
No, mindegy. Az ajándékcsomagolásban borzasztó… borzasztóan lelkes… elég jó vagyok, de simán kibukhat a képekből, hogy kinek szánom és miket fog kapni Karácsonyra… így hagytam ezt is.
A munkámat nem dokumentálhatom, a családom sem egyezett bele a képekbe – még a kutyám is azt mondta, hogy sétáljunk, ne fotózzunk. (Legalábbis gondolom, hogy ezt üzente, ugyanis a Mosolyogj! parancsra folyton morrant egyet, elfordult és a fenekét mutatta a mobilom felé…) Maradt a kedvenc hobbim…
❖❖❖❖❖
9. NAP | – Mutasd meg nekünk, hogyan csinálsz valamit!
AniTiger olvas és teázik közben
2016. november 20., 21:45 – Előszedem a választott könyvet és a választott teát.
Pár pillanat múlva felteszem a teavizet és amíg forrni kezd, elkezdek olvasni…

Tíz perccel később a 3. fejezet táján eszembe jut, hogy elkezdett hűlni a teavíz, de marhára a forralóban hagytam és nem öntöttem egy cseppet sem a bögrébe. (Elbambultam olvasás közben?! Áhhh, dehogy.)
Újraforralom a vizet, sikeresen elkészítem a teámat, várok, hogy elkezdjen hűlni.
Olvasni kezdek megint…
Fél órával később a tea elhűlt, a tasak szétázott, a méz felolvadt és elmúlt a fél könyv. Kidobom a tasakot, megiszom a teát, hasra vágódom és olvasok tovább, amíg rá nem döbbenek, hogy a könyv rövid volt, az olvasás dokumentálása is kész lehetetlenség, ugyanis tök elfelejtettem. Kattintok pár képet még a végén is és elkezdem megírni a könyvértékelést. ...Mit is felejtettem még el?! Jah, másnap este lezártnak jelölöm az olvasást is a molyon...
A bejegyzést a Gárdonyi Teaház támogatta.
DEHOGY! Bár amennyi teájukat megittam már idén, simán támogathatnának, mert így szépen, lassan csődbe megyek miattuk! :D Ráadásul az öcsém is rászokott, aki eddig világ életében a Pickwick citromos teáját volt hajlandó meginni. A héten valamelyik nap ebédidőben elugrottam az EUROsba és vagy háromezerért vettem teát, mert ott 390 HUF és hatalmas a GT választék. XD
❖❖❖❖❖
Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!
❖❖❖❖❖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése