|
– Honnan ez a szentségtörő
érdeklődés a férfidolgok iránt? – kérdezte mosolyogva.
– A férfiaknak csupa
szórakozás az életük: vívnak meg vadásznak, amíg a nők otthon ülnek, és
csendben hímezgetnek. Van fogalma róla, milyen unalmas egész nap hímezgetni?
–kérdeztem fájdalmas pillantással.
– Nincs – válaszolta
Philip derűs mosollyal. – Igaz, nem is nagyon gondolkodtam rajta.
|
Fülszöveg:
♡
Marianne Daventry bármit megtenne,
hogy elszökhessen a rémesen unalmas Bathból és udvarlója egyre terhesebbé váló ostromai elől. Nem csoda
hát, hogy amikor ikertestvére, Cecily, meghívja őt Edenbrooke-ba, a pazar
vidéki birtokra, kapva kap az ajánlaton. Marianne arra számít, hogy végre
kipihenheti magát és kedvére gyönyörködhet a szeretett angol tájban, miközben
testvére Edenbrooke jóképű örökösét igyekszik becserkészni. Ám idővel rájön,
hiába a leggondosabb tervezés, bármikor porszem csúszhat a gépezetbe.
Marianne, aki először egy útonállóval keveredik ijesztő
összetűzésbe, majd látszólag ártalmatlan flörtbe bonyolódik, képtelen kalandok
egész sorát éli át, míg a gyengéd érzelmek és az intrikák végleg átveszik az
uralmat az élete fölött.
Vajon sikerül megzaboláznia csalfa szívét, vagy hagyja, hogy
egy titokzatos idegen levegye a lábáról? Annyi bizonyos, hogy a sors nem egy
kellemes nyári vakáció reményében vezeti Marianne-t Edenbrooke-ba.
|
Könyv
információk:
Eredeti mű: Edenbrooke
Eredeti megjelenés éve: 2012
Könyvmolyképző, Szeged,
2016
318 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789633992913
·
Fordította: Molnár
Edit
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Alapvetően nyitott vagyok az új
stílusokra / műfajokra, így a történelmi romantikus regényekre is. A múltkori
csalódás - Jane Austen: A klastrom titka,
amiről azóta sem bírtam írni a blogra… - után félve nyúltam egy kortárs író
múltba helyezett regényéért, de nem bírtam ellenálni, nagyon régóta el
szerettem volna olvasni. (Meg a másik regényét, a Blackmoore-t is régóta
tervezem, ha már itt tartunk.)
Csodás karácsonyi ajándék és nagyon jó olvasási élmény volt!
Köszönöm még
egyszer @Nóra_Alpekné_Barna! :))
Szerintem…
…a legnagyobb baj a könyvvel az, hogy
a fordító kényszeresen táncolásnak ferdítette a pörgést, illetve néha talán
szükségtelenül sok tőmondatot használt. Ez minden, amit fel tudok róni az
Edenbrookenak: szinte semmi. Egy élmény volt olvasni.
 |
| Marianne és Philip - közös lovaglás |
A 17 éves főszereplő, Marianne egy
szép, szőke kisasszony, aki kényszeresen szemtelenkedik a nagymamájával és nem
igazán igyekszik úrinővé válni. Szereti a vidéki életet, mégis kénytelen
Bathban időzni, így amikor a Londonba szakadt ikertestvére révén elutazhat
Edenbrooke, aki kapja a komornáját és már útnak is indul. Edenbrookeba menet
egy fogadóban összefut Philippel, aki modortalan, szemtelen és nem viselkedik
úriemberként. Jót beszélgetnek, ám másnapra eltűnik a férfi.
Marianne borzasztóan naiv és nagyon
egyedül van, szerintem a legközelebb a komornája, Betsy áll hozzá, aki egy
igazi pletykafészek. Én nagyon aranyosnak találtam a beszélgetéseiket,
szerettem, ahogy törődik a rá bízott lánnyal a nő! Philipet csak második
látásra kedveltem meg, ugyanis az első benyomása rettenetes volt. Igazi élvezet
volt a Marianne-nal közös beszélgetéseiket, bolondozásaikat olvasni, mert mindketten
elég magányosnak tűntek és jól egymásra találtak.
Az ilyen szép történetek olvasása
közben érzem igazán, hogy érdemes romantikus regényeket olvasni! Hangulatos,
picit lassan haladós és épp annyira humoros, hogy ne érződjön komolytalannak a suta
szerelmespár sztorija.
Akadt benne jó pár klisé, illetve
kitalálható fordulat, de összességében nagyon jól esett olvasni. Humoros,
aranyos történet. A főszereplő kissé naiv hűsége a családtagjaihoz néha sok
volt, főleg mert az ikertesókát lehetetlenség kedvelni, annyira… Khm. „Nem úrinő” –
maradjunk ennyiben és korrekt voltam.
Összességében
Oké, meg vagyok győzve! Most azonnal
akarok egy Philipet magamnak! Na, nem talált el semmiféle szívfejű nyíl, amit egy
göndör hajú, szárnyas puffancs lődöz február 14-e táján, hanem ez a pasi imádnivalóan lökött és imádom az
ilyesmit.
Festői táj, hatalmas birtok, reggeli lovaglás,
rengeteg könyvvel rendelkező könyvtár – nem is értem, hogy miért szeretett bele
Marianne, ááhhh…
Nagyon tetszett
Edenbrooke és kedveltem az ott élőket, még némelyik oda látogatót is. Ráadásul szép a könyv mondanivalója: „– Én már rájöttem, hogy csak akkor lehetek
boldog, ha hű maradok önmagamhoz.”
KEDVENCEK: Az a rész, amikor szerelmes levelet ír(nak), de bírtam
Marianne leveleit is, amiket a nagymamájának küldött! Pl.:
Kedves Nagymama!
Eddig a következőket tanultam
Cecilytől: egy igazi úrinő sokat fogdossa a férfiak karját, és minden
mondatukon hangosan kacag. Gondolom, ezt nevezik flörtnek. Szerintem
meglehetősen lármás és idegesítő foglalatosság.
Üdvözlettel: Marianne
Értékelés: 4,5
Ajánlom, ha… szereted Jane Austen-t. Körülbelül
annyira fordulatos vagy izgalmas, mint egy JA regény, de humorosabb.
Előzmény kötet: Heir to
Edenbrooke (0,5. rész)
Sorozatnak van jelölve, de nem az.
Abszolút élvezetes önálló regény, szükségtelen hozzá az előzménytörténet
ismerete, amiről érdemes tudni, hogy 3 évvel az Edenbrooke megjelenése után
adta ki – és az 53 oldalas Kindle Ebook kb 5 dollár, vagyis ~ 1500 Ft. Agyam
eldobom.
Egyébként Philipről szól, hogy mi
történt vele egészen addig az estéig, amikor is belefutott Marianne-ba, aki
közölte vele, hogy nem úriember. (Nem
tudom, hogy az igazi rajongókon kívül ki olvasta még el, de ha valakinek van
valami élménye a bónusz sztorival, akkor írja meg priviben vagy hozzászólásban.
Thx.)
Kedvcsináló idézetek:
♡
A legközelebbi polcon
sorakozó művekkel kezdtem: a görög mitológiáról szóló tanulmányt egy
verseskötet meg egy német filozófiáról szóló könyv fogta közre.
– Mi alapján
rendszerezték a könyveket?
– Nincsenek rendszerezve.
– Akkor hogyan találják
meg, amit keresnek? – fordultam hátra.
Több ezer könyv van itt.
– Szeretek keresgélni.
Olyan, mintha a régi barátaimat látogatnám meg.
♡
– Ezt szántszándékkal
csinálja? – néztem rá dühösen.
– Micsodát? – kuncogott
Philip.
– Szántszándékkal hoz
zavarba?
– A kisujjamat sem kell
mozdítanom érte – felelte Philip szégyentelenül. – Ez a legjobb az egészben.
♡
– Kissé meglep, hogy nem
mesélt nekem a hódolójáról – pillantott rám. – Hogy is hívják?
– Mr. Whittles –
kuncogtam zavartan. – Nem szívesen emlékszem vissza rá.
Philip várakozóan nézett
fel a könyvből, előre tudta, mi következik.
– Kétszer olyan idős,
mint én, nyikorgó fűzőt visel, és egyfolytában nyáladzik.
– Igazi szívtipró lehet –
nevetett Philip.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
A
képek a Pinterest táblámról származnak: EDENBROOKE
EDENBROOKE
borítók a GoodReadsen.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése