„Május elején töltötte be a Mini-könyvklub két éves
évfordulóját. Ezt az örömteli alkalmat méltó módon meg is ünnepeltük az első
Mini-könyvklub találkozóval és egy egymást kérdezős interjúval.” – írja Vegazus,
a Mini-könyvklub kapitánya a bejegyzésében, amiben összegyűjtöttem
mindannyiunk válaszát.
Elgondolkodtam azon, hogy
csak a saját válaszaimat teszem be ide, de nem vagyok ennyire önző, ráadásul
érdemes átolvasgatni a többiek válaszát is, hogy mennyire eltérő vagy megegyező
válaszokat adtunk egy-egy kérdésre. :D A maci-plecsni Vegazus érdeme,
ő ajándékozta a klubtagoknak, ezért felkerült az oldalsávba is és mostantól ő
fogja őrizni a blogomat! ;)
Következzen tehát a teljes interjú. Az egyes klubtagok válaszait a saját
blogjukon is megtalálod. A blogok eléréséhez csak kattints a kérdések előtt a
nevekre!
(OLVASS TOVÁBB…)
❖❖❖❖❖
Wmagda: Mit szerettek legjobban a
Mini-könyvklubban?
k_annamaria: Már az elején egy nehéz kérdés :) Én leginkább azt, hogy milyen
sokféleképpen vélekedünk ugyanarról a könyvről. Szeretem az értékeléseket
olvasni.
Dexter79:
Mindig jó érzés várni a következő témát, izgulni a választandó könyvek miatt.
Jó olvasni mások véleményét is. Jó ehhez a közösséghez tartozni.
Wmagda: Azt, hogy sok olyan könyvet olvasok el miatta, amelyik különben soha
eszembe sem jutott volna, hogy el kéne olvasnom, és a többségük még tetszik is!
AniTiger:
Őszintén? Mindent... A társaság bár változó, de mindig vannak jó arcok. A
könyvek hol jobbak, hol rosszabbak, de a közös olvasásélményt semmiért se
adnám. Jaj, rájöttem, mi a kedvencem! Amikor kibeszéljük a közösen olvasott
sztorikat! ^^
Orsi: Igazából azt, amiért csatlakoztam. Szeretem benne, hogy egy olyan könyves
közösség, ahol meg tudjuk egymással osztani a véleményünket. Egy időben
olvasunk, úgyhogy mindenkinek friss az élmény. (Még azt is szeretem, hogyha
másoknak teljesen más a véleménye, mint nekem, elolvassák az én értékelésemet
is.)
Vegazus:
Azt hiszem, legjobban azt szeretem, amikor kiolvastunk egy könyvet, és utána
külditek a válaszokat a hozzá kapcsolódó kérdésekre. Nagyon szeretem a
válaszokat olvasni, és mindig csodálkozom azon, mennyire másképp látjuk
ugyanazokat a kérdéseket. Sokszor előfordult (talán Az emlékek őrét tudnám most
kapásból példaként felhozni), amikor teljesen különböző dolgokat emeltünk ki a
regény fő kérdéseként és mondanivalójaként.
AniTiger: Mi a legmeghatározóbb pozitív /
negatív élményed a mini-könyvklub kapcsán? (Akár egy kedves /
gonosz komment az értékelésednél, akár egy régóta tervezett könyv megszavazása,
bármi lehet.)
k_annamaria: Nekem az egész klub pozítív élmény. Sok olyan könyvet olvatam, amit a
klub nélkül soha nem vettem volna a kezembe. Negatív nem igazán van. Talán csak
annyi, hogy a szavazás során nagyon felkapott témák kerülnek ki és szerintem
gyakran ismétlődnek. Szerintem ez lehetne egy kicsit változatosabb.
Dexter79:
A legpozitívabb élmény nekem az 1. Minikönyvklub találkozó volt. A legrosszabb
talán az, amikor nem volt időm elolvasni az egyik fantasy-t, ez az egyetlen
könyv, amit kihagytam, de még mindig zavar.(na persze ez nem a Könyvklub
hibája, csak én ehhez kapcsolom). Vagy amikor legutóbb megint a fantasy jött ki
győztesen, annak nem örültem :)
Wmagda:
Amikor a Napnak fénye írónője, J. Goldenlane megkérdezte, hogy kirakhatja-e a
facebook oldalára a könyvéről írt – inkább negatív, mint pozitív – kritikámat,
akkor kicsit leizzadtam, hogy vajon hányan fognak beszólni nekem a rajongói közül,
meg az is elkezdett kicsit aggasztani, hogy nem volt-e bántó a kritikám az
írónő számára. De szerencsére ő is
abszolút jól vette a dolgot, meg a rajongói is, úgyhogy ez végül egy pozitív
élmény lett számomra.
AniTiger:
A legmeghatározóbb pozitív élményem a mostani Könyvfesztivál volt. Nagyon jó
volt élőben is találkozni a régebbi tagtársakkal - és persze Vegazussal tölteni
pár napot. :)
Orsi:
Olyan könyveket olvastam, amit egyébként nem tettem volna meg (talán soha észre
sem veszem ezeket a könyveket a könyvesbolt polcain), és a legtöbb még tetszett
is.
Vegazus: A
legmeghatározóbb számomra a személyes kapcsolatok kialakulása. Gondolok itt
arra, hogy AniTigerrel mennyire egymásra találtunk a könyvklub kapcsán, és
rendszeresen e-mailekkel bombázzuk egymást, vagy hogy mennyire természetes már,
hogy mi könyvklubosok egymás blogbejegyzéseihez hozzáfűzűnk egy-egy gondolatot.
Ide sorolnám még azt is, hogy mennyire jó volt végre személyesen is találkozni
és megismerkedni néhány régi könyvklubtaggal. Szuper társaság! Ja és még egy:
talán meglepő, de én majd kiugrottam a bőrömből, mikor végre érkezett egy
érdembeli kritika a könyvklub kapcsán az egyik klubtagtól (ami mellé hamar
többen is odaálltak, ami szintén nagyon dicséretes). Örülnék, ha máskor is
jeleznétek, ha valamin szeretnétek változtatni! :)
k_annamaria: Melyik könyvet olvasnátok újra?
k_annamaria: Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában szerintem én Ac soha nem fogom
megunni.
Dexter79: Marsit olvasnám újra.
Wmagda: Ha
nem is a közeljövőben, de valamikor szívesen újraolvasnám a „Szívritmuszavar”,
és a „Kösz, hogy…” című könyveket. Nem a lebilincselő történetük miatt, hanem
mert mindkettőben az elbeszélésmódjuk egyedisége tetszett a leginkább, és
kíváncsi vagyok, hogy ez meddig tartana ki nálam, csak az első olvasásig, vagy
még másodjára is tudnának tetszeni. Amit még esetleg újraolvasnék (de a
terjedelme miatt valószínűbb, hogy erre soha nem fog sor kerülni) az Jo Nesbo
„A fiú” című műve. Mert amikor befejeztem a könyvet, rájöttem, hogy egy csomó
kis utalás volt elrejtve benne, amikre én olvasás közben fel se figyeltem,
utólag is csak halványan rémlettek, és biztos vagyok benne, hogy voltak benne
olyan utalások is, amiken teljesen átsiklottam. Hogy egy ilyen marhaság miatt
miért olvasnám újra? Egyrészt, mert nem szeretem, ha nem veszek észre
jelentőséggel bíró dolgokat egy könyvben, másrészt mert lehet, hogy ez egy
sokkal jobban megírt könyv, mint amennyi nekem átjött belőle első olvasásra.
AniTiger: A Napnak fényét vagy A marsit. :)) Mindkettőt nagyon szerettem és
megszerettem az íróik stílusát is általuk!
Orsi:
Talán A marsit. Nagyon tetszett és szerintem a film is jól sikerült, ami újra
és újra arra csábít, hogy olvassam el a könyvet még egyszer.
Vegazus: Én nem vagyok egy újraolvasós típus, mert azt vallom, hogy olyan sok jó
könyv van a világon, hogy inkább azokból szeretnék minél többet megismerni,
ahelyett, hogy néhányat olvasnék újra és újra. Néha azért persze teszek
kivételt. :) Ha újraolvasnék egy Mini-könyvklubos könyvet, az J. Goldenlane
Napnak fénye című regénye lenne, mert másodjára is egész biztosan jól
szórakoznék a humorán és a pörgős akciójeleneteken.
Dexter79: Amikor megkapjátok a beköszönőt a
választott, megszavazott 3 könyvvel, akkor mi az első gondolatotok és mennyire
szokott egyezni a saját elképzelésetekkel? (Ez Vegazus esetében, amikor kiderül
a végeredményt)
k_annamaria: Én mindig mást várok :) de a végére azért mindig nyugtázom, hogy ez is jó
kör volt. Általában egy könyv azért sikerülni szokott.
Dexter79: Nekem mindig van legalább egy olyan könyv, amivel nem vagyok kibékülve,
mert tartok tőle, szerencsére eddig kevésszer lett igazam az első megérzés
miatt. Igazából talán 2-3 olyan könyv van, amire időpocsékolásnak tekintem az
olvasási időt.
Wmagda: Ha
olyan könyveket szavazunk meg, amire én is szavaztam, vagy nem szavaztam, de
érdekesnek találtam azért őket, annak örülök. És igazándiból eddig csak ilyen
esetek voltak, úgyhogy ennyi is lenne a válaszom. :) (De ha a jövőben előfordul
olyan, hogy számomra tök érdektelen könyvet szavazunk meg, szerintem attól sem
fogok dührohamot kapni, legfeljebb nem olvasom el vagy végig, ha nagyon nem fér
össze velem a könyv.)
AniTiger: Néha szokott, néha nem, de mindig izgatott vagyok, amikor kiderülnek a
kiválasztott művek! ^^ Az első gondolatom általában az, hogy: ÚRISTEN, de
várom, hogy nekikezdjek az elsőnek "mostazonnal"! (Persze sosem
kezdem el egyből...)
Orsi:
Nagyon sokszor nem emlékszem, hogy melyik könyvre szavaztam, általában a borító
alapján ítélek, vagy arra voksolok, amit még nem olvastam. Az első gondolatom
ilyenkor, hogy júhú! kezdhetek végre valami jót olvasni. :D
Vegazus:
Először is köszönöm az én esetemre vonatkozó kérdésmódosítást! :) Első
gondolatról nem tudok nyilatkozni, mert már a folyamatosan beérkező szavazatok
alatt szoktam figyelni az állást, és figyelemmel kísérem, mely regények a
népszerűek, és próbálom megítélni, melyik három regény lesz a befutó. Emiatt én
nem olyan hirtelen szembesülök az eredménnyel, mint a többiek. Mivel mind a 10
szavazható könyvet én választom ki, ezért mindegyiknek szurkolok, hiszen mindet
érdemesnek tartom arra, hogy közösen elolvassuk, és emiatt kicsit csalódott is
vagyok, ha egy-két regény alig kap csupán néhány szavazatot. De persze nekem is
szokott lenni preferenciám, hogy mely könyvnek örülnék jobban, és melyiknek
kevésbé. Általában azok szoktak győztesként kijönni, amelyeknek kevésbé örülök.
:) De sokszor előfordult már, hogy pont ezek voltak számomra a legérdekesebb,
vagy éppen a legmeghatározóbb olvasmányok, úgyhogy nem panaszkodom.
Orsi: Szoktatok-e kommentet hagyni mások
értékelésénél és, ha igen, akkor milyen jellegűeket? Szoktatok-e reagálni arra,
ha mások hozzászólást írnak a bejegyzéseitekhez?
k_annamaria: Sajnos ritkán hagyok és kapok kommenteket. Jó lenne kicsit több
visszajelzés szerintem. Ezen a jövőben igyekszem változtatni.
Dexter79:
Én még sose hagytam kommentet, de elolvasom a többit. Nálam már hagytak, de
csak a saját nevemmel tudnék válaszolni, nem mint Dexter, ezért nem írtam.
Wmagda:
Vegazussal szoktunk olykor eldumcsizni egyik-másik könyv kapcsán, hol az ő
blogján, hol az enyémen, hol e-mailben. Általában a könyvvel kapcsolatos
véleményeltéréseinket szoktuk kibeszélni, de azért még sose vesztünk össze. :)
Igen, szoktam válaszolni a hozzászólásokra.
AniTiger:
Szoktam reagálni a bejegyzéseim kommentjeire, ha van kedvem vagy mondanivalóm.
:D Mások bejegyzéseihez is hozzá szoktam szólni, de ebben az esetben is csak
akkor, ha van mit mondanom a témával kapcsolatban. :D Vagy ha nagyon tetszett a
bejegyzés szövegezése. :D
Orsi: Néha
szoktam, de általában csak elolvasom a bejegyzéseket és megjegyzek pár dolgot.
Rajta vagyok, hogy fejlesszem a kommunikációs képességeimet.
Ennek ellenére szoktam
válaszolni, úgyhogy jöhetnek a kommentek :D
Vegazus:
Én mindig hagyok hozzászólást, ha valamiért megmozgat a könyvértékelés, és van
hozzá fűződő gondolatom. (Oké, kivéve akkor, ha facebook profillal tudnék csak
hozzászólni, vagy sehogy.) Szerintem fontos, hogy ne csak mindenki elmondja a
maga gondolatait, hanem beszélgessünk is egymással a könyvekről, ezért
szeretnék is buzdítani erre minden klubtársat. Ugyanebből az okból válaszolni
is szoktam a hozzám érkező megjegyzésekre.
Vegazus: Gondolj arra a könyvre, amit a
Mini-könyvklub nélkül nem vettél volna a kezedbe, és most mégis úgy érzed, hogy
kár lett volna kihagyni! Melyik ez a könyv, és miért volt jó megismerkedni
vele?
k_annamaria: Sok ilyen könyv van, amit egyébként nem olvastam volna.Viszont Lois
Lowry: Az emlékek őre című könye kellemes csalódás volt. Nagyon szerettem ezt a
világot.
Dexter79:
Több ilyen könyv van, de talán a Napnak fényét emelném ki, az írónő stílusa,
humora fogott meg. Tövisek hercege nagyon tetszett itt is a stílus, a poénok,
de az igazi kedvencem A marsi, bár azt a klub nélkül is elolvastam volna
egyszer.
Wmagda:
Sok ilyen volt, de azt hiszem, leginkább a „Szívritmuszavar”-nak örülök, hogy
olvashattam, annyira egyedi volt a hangvétele, az elbeszélésmódja.
AniTiger:
Dmitry Glukhovsky: Metró 2033 - Akárhogy is ekézem néha, mégis ez volt az egyik
legmegrázóbb élményem, amit kár lett volna kihagynom. A másik meg A Tövisek
Hercege. A klub nélkül sosem álltam volna neki, nincsen túl nagy véleményem
Jorgról, de azért érdemes volt elolvasnom. :D
Orsi: Igencsak hosszú azon könyvek listája, amiket a Mini-könyvklub nélkül nem
vettem volna a kezembe. A kedvencem mégis J. Goldenlane Napnak fénye című
könyve volt, a 4. fordulóból. Nem csak egy történetet ismertem meg, hanem egy
csodálatos írónőt, akinek több könyve is magas színvonalú.
Vegazus:
Ez a regény egyértelműen a Metró 2033. Nálam alap, hogy önszántamból horrort nem
veszek a kezembe (bár mostanában már talán egyre bátrabb vagyok ilyen téren),
olvasás előtt nagyon féltem is a könyvtől. Szerencsére nem volt annyira ijesztő
és brutális, mint számítottam, és habár nagyon lassú és vontatott volt, mégis
rengeteg kérdést vetett fel bennem. AniTigerrel még hónapokkal később is erről
a könyvről beszélgettünk, hogy melyikünk mit hogyan értelmezett, és mivel
tudjuk megmagyarázni a rejtélyes dolgokat. Nagyon sokrétű regény, számomra
felejthetetlen élményt nyújtott a hibáival együtt is.
❖❖❖❖❖
Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!
❖❖❖❖❖
kapitány :D
VálaszTörlés