Maros András: Kávéházi pillanatok (és könyvbemutató esemény)

 Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!

(FB / Weboldal / Moly)

– NENENENENENENE!!! Ne tegyen bele cukrot! Az istenért! Nem kell bele. Tejet se. A mi kávénk így jó, ahogy van. Ahogy kihoztam. Így igya.

    A pincér lekapja az asztalról a cukortartót és a tejkiöntőt. Nem érti, ki és miért rakta ki.

Fülszöveg:

♨

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

Könyv információk: Athenaeum, Budapest, 2015 160 oldal · keménytáblás ISBN: 9789632935119 Illusztrálta: Helmut Kruse

Megvásárolható ITT: Líra.hu /dedikált példányok korlátozott számban/

Szerintem:

♨

Tipikusan meglátni és megszeretni típusú találkozás volt részemről – gyógyuló koffeinfüggőként már a borítóba és a címbe belebolondultam. Fellapozva szembesültem azzal, hogy illusztrált kiadványról van szó, de a védőborító alatt lapuló cappuccino színű keménytábla is tetszik!

A tartalma megfelel a fülszövegben ígérteknek, berántja az olvasót a kávéházba, ahol kényelmesen üldögélve-kávézgatva a röpke történetek megelevenednek körülötte. A főiskola idején a fél életemet a fősuli melletti kávézóban töltöttem és tényleg úgy éreztem magam, mintha megint ott ülnék a Juniorban; körülöttem beszélgetnek, vitatkoznak vagy suttogva próbálnának eszmét cserélni mások.

Döbbenetes élmény, örülök, hogy Maros András ennyire hegyezte a fülét és lejegyezte a hallottakat. Az illusztrációk elképesztőek, főleg a nyers, mégis megragadó kávézó témájú faszén-rajzok. (Ajánlom az illusztrátor oldalát: lessétek meg a műveit!)

Nem minden sztori a kávé körül forog, többnyire a kávézóba betérő emberek allűrjeit, beszélgetéseit vagy az ott dolgozók és a vendégek párbeszédeit olvashatjuk vagy a szerző saját élményeit. (Én ez utóbbiakat nagyon szerettem, főleg a dupla eszpresszós vázlatbakit. (Ld.: a Kedvcsináló idézeteknél lent.))

Humoros, néhol melankolikus és abszolút hozza a kávéházi hangulatot, amit a cím ígér!

Értékelés: 5

Ajánlás: Karácsonyi ajándéknak, amennyiben van kávézni szerető vagy kávéházba járogató ismerősünk. Tuti értékelni fogja! A rövid, csattanós történetek kedvelőinek. Az igényes és hangulatos illusztrációkat szeretőknek. 

Továbbá szeretettel ajánlom mindenkinek a könyv bemutatóját, amit stílusosan egy kávézóban ejtenek meg. Sajnos nem pesti lévén a jó dolgokból rendre kimaradok, de aki teheti, menjen el és igyon meg egy kávét az íróval! (Illetve mesélje el, milyen volt! :))

Könyvbemutató:

♨

Időpont: 2015. 12. 08. 18:00

Hol? Jedermann Café, Budapest, Ráday utca 58., 1092

Az esemény fent van a facebookon is.

Sok szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 2015. december 8-án 18 órára a Jedermann Caféba, ahol Maros András Kávéházi pillanatok című könyvéről Király Levente beszélget a szerzővel.

Az est folyamán fellép: Juhász Attila (zongora) és Piri Béla (bőgő)

A belépés ingyenes!

♨

Kedvcsináló idézetek:

♨

TISZTELT VENDÉGEINK!

Kérjük, hogy aki elkésett a kávéházunkba megbeszélt találkozójáról, az itt, a helyiségben, a hátralévő öt méteren már ne próbálja meg behozni a késést. Egyrészt mert az asztalok között rohangálva könnyen összeütközhet a munkájukat végző felszolgálóinkkal, másrészt mert a sietésnek ez a fajta látszata képmutatás az Önre várakozó társaság felé, még ha bűntudatos képet erőltet is magára.

Az utcán tessék máskor jobban sietni. Köszönjük.

♨

Az ÍRÓ BERONT A KÁVÉHÁZBA, hogy villámgyorsan papírra vesse a megrendelt, határidős cikk vázlatát, ám a dupla eszpresszó, amit egy korttyal magába dönt, nem a megfelelő agyterületet stimulálja – a cikk vázlata helyett a következő sorokat firkantja jegyzetfüzetébe: Bodorkos Ottó orvosoktól lopott hormonpótló port hozott Szolnokról (sószórós hótolón), holott nyolc hordó borról volt szó, oportóról.

♨

A PINCÉR FELVESZI a kedvesen mosolygó házaspár rendelését.

     – Egy kapucsínót kérek – mondja jókedvűen a férfi.

     – Én is – vágja rá a nő. – De lehet, hogy előtte… előtte egy Jókai-bablevest extra csülökkel, külön tálba tejfölt, utána egy borjúbécsit hasábbal, uborkasalátával. Az uborkasalátát jó fokhagymásan.

     – És akkor utána még kapucsínó? – kérdezi a pincér.

     – Persze – feleli a férfi a nő helyett. – Kávézni ültünk be.

♨ ♨ ♨ ♨ ♨

Köszönöm a figyelmet! Kávézzatok egy jót!

A képek a posztban mind az illusztrátor munkái!

♨ ♨ ♨ ♨ ♨