Köszönet a recenziós
példányért a Ventus Libro / Kossuth kiadónak!
– Mindenki azt hiszi, hogy halálvágyam van,
tudod? De én nem akarok meghalni. Az túl könnyű lenne. Nem, én élni
szeretnék, de az egyetlen módja, hogy igazán elevennek érezd magad, ha közel
kerülsz a halálodhoz. És amint megteszed, ráébredsz, hogy mindaz, amit
azelőtt tettél, valójában nem is nevezhető életnek. Csak vegetáltál… Tarts
bolondnak, de szerintem akkor élünk igazán, amikor elég nagy a tét.
|
◈
Kell az egyik utolsó vérmágus, aki képes utazni a London
varázslatos városa által összekapcsolt párhuzamos világok között. Négy hónap
telt el azóta, hogy egy rejtélyes obszidián kő a birtokába került, és
találkozott Szelina Barddal. Négy hónapja, hogy Fehér London uralkodói, a Dane
ikrek elbuktak, és a követ a haldokló Holland testével együtt visszaküldte
Fekete Londonba.
Kell álmait most baljós mágikus események kísértik, ébren
pedig folyton Lina jár az eszében. Mialatt Vörös London az Elemek Viadalára –
egy háromévente megrendezett nemzetközi, barátságos mágikus vetélkedésre –
készül, egy bizonyos kalózhajó egyre közeledik. Időközben egy másik London
lassan új életre kel. A mágia egyensúlya kényes és veszélyekkel teli; és ahhoz,
hogy az egyik város felvirágozzon, egy másiknak vesznie kell…
Könyv információk:
Eredeti mű: A Gathering of Shadows
Eredeti megjelenés éve: 2016
Ventus Libro,
Budapest, 2017
576 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9786155535963·
Fordította: Sámi
László
|
A trilógia részei:
3. A Conjuring of Light
(befejezett)
Megvásárolható:
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
„Ez kategorikusan az a könyv, amire ha ránézek a boltban,
akkor leveszem a polcról. Két perc alatt beleszeretek a borítóba, a címbe és a
fülszövegbe, aztán az ötödik percben már a kasszánál sorban állva olvasom az
első fejezetét.” –
írtam az első résznél, ami hatalmas szerelem lett, így tűkön ülve vártam a
folytatást!
Röviden a történetről!
Az első rész Kell és Lina
elválásával végződik, ugyanis a lány egy igazi kalandor, aki nem tud megmaradni
a fenekén, míg Kellt a palotához köti a hűsége – ő vigyáz a testvérére, a
koronaherceg Rhy Mareshre. A történet két szálon fut tovább: az egyiken Linával
tartunk tengeri kalandjaira az Éjsudár fedélzetén, míg Kell részében a palota
falai között mászkálunk fel ’s alá unatkozva, majd kiszökdösve bejárjuk Vörös
Londont. Nagyon ritkán kapunk egy harmadik nézőpontot is, de nem lőném le a
poént: életveszélyes dolgok alakulnak a háttérben, mert valaki egy másik
Londonban szervezkedik!
Egy kis ismétlés!
Londonok: a többes szám nem véletlen, nem
írtam el tényleg több van belőle. Mindegyik világnak megvan a saját Londonja;
létezik Fehér, Vörös, Szürke és Fekete London (és világ). A Fehérben éhezik a
nép, a Vörös egy egészséges birodalom, a Szürkéből elszivárgott a mágia, a
Fekete pedig lezárt terület, amiről szót sem szabad ejteni.
A különböző világok
között csak az antarik képesek utazni!
Véres és veszedelmes viadal!
A könyv központi eseménye
az Essen Tasch, az Elemek Viadala, ami egy háromévente
megrendezett esemény, amit az előző győztes országa rendez. Általában 1 hétig
tart a fesztivál és három ország (Faro, Verk és Arnes) résztvevői vehetnek
rajta részt. Az utolsó körig a résztvevőkön maszkok vannak, vagyis inkognitóban
harcolnak egymás ellen.
– Az uralkodás
kényes művészet – korholta az apja. – Minden egyes gesztusnak célja és
jelentése van. Ez a viadal nem csupán egy látványos rendezvény. Segít
fenntartani a békét a szomszédos birodalmakkal, és lehetővé teszi, hogy
megmutassuk nekik az erőforrásainkat bármilyen nyílt vagy burkolt fenyegetés
nélkül. – A király egymásba fűzte az ujjait. – A politika olyan, mint egy
tánc, egészen addig, amíg háborúvá nem válik. És mi irányítjuk a zenét.
|
Bár nagyon tetszett ez a
varázsviadal, annyira szerettem a főbb karakterek – Lina, Alucard, Rhy és Kell
– egymás körüli kavarását, hogy teljesen elvonták a figyelmemet a maguk
történetével a viadalról! Így még sosem jártam, de ez is azt bizonyítja, hogy
fantasztikus szereplőket és cselekményt kapott a regény.
Szerintem…
Továbbra is tartom a
véleményemet, miszerint ez egy igazi YA fantasy regény, aminek nem nehéz
belebolondulni a fandomjába! Olvasás bekapcs, külvilág kikapcs –
így jártam vele, ahányszor belefogtam. Imádom az egészet - a sokszínű Londokkal teli, világok között átutazós, kalandozós, királyság megmentős fandomot.
Alucard Emery kapitány by Book Fanartist |
Jut eszembe! Új kedvenc kedvenc
karaktert avattam, ugyanis amikor Lina az Éjsudárra
keveredik – egyébként igazán kalandos
módon kerül a hajóra -, ami lényegében egy partizánhajó, akkor felbukkan a
hajó elegáns kapitánya! Alucard Emery haláli fazon, az első pillanatban
megkedveltem a stílusát. Humoros, határozott, kalandvágyó és nagyon titokzatos.
Néha sikerült úgy meglepnie, hogy keresgéltem az állam a padlón (vagy
vigyorogtam, mint a vadalma egy bizonyos szerelmes jelenetnél). Lina jó kezekbe
került, bár azért ez a zafírkő piercinges, macskaimádó, több nyelven is
folyékonyan beszélő kapitány mégsem Kell Maresh.
Kell by cnemrys |
Vannak történetek, amik
olyan hatásosan érik el, hogy az ember olvasás közben érezze a szereplők
szenvedését, átélje a rémálmaikat vagy a tehetetlenségüket, hogy szinte fizikai
fájdalmat érzünk, amikor kiszakítanak a történetből. Ezt éreztem most is:
felbukkantam a történetből, mély levegőt vettem, de a szemem már kereste a
következő részt, ami nincs nálam és még
nem is jelent meg…
Fáj.
Máris hiányzik Kell és Lina, ráadásul aggódom Rhy
herceg és Arnes miatt.
Összességében
Maga a sztori nagyon
tetszett – főleg, hogy érkezett egy enyhe LMBT szál is -, de meglepő módon nem
maga az Essen Tasch eseményei vitték a prímet nálam, hanem a főbb
karakterekkel történő dolgok. Vártam, hogy mikor derül ki végre valami Alucard
Emery kapitányról – ugyanis ő az új kedvencem -, és kíváncsi voltam, hogy Lina
és Kell útjai mikor keresztezik újra egymást.
Ez egy letaglózó történet
arról, hogy mi, emberek mennyi maszkot hordunk, hogyan igyekszünk mosoly mögé
bújva eltitkolni a fájdalmainkat és milyen nehezen bízunk meg másokban. Attól,
hogy ez a sorozat a mágiáról szól, még nagyon is életszagúra sikeredett. Véres,
durva, fordulatos és alig letehető regény, én bírtam volna még 500 oldalon át
olvasni!
Értékelés: 5
Folytatás?
Vicceltek? Fantasztikus
ez a sorozat, ki nem hagynám a következő részt! A Molyon a sorozatnál már
jelölték is, hogy a 3. rész címe A fényigéző
lesz! Nagyon egzotikusan hangzik.
Kinek ajánlom?
® Mágikus világban játszódó
YA-regények rajongóinak.
® Ellentétes stílusú, személyiségű
főszereplőket kedvelő olvasóknak!
® Mindenkinek, aki szereti a fiatalos,
sodró lendületű, de azért összetett sztorikat, főleg azokat, amikben át lehet
ruccanni más, alternatív valóságokba!
® E/3-ban elmesélt, váltott szemszögű
sztorik kedvelőinek.
Külföldi borítók:
Kedvcsináló idézetek:
◈
Lina vállat vont.
– Mindenki halhatatlan,
egészen addig, amíg végül mégsem.
Alucard megcsóválta a
fejét.
– Micsoda elragadóan
morbid szemléletmód, Bard.
◈
– Nem tudom, miért
keringtek úgy egymás körül ti ketten, mint a csillagok. Ez nem az én kozmikus
táncom. De azt tudom, hogy egymás után jöttök és a másikról kérdeztek, amikor
mindössze pár lépés és néhány lépcsőfok választ el titeket egymástól.
– Ez… bonyolult – felelte
Lina tétován.
– As esta narash – mormolta a nő magában, és Lina most már eleget
tudott, hogy értse, amit hallott. Minden
dolog az.
◈
– Téged nem zavar, hogy
mindenki másban hisz?
– Miért zavarna? –
kérdezte Alucard. – Valójában mind ugyanabban hiszünk, egyszerűen csak másnak
hívjuk. Ez aligha bűn.
Lina felhorkant. Bárcsak
az ő világában is ennyire megengedő és megbocsátó állásponton lenének az
emberek!
◈◈◈◈◈
A
Gathering of Shadows borítók a GoodReadsen.
◈◈◈◈◈
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése