2023. augusztus 30., szerda



Cait Flanders: A ​kevesebb több | Blogturné Klub könyvajánló

  

 

(…) egy évet töltöttem azzal, hogy átválogassam a zűrzavart, és rájöjjek, ki is vagyok valójában. Író és olvasó. Túrázó és utazó. Kutyatulajdonos és állatbarát. Húg, lány és jó barát. Mint kiderült, soha nem is érdekeltek az anyagi javak. Inkább az életemben jelen lévő embereket és a közös élményeket értékeltem. Az otthonomban lévő tárgyakban semmi ilyesmit nem találtam. Mindez mindig is a szívemben volt.

 




A ​húszas évei végén Cait Flanders – mint oly sokan mások – a túlfogyasztás ördögi körében találta magát: keress többet, vásárolj többet, akarj többet. Hamarosan azonban rájött, hogy a fogyasztás nem teszi boldoggá, ezért olyan döntésre jutott, amely megváltoztatta az egész életét: elhatározta, hogy EGY TELJES ÉVIG NEM VÁSÁROL SEMMIT.

Cait ebben a könyvben meséli el, hogyan élt ez alatt az év alatt, amelynek során csak alapvető fogyasztási cikkeket (élelmiszereket és tisztálkodási szereket) vett. Ezenkívül megpróbált általában véve kevesebbet fogyasztani: megszabadult személyes tárgyainak hetven százalékától, megismerkedett a zero waste mozgalommal, és leszokott a tévénézésről. Furcsamód minél kevesebbet fogyasztott, annál boldogabbnak érezte magát. Azt is megértette, miért fojtotta korábban a problémáit a vásárlásba, az alkoholba és az evésbe. Mivel azonban már nem tudott ezekhez a „megoldásokhoz” fordulni, új megküzdési stratégiákat alakított ki, és rájött, mi a legfontosabb az életében.

Cait a saját tapasztalatain túl gyakorlati tanácsokkal is szolgál, amelyek segíthetik az olvasót abban, hogy MEGTALÁLJA A SAJÁT ÚTJÁT EGY KEVESEBBET FOGYASZTÓ, DE ANNÁL BOLDOGABB ÉLET FELÉ.

 

Könyv információk:

 

Eredeti mű: The Year of Less

Eredeti megjelenés éve: 2018

Libri, Budapest, 2023

232 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789636042059 · Fordította: Bakonyi Berta

 

WEBÁRUHÁZ

MOLY

GOODREADS

 (Az értékeléshez olvass tovább!       )

Szerintem…

 

Könyvünk a húszas évei végén járó Cait Flanders történetét meséli el, aki különféle életmód változtató és mindenféle témákban blogbejegyzéseket posztol a haladásáról. Ám ezúttal nagy fába vágta a fejszéjét, ugyanis megfogadja, hogy egy évig visszafogja önmagát, és nem vásárol semmit.

Az elhatározása előtt le a kalappal, pláne, mivel jól kidolgozott tematikával indul neki az egésznek: 3 listát ír. Van egy lista, amin olyan dolgok szerepelnek, amik vagy alapvető élelmiszerek, vagy fogyóeszközök (pl. fogkrém). Van egy listája, aminek a neve: jóváhagyott bevásárlólista. Ezen a listán nagyobb dolgok szerepelnek, de olyasmik, amik a várható évben tényleg szükségessé válnak (ősrégi ágy helyett egy újabb vagy elegáns ruha egy (vagy több) esküvőre). A harmadik lista a tiltólista, avagy a nem vásárolható dolgok listája, melyen Caitnél az első helyen az elvitelre kért kávé szerepel, de van rajta könyv, elektronikai cikk, satöbbi.

 

 

Amikor belevágtam a vásárlási tilalomba, naiv voltam. Sohasem képzeltem volna, hogy ugyanolyan lövészárokban találom magam, mint amikor a húsról vagy az alkoholról mondtam le. A vásárlás társadalmi terepe simábbnak tűnt; mintha kevesebb csúcsra kellett volna felkapaszkodnia. Miért érdekelne bárkit is, ha megszabadulok a holmijaimtól, vagy nem veszek semmi újat? Hiszen ez rajtam kívül senkit sem érint. Ó, hogy mennyire naiv voltam!

 

 

A könyv elején hamar elkezdett körvonalazódni bennem a gondolat, hogy irtó mód unszimpatikus az író. A szintén minimalista életmódra törekvő barátnőmnek nyafogtam is egy kört, hogy ez a nő alkoholista, társasági nagyivó, akinek rendszeresen voltak filmszakadásai. Vásárlásfüggő volt, vagyis olyasvalaki, akinek a vásárlás terápia. Falási rohamokkal hatalmas mennyiségű egészségtelen ételt fogyasztott el szempillantás alatt csak úgy. Hatalmas hitelkártya adósságba csavarta magát a szemellenzőjével, hogy nem figyelte a költéseit. Kamaszként drogra és piára költötte a zsebpénzét, amit jobbára azzal keresett, hogy a fiatalabb tesóira vigyázott… (Persze mindez a múltja, Cait VÁLTOZIK. Változni AKAR.) De... Mondjam még? Nem mondom, mert a könyv végére megváltozott a hozzáállásom Cait iránt. Becsülöm és tisztelem, amiért képes volt ennyire a feje tetejére állítani az életét, és már gondolkodás nélkül, ösztönösen éli a tudatos fogyasztók életét. 

 


A könyv havi lebontásban szól arról, hogy az adott hónap hányadik józanul töltött hónapja, mennyi jövedelmét sikerült megtakarítania és mennyi holmiját szanálta ki a lakásából. Minden hónapban olvashatunk az adott időszak történéseiről, belepillanthatunk az életébe (a múltba és a jelenbe egyaránt) és olvashatjuk az érzéseit különféle témákkal kapcsolatban.

Nagyon jól ír! Élveztem olvasni az eszmefuttatásait, de a legjobban talán az fogott meg, amelyben arról ír, hogy mennyire fura, hogy egyesek folyton beszólnak neki, amiért nem eszik húst, nem iszik alkoholt vagy nem vásárolgat nyakra-főre. Rengetegszer akarom én is megkérdezni emberektől, hogy: ENGEM NEM ÉRDEKEL, HOGY TE (ezt csinálsz vagy amazt nem csinálsz), AKKOR TÉGED MIÉRT ZAVAR, HOGY ÉN AZT CSINÁLOM/NEM CSINÁLOM? De ahogy Cait, úgy én se állok neki visszaszúrni másoknak. (Csak reménykedem, hogy ezek az emberek egyszer egy holdvilágos éjszakán leizzadva és levegőt kapkodva felriadnak, és a teliholdtól kérik a bocsánatot, mennyire tapintatlanok voltak másokkal. :D)

 

Elhatározásom…

 

A könyv rendkívül inspiráló, és bár alapvetően törekszem a minimalista életmód és a tudatos fogyasztás felé, rá kellett döbbennem olvasás közben, hogy bőven van mit tanulnom!

Cait azt tanácsolja, hogy járjuk körbe a lakást, és nézzünk magunkba, hogy miért van sok darabunk valamiből/bármiből, ami akciós volt. Miért nem akkor veszünk dolgokat, amikor szükségünk van rá? Azt hittem, hogy nem vagyok túlfogyasztó, de miután megszámoltam, hogy 6 bontatlan tubussal van a kedvenc fogkrémemből és 3 hajbalzsamom is van a 2 nagy doboz Domestos meg 2 wc kacsa cucc mellett… Hát... Na, akkor eldöntöttem, hogy kipróbálom, milyen ez a nem vásárlás 4 hétig (szeptember 4. hétfőtől október 1. vasárnapig).

 

Elhatároztam, hogy csak alapvető élelmiszerre, laktózgyógyszerre és konyhai fogyó dolgokra költök, de akkor is csak annyit veszek, amennyi kell. Az extra listán persze szerepel pár nagyobb kitétel, ha beütne valami krach vagy csoda (mivel nincs se bakancsom, se téli kabátom, így ha például megtalálom álmaim kabátját, akkor lecsapok rá). De NEM veszek könyvet, puzzlet, gyorskaját, péksüteményt, teát, kávét, macskajátékot, random konyhai-elektronikus-fürdőszobai cuccot, ruhát, zoknit, alkoholt, tollat, üdítőt, ékszert, satöbbit. Meglátjuk. A szeptemberi havi összesítőbe már lesz mit írnom a témában! ;)

 


Összességében

 

Elgondolkodtató és inspiráló írás, ami nehezen kezdődött, mert súlyos problémái vannak/voltak az írónak (alkohol, drog, adósságok, falásrohamok, vásárlásmánia, etc.), így nehezen kerültünk közös nevezőre, de ahogy haladt előre az évével, úgy találtam magam a történetben. Nagyon érdekes volt ez a könyv, bátorít arra, hogy az ember nekiálljon „jobbá”, tudatosabb fogyasztóvá válni.  

 

Ajánlom? Igen.

Összességében: 4

 

Ajánlás: Mindenkinek, aki vevő az életmód változtatásra bíztató memoárokra. Különösen túlköltekezőknek, impulzusvásárlóknak, felhalmozóknak, absztinenseknek, minimalista életmódra törekvőknek ajánlom jó szívvel!  

 

Kedvcsináló idézetek:

Igen, csak egyszer élünk. És élveznünk is kellene. De nem úgy, hogy tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér, vagy emiatt adósságba verjük magunkat.

Szívem szerint odafordultam volna a barátaimhoz, hogy közöljem velük: csak mert én megváltozom, nem gondolom, hogy nekik is meg kellene. Engem nem zavar, hogy te tovább vásárolsz, szóval téged miért zavar, hogy én nem? De inkább meg sem szólaltam. Soha nem szólaltam meg. Azon viszont valóban elgondolkodtam: Miért buzdítjuk egymást további költekezésre, amikor mindannyiunknak inkább spórolnunk kellene?

Barátaim mindig azt firtatták, hogy voltam képes ennyi cucctól megszabadulni, és a kérdés mindig zavarba ejtett. Szó szerint az 56 százalékát nem használtam annak, ami azelőtt a tulajdonomban volt. Miért lett volna nehéz megszabadulni tőle?

(…) tudtam, hogy új határokat kell szabnom; hogy csak munka után, illetve lefekvés előtt nézek sorozatot. A csenddel együtt tudok élni. Amivel nem tudok, az az, hogy órákat, napokat, heteket vesztegessek az életemből olyasmire, aminek nincs semmi jelentősége.

 

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Nem saját képek / Pinterest tábla: Cait Flanders - The Year of Less

The Year of Less a GoodReadsen

◈ ◈ ◈ ◈ ◈ 


Bizonyára a legtöbben időről időre, vagy akár rendszeresen is költünk pénzt olyan fogyasztási cikkekre, amelyek – jobban belegondolva – teljesen feleslegesek. Cait Flanders néhány éve a hitelkerete brutális kimerítése után ismerte fel, hogy drasztikusan változtatni kell az életmódján. A nő kihívásba kezdett, melynek keretében egy éven keresztül nem vásárolt semmit a létszükségleti cikkeken kívül. A kihívás eredményét A kevesebb több című könyvében osztja meg velünk, mely magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

  


 

Nyereményjáték:

 

Játékunkban az a feladatotok, hogy sorba rakjátok a betűket, hogy olyan kifejezéseket alkossanak, amelyek kapcsolódnak Cait Flanders értékrendjéhez is.

 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

  

ááeggnsv

a Rafflecopter giveaway

 

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:

 

[BLOGTURNÉ KLUB]

08.26. Readinspo

08.28. Könyv és más

08.30. Hagyjatok! Olvasok!

08.31. Olvasónapló

 

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése