– Ha a sors
kezét kihagyjuk a képletből, akkor elmondhatjuk, hogy nagyrészt azért vagyunk
azok, akik, mert azt hisszük magunkról, amit. Mert bárhol is legyünk a
világban, főként a két fülünk közti szűk térben élünk.
Fülszöveg:
✿
Cecilia Ross motivációs szónokként arra biztatja az
embereket, hogy változtassanak az életükön, az ő élete azonban lassan elmerül a
megszokások tengerében.
Legjobb barátnője halála és egy váratlan levél egykori
szerelmétől azonban kizökkenti a régi kerékvágásból. Úgy dönt, elérkezett a
változás ideje, ezért önkéntes munkát vállal egy helyi hospice-ban, eladja
minnesotai otthonát, majd beköltözik egy gyönyörű, régi kertes házba, ahol
három másik nő lakótársa lesz.
Azért, hogy helyrehozzák a múltban elkövetett hibáikat,
Cecilia, Lise, Joni és Renie közös utazásra indulnak, amelynek során nemcsak
elveszettnek hitt szerelmeikre találnak rá újra, de önmagukat is jobban
megismerik.
Elizabeth Berg megindító regényében négy asszony sorsa
fonódik össze, akiknek teljesen különböző a múltja, a jelenüket és a jövőjüket
azonban meghatározza az egymás iránt érzett szeretet és barátság.
Könyv információk:
Eredeti mű: Tapestry of Fortunes
Eredeti megjelenés éve: 2013
General Press, Budapest,
2016
264 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789636438531
·
Fordította:
Szieberth Ádám
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Ilyen kedvem volt. Már régóta megvolt a könyv, aztán most
megláttam a polcon a gyönyörű borítóját és… ki gondolná? Elolvastam.
Szerintem…
…ez egy kellemes olvasmány, nem volt éppen light-os, de jól
esett olvasni.
Bírom, amikor egy regényben a szereplőgárda sokféle - szexualitásra,
korra, nemre, hivatásra és problémákra való tekintettel. Van benne haldokló,
szellemmel társalgó, leszbikus, exhippi, főzőcske-imádó, családi kapcsolatokért
küzdő, sőt, fantasztikus pitéket sütő mogorva pokróc is.
Szerettem, bár volt bennem némi habozás a könyv iránt, ugyanis
az írónő rajongói nincsenek oda túlságosan ezért a regényéért és számos lehúzó
kritikát olvastam a GoodReads-en. Az elolvasása mellett a szólt a majdnem
ugyanannyi jó értékelés és a csodaszép magyar borító! (A külföldi valami
rettenet, amin csészébe tettek valami béna virágmintát?! Anyám, borogass…)
Miről is szól a könyv?
Elkerülhette a figyelmemet a főszereplő kora (vagy nem is
volt kihangsúlyozva, hogy ne kössük korhoz a kései boldogságot?), de akármennyi
éves is legyen Cecilia, jól tette, hogy felkutatta a régi-régi szerelmét.
Ugyanis erről szól a könyv: Cece legjobb barátnője meghal, ő elköltözik és így
lesz pár lakótársa. Mindegyiküknek megvan a maga defektje, régi sérelme,
elmulasztott esélye a boldogságra – és egy nagy utazás keretei közt
megpróbálják rendbe tenni a múltban elkövetett baklövéseket, elszalasztott
alkalmakat.
A „van még remény” és a „nem lehetsz elég öreg az Igazihoz”
szerintem két csodálatos üzenet, még az olyan kis romantika elleneseknek is,
mint amilyen én tudok lenni.
Összességében
Nagyon jól megírt regény, szeretnék
még olvasni az írónőtől, bár egyelőre nem jelent meg magyarul más könyve… A
fordítás bravúros, maga a regény pedig szép és okos gondolatokkal átszőtt. Kell
hozzá hangulat, mert picit szomorkás, picit ezoterikus, de nekem nagyon átjött.
Ha a rajongói / olvasói szerint ilyen az írónő „rossz” könyve, akkor őszintén
szeretném tudni, hogy milyen a „jó”?
A borító – és csak ismételni tudom magamat – gyönyörű,
hangulatos.
„A félelem s a szeretethiány: ez minden emberi lény két
legeslegfőbb problémája.”
Értékelés: 5
Ki kicsoda?
Cece (Cecilia, a főszereplő) egy
motivációs szónok. Megismerjük, hogyan talált rá a munkájára, hogyan fásult
bele, mit jelentett neki a barátnője és mit ígért neki. Cece nem fiatal, de a
39 éves Renie-re „fiatalabb”-ként utal, szóval én 40+ korúra tippeltem.
Szerethető, humoros, visszapofázó, egyenes ember – kifejezetten kedveltem,
főleg, hogy kacérkodik az ezoterikusabb dolgokkal is (kártyavetés, Ji King,
Tarot).
Cece három új lakótársat kap: [1] Joni
egy ötvenes szőke, kék szemű nő, aki egy nagyon drága, nagyon patinás helyes
séf. Imád főzni, de otthon a kevésbé elegáns, ám kiadós kosztot részesíti
előnyben. [2] Renie 39 éves, barna hajú, orrpiercinges újságíró. Eléggé
kötekedő, morcos nő, mellesleg leszbikus, de ez nem túl hangsúlyos, hacsak nem
az ő titka kapcsán nem. [3] Lise egy negyvenes, barna hajú és szemű házidoki.
Végig ott van a sztoriban, de nekem ő kicsit mégis elsikkadt. Annyira nem
feltűnő vagy kirívó jelenség mint a többi nő, de szerethető, akárcsak a többiek
és neki is megvan a maga keresztje.
Minden nőnek a szívében van egy olyan
fiú / férfi, aki sok év múltán is az eszünkbe jut, és azon kapjuk magunkat,
hogy hevesebben ver a szívünk, eszünkbe jut a mosolya és kocsonyává válik a
bokánk, ellágyul az… valljuk be: az agyunk. Cece régi nagy szerelmének a neve:
Dennis, a fotós. Az ő karakterét jobbára a nő visszaemlékezéseiből, vagyis általa
ismerjük meg. Ő a nő életében az Első Nagy Szerelem, az a féle, ami örökre
szól.
Kedvcsináló idézetek:
✿
Hiszen talán nem igénylünk valamiféle
társaságot mindannyian, talán nem vonzó számunkra a gondolat, hogy a viharban
van mellettünk valaki, hogy jelen van az életünkben egy másik hang, amely segít
eldönteni, mi legyen a vacsora, és velünk együtt hüledezik a legújabb politikai
bohózaton, vagy méltatja a Downton Abbey
színpompás díszleteit? Talán nem tesz minket a legelemibb ösztöneinkből fakadó
késztetés társas lényekké, talán nincs szükségünk más emberekre, akár akarjuk,
akár nem?
✿
Egyfajta terhet tényleg mindenki
cipel. És ez a teher nem más, mint a félelem, ami sok bajt okoz, mert ráveszi
az embereket bizonyos dolgokra, más dolgoktól pedig visszatartja őket.
✿
– Szerintem az emberek általában úgy
gondolnak a halálra, mint valami vadászra, pedig valójában csak jegyszedő vagy
időmérő. Vagy a háttérben halkan szóló lemez.
✿
– Minden város érdekes, ha nyitott
szemmel jársz benne – mondom.
– Micsoda duma! Lökhárító-matricán
lenne a helye.
✿✿✿✿✿
A képek a
Pinterest táblámról származnak: Sorsok
szőttese
Egyéb Tapestry
of Fortunes kiadások a GoodReadsen.
✿✿✿✿✿
Fú, ez az eredeti borító tényleg nagyon gáz... Szerintem az a pillangó tesszi fel az i-re a pontot, attól még giccsessé is válik. :)
VálaszTörlésA „nem lehetsz elég öreg az Igazihoz” üzenetet és témát én is szeretem, és rögtön eszembe is jutott a Marigold Hotel című film. Láttad? Már második része is van, nekem mindkettő tetszett, abban nyugdíjasok a főszereplők.
(Igazából a bejegyzésed második felét nem olvastam el, azt majd csak a könyv olvasása után fogom.)
Nem láttam, de felvittem magamnak a snittes ajánlottas listámra. :)) Szeretem az ilyeneket (főleg filmen, de néha könyvben is belefér).
Törlés((Amúgy ne is, majd olvasás után kitárgyaljuk, hátha te több hibát vélsz felfedezni benne, mint én. :D Szerintem korrekt romantikus, útkeresős, happy endes könyv volt.))
Na hallod, végre elolvastam. Két év után. Én is elmondhatom ugyanezt, amit írtál:
VálaszTörlés"Már régóta megvolt a könyv, aztán most megláttam a polcon a gyönyörű borítóját és... ki gondolná? Elolvastam."
:)
Csak úgy érdeklődésképpen: a Marigold hotelt megnézted azóta? Mert én megnéztem ám még egyszer! :D
Örülök, hogy elolvastad! ^.^ Megyek is meglesni, mi a véleményed róla!
Törlés//Szomorú, de totál elfelejtettem a Marigold hotelt megnézni... sőt egy szanálásnál lekerülhetett a várólistámról, mert most tettem vissza. :'D//