelni és idézni
a könyvből), de az első két dobás nagyon beszűkítette nálam a dolgot. 1) Rubin-pöttyös
könyv, 2) a borítón legyen PINK szín. Még ennek a borítója áll a legközelebb a
megoldáshoz, bár a Nyugalom
tengere is szóba jöhetett volna…
A
történet röviden –
SPOILER!
ugord
át!
Egy 18 éves lány, a 9 éves öccse és az
édesanyjuk Texasból Michiganbe költöznek pár hónappal az édesapjuk halála
után. Ott a srác egyből összebarátkozik a szomszéd 9 éves kissráccal,
miközben a 18 éves leányzó összefut a kölyök 21 éves bátyjával. Hamarosan
randiznak, EGÉSZEN megtetszenek egymásnak. (Tulajdonképpen szerelem első
látásra a pasi részéről és a csajszinak sem kellett sok.)
Hétfőn Lake, a leányzó az új gimijében szerez
egy legjobb barátnőt, aztán pofára esik – belefut a szomszéd srácba, aki
abban a gimiben tanár(segéd). Ráadásul a csajszi költészettan tanára! (Kedvenc manga témám, de regényben még nem
találkoztam hasonlóval.) A srácról kiderül, hogy egyedül neveli az
öccsét, szóval közli a csajjal, hogy első helyen a tesója, második helyen a
munka áll, a megélhetésével pedig nem játszik.
Persze a kapcsolatuk, mint szomszédok nagyon
jó marad a két kölyök miatt. Aztán anyuról kiderül, hogy tüdőrákja van és
azért költöztek ide, hogy a régi barátnője „segíthessen”, illetve detroit-i a
legjobb specialista. A történet röviden ennyi, két nagy bonyodalmat kapunk: a
szexi tanár bácsi versus szerelmes diáklány – szituációt és anyu
haldoklásának történetét.
|
Mi ez a könyv?
Ez a
könyv rózsaszín lufi, sorrendbe tett szabásminta, szív tetkó a csuklón, tüdőrák
jelmez, családi tökfaragás, dühroham a hóesésben… Ez a könyv a gyász öt
szakasza és a szerelembe esés, egymásnak rendeltetés iskola példája…
Az
biztos, hogy vannak benne morbid-, és
ezáltal az én életemhez is közelálló, szóval életszerű, valódi momentumok,
de mégsem kívánom senkinek azt, amit Eddie, Lake vagy Will átélt…
Elolvasni
viszont érdemes, ugyanis mély és felületes dolgokkal is foglalkozik. Mennyit
jelent a család? Hát a család hiánya? Lehet-e egyszerűen félrenézni, amikor
valaki szenved? Érdemes-e várni a másikra?
Rövid
és olvasmányos regény.
„Azt kívánom, bárcsak örökké tartana ez a
pillanat. Bárcsak faraghatnánk együtt a töklámpásokat, amíg világ a világ!”
Legszívesebben
sokkal több idézetet kiválogattam volna belőle, mint amennyit egy átlag
bejegyzéshez hoztam, ugyanis most tényleg betalált nálam ez a furcsa nevű,
érdekes borítójú könyv, amiben a főszereplőt Layken-nek hívják, ugyanis az apja
és az anyja nem jutott dűlőre azzal, hogy Layla vagy Kennedy legyen a neve. Már
ezzel a röpke történettel a legeslegelején megfogott magának a sztori.
The
Avett Brothers, vagyis mjúzik a
könyvben:
{
Az
egyes fejezethez egy-egy The Avett Brothers dal részlete van, amelyik
megalapozza a fejezet hangulatát vagy leírja mi lesz a központi téma. (Nem
véletlenül aggódtam, amikor az egyik fejezet mellé a Die, die, die című dalt
választották!)
Egész
különleges megoldás, de nekem tetszett, bár meg kell szokni.
Az a
helyzet, hogy iszonyatosan rácsavarodtam a zenéjükre. A Youtubeon a Slammed
többen is készítettek TAB-s zenelistát, íme, az én kedvenc listám: Slammed (chapter
playlist) by Colleen Hoover!
The Avett Brothers számok a könyvben:
|
|
Murder in the City
Paranoia in B Major
I and Love and You
If It's the Beaches
Laundry Room
The Perfect Space
Ill With Want
Die Die Die
Tin Man
I Would Be Sad
|
Ten Thousand Words
Slight Figure of Speech
Talk on Indolence
Salina
Pretty Girl
All My Mistakes
When I Drink
The Once and Future Carpenter
Swept Away
Gimmeakiss
Living of Love
|
DreamCasting:
{
Én
legalábbis valahogy így képzeltem el őket, persze egyedül Eddie-t (Samaire
Armstrong) láttam magam előtt, ugyanis imádom ezt a bolondos, szöszi
színésznőt.
A
többieket csak nézelődés közben találtam, és amikor rájuk néztem, akkor jött az
„Aha!”-pillanat. A srácok kicsit hasonlítanak ugyan, de tulajdonképpen a
sztoriban is egyformák, csak lelkiekben.
Idézetek:
{
Három
kérdés van, amire egy nőnek igennel kell válaszolnia, mielőtt elkötelezné magát
– vág bele. – Ha bármelyikre is nemmel felelnél, akkor jobb, ha gyorsan
odébbállsz.
(…)
– Az
első kérdés, hogy mindig tisztelettel bánik-e veled. A második, hogy ha tudod,
hogy húsz év múlva is éppen olyan lesz, mint most, akkor hozzámennél-e
feleségül. A harmadik pedig, hogy általa jobb emberré válhatsz-e. Ha találsz
valakit, akivel kapcsolatban mindhárom kérdésre igen a válasz, szerencsésnek
érezheted magad.
- Természetes, hogy a kötelezettségeid előbbre
valók nálam, ezért szeretnék várni rád. Te jó ember vagy, Will. Amit te hibának
látsz magadban, az számomra éppen az az ok, amiért beléd szerettem.
{
- Én
tudom, miért írnak az emberek verseket - szólal meg Javi. - Mert érzelmes
lúzerek, akiknek nincs jobb dolguk, mint exbarátnők és halott kutyák után
rinyálni.
-
Tévedsz, Javi - felelem. - Az a countryzene.
{
Amikor
meghal valaki, akit szerettünk, minden emlék fájdalmassá válik. Csak a gyász
ötödik fázisába érve kezdünk el újra jó szívvel visszagondolni a közös időkre,
amikor már nem a halála jut róla az eszünkbe, hanem az élete.
{ { { { {
{ { { { {
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése