„…számításaim
szerint, ha ugyanaz a tárgy két különböző időből önmagához ér, két dolog
történhet: vagy az Univerzum megszűnik létezni, vagy három furcsa törpe táncol
végig az utcán virágcseréppel a fején.
– Ez megdöbbentően pontos eredmény –
jegyeztem meg.
– Tudom. De ez a tudomány.”
Fülszöveg:
♛
Szerencsére
egy apa pontosan tudja, mi a kötelessége, ha megtörténik a katasztrófa, azaz
elfogy a tej, s így a gyerekek nem tudják mivel enni a reggeli kukoricapelyhet.
Megacélozza magát, és megkísérli a lehetetlent: tejet hoz a boltból.
Szerencsére
az apák leleményesek, és mindig akad egy segítőtársuk, így még az űrbéli
idegenek, vérszomjas kalózok és egyéb kekeckedők sem tudják meghiúsítani a
küldetésüket, közben pedig egyik kaland a másik sarkára tapos.
Szerencsére
a tej tejhatalmúnak bizonyul.
Szerencsére
Neil Gaiman fejéből ismét kipattant egy „eszelős” történet, amelyben szerepet
játszik az időutazás és az időjárás, énekelnek a dinoszauruszok és durcáskodik
egy isten, valamint bizonyítékot kapunk arra, hogy apa csak egy van.
♛
Eredeti
mű: Neil Gaiman: Fortunately, the Milk
Eredeti
megjelenés éve: 2013
Agave Könyvek,
Budapest, 2014
102
oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155442834 · Fordította: Pék Zoltán ·
Illusztrálta: Skottie Young
♛
Szerintem:
♛
Új
kedvenc Gaiman könyvet avattam!
Kompakt,
fantasztikus, tömör és mégis rengeteg dolog történik benne!
Ráadásul
elborult, agyament és gyönyörűséges az egész szerkesztése!
Már a
szerző előszavát olvasva vigyorogtam, mint a vadalma, mert olvastam a benne
említett könyvet (The Day I Swapped My Dad for Two Goldfish). Az
is egy feledhetetlen és elborult történet egyébként, bár még csak angolul
találkoztam vele és azóta sem jelent meg magyarul.
Szóval
– tekintve, hogy laktóz érzékeny vagyok és ha tehetem, nem fogyasztok tejet –
mi fogott meg ebben a könyvben? Először is a rajzolása. Az illusztrációk
fantasztikusak! Aztán az apuka „nincs tea” arca, a Vészkijárat felirattáblák az
űrhajón, a wámpírok, Splod és még sorolhatnám. Imádom a fantasyt, az időutazást
és ezt az egész történetet.
Értékelés: 5*
*100%, hogy beszerzem
magyarul vagy angolul
Bővebben
az illusztrációkról:
♛
Igazából
két Neil Gaiman: Szerencsére tej kiadás létezik. Az egyiket Chris Riddell (GoodReads)
illusztrálta, a másikat Skottie Young (GoodReads,
hivatalos).
Chris Riddell több Neil Gaiman könyvet illusztrált már (Coraline, A temető
könyve, The Sleeper and the Spindle), de amikor megláttam Skottie Young műveit,
akkor szinte imádkoztam azért, hogy az a verzió jöjjön Magyarországra!
Annyira örülök neki, hogy ez jött. Imádom!
A kétféle kiadás: Chris Riddell és Skottie Young illusztrálásával. |
Imádom
minden képét, tökéletesen illenek a könyv bohókás hangulatához. Egyszerűen
fantasztikus az egész kiadás.
Megnéztem
ugyan a CR által a könyvhöz készített illusztrációkat is, de nem érték el nálam
ugyanazt az átütő, egyből beleszeretős hatást, amit SY rajzai. Coraline sötét
hangulatához abszolút illenek az illusztrációi, de azért eszembe jutott, hogy
ha A temető könyvét újrafordítanák (ugyanis elég rémes a magyar verzió), mert
Skottie Young illusztrációival is készül egy új kiadás, akkor csapot-papot ott
hagyva rohannék egyért a legközelebbi könyvesboltba. Ugyanis az az első Neil
Gaiman könyv a kezeim között és a Szerencsére tejig az volt a kedvencem is.
Idézetek:
♛
– Ha
két dolog, ami ugyanaz, összeér – jelentette ki a vulkánisten –, akkor az egész
Univerzum megszűnik. Mondá a nagy és kimondhatatlan Splod.
–
Honnét tud egy vulkán ilyen sokat a transztemporális metatudományról? –
kérdezte az egyik halványzöld idegen.
– A
geológiai alakzatoknak sok idejük van gondolkodni – felelte Splod. – Plusz
járatok néhány tudományos folyóiratot.
–
Wámpírok wagyunk – mondták. – Mi ez a hacacáré? Kik wagytok? Wálaszoljatok,
wagy élwe felboncolunk!
– Steg
professzor vagyok – harsogta a stegosaurus. – Ő az asszisztensem. Fontos
küldetésben járunk. Én vissza akarok jutni a jelenbe. Az asszisztensem haza
akar érni a jövőbeni reggelire.
A
REGGELI szótól a wámpírok izgalomba jöttek.
♛
Csüggedés,
levertség és reménytelenség zuhant rám. – Az a férfi abban a légballonban
ellopta a tejemet. Eltévedtünk a múltban, dzsungelek, kalózok és vulkánok
között. Sosem jutok haza. A gyerekeim sosem kapnak reggelit. Örökké a múlt
poros levegőjében fogunk sodródni egy hőlégballonban.
– Nem
ballon, hanem Lebegő-Labdás-Személyi-Szállító. Különben is ostobaságokat
beszél.
♛
–
Sejtettük, hogy ez lesz – szólalt meg egy zöld póni, akinek szikrázott a
sörénye.
–
Biztos egy jóslatból – tippeltem.
– Nem.
Csak nagyon okosak vagyunk. – A pónik bólogattak. Nagyon okos pónik voltak.
♛♛♛♛♛
Az
illusztrációk Skottie Young munkái!
♛♛♛♛♛
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése