Egy
napon majd lejegyzem az emlékirataimat.
Annyi
elképesztő dolgot láttam és éltem át, hogy mindenki azt hiszi majd, az egészet
csak kitaláltam, mert ennyi gonoszság nem létezhet a világon.
A
legkevésbé sem lepne meg, ha detektívregénynek címkézve adnák ki…
Vinnék,
mint a cukrot.
Mindenki
imádja a morbid történeteket.
|
„Az igazság persze sosem egészen fekete vagy fehér,
egy noir krimiben kinyomozható formában pedig talán még kevésbé az, mint
egyébként volna, de a történet végére annyi mindenesetre bizonyos lesz, hogy a
fehéren izzó vagy sötéten örvénylő gyűlölet semmiképpen sem vezethet se
boldogsághoz, se szabadsághoz.”
Dragomán György
előszavából
Könyv információk:
Eredeti mű: Arctic-Nation
Eredeti megjelenés éve: 2003
Pesti Könyv, 2017
60
oldal · keménytáblás ·
ISBN:
9786155699030 ·
Fordította:
Nagy Krisztián ·
Illusztrálta:
Juanjo Guarnido
|
Blacksad képregények:
3. Vérvörös lélek
4. Néma pokol
(nem
befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Érdekesnek tartom a furry szubkultúrát és imádom a
képregényeket. (Furry szubkultúra: A
furry egy nemzetközi gyűjtőfogalom, jelentése az emberi tulajdonságokkal
felruházott, idegen szóval antropomorf
állatok köré épülő, internetalapú szubkultúra, illetve annak tagjai. (wikipédia))
Miről szól ez a rész?
Antropomorfizált (két lábon járó, emberi
tulajdonságokkal felvértezett) állatok rosszalkodnak az ötvenes évek
Amerikájának noir világában. Főszereplőnk, Blacksad egy magánhekus, akit
felbérel egy tanárnő, hogy találjon meg egy eltűnt (fekete) diákot, akit jó eséllyel a
Sarki Nemzet, egy rasszista politikai szervezet rabolt el. Nem hiszitek el, de
a kötet témája az, hogy a fehér állatok gazdagok, uralják a várost, és egy van
egy titkos klubjuk, ahol néha összegyűlnek bandázni. Eközben a fekete állatok, a „bokszosok”
keveset keresnek, balhéznak, et cetera... (Egyébként a feketéknek is van
csapatnevük: Fekete Karom néven futnak, ha jól emlékszem.) Hallottunk már hasonlóról, ugye?
Ráadásul a Sarki Nemzetnek csodaszép, enyhén nácis jelképük is van. (Ld. a
képen.)
A történetről és az állatokról…
A témát tekintve Blacksad enyhén megszívta, hiszen
fekete macska, de fehér foltokkal! Utálják a bokszosok, és kinézik maguk közül az
árja-tudatú Hófehérkék, nos, így elég nehéz nyomozni... De a jó hír az, hogy nincs egyedül, mert vele van Heti, a riporter, aki
úgy tűnik, hogy a magánnyomozó állandó utánfutója lett. Ő pechjére barna-bézs, vagyis
szintén nem illik sehova...
Részemről ez a történet más miatt rémes, mint az előző kötet. A
rasszizmust, az osztályharcot, a státuszokért futó harcokat undorítónak tartom,
ráadásul az önmagukat felsőbbrendűnek tartott fehérek a gyűléseiken - SPOILER! - feketéket
kínoznak és ölnek, vagyis elpusztítják a náluknál alantasabb lényeket...
Mindezt megússzák, hiszen ők uralja a rendőrséget; Karup jegesmedve
a helyi vezető, aki egyben Sarki Nemzet szimpatizáns, és nem is titkolja a
véleményét, miszerint „a fehér faj fogja egyszer uralni a világot”. Teljesen
egyértelmű volt olvasás közben, hogy Blacksad történetének nem ez lesz a végeredménye,
de még ezt a nyomasztó eszmét szajkózó társasággal együtt is tetszett a sztori. Megrázó és felkavaró történet, és nagyon ötletesnek tartom a történet
kifutását is - rég vigyorogtam ennyire egy
nem várt fordulaton!
Összességében
Habár szörnyű az alapkoncepciója, de ez a rész
sokkal jobban bejött, mint az előző! Döbbenetesen jók a helyszínek, a színek és
a nézőpontok, teljesen lenyűgöz a képregény kinézete és minősége. Kevés dolog
áll tőlem annyira távol, mint a gyűlölködés, ezért eléggé bosszantottak a „Hófehérkék”,
pláne, hogy a hatalmi ranglétra tetején és a jobb társadalmi pozíciókban is
ők voltak... Ha az igazságérzet testrész lenne, az ilyenek olvasása közben tuti folyton szaggatná a fájdalom az enyémet...
Felháborító volt olvasni, de Blacksadnek és Hetinek
köszönhetően jól szórakoztam. Az még oké volt, hogy a fekete bundájú Blacksad a
fehér foltos nózijával egyik társaságnak se felelt meg, de hogy Hetit a barna
bundája miatt mindenki egységesen rühellt, és leSZÍNESezték... Behaltam!
Értékelés: 5
Idézetek:
«
Miközben ezt az… úgynevezett filmet néztem, valami
lassan világossá vált számomra: az atombomba és az autósmozi egyértelműen a
világ elkerülhetetlen pusztulásának előhírnökei.
«
– A nevem Heti, a Mi Újságtól. Te kinek dolgozol,
cimbora?
– A rossz híreknek. Ajánlom a legutóbbi cikkemet, az
a címe, hogy „Nem vagyunk cimborák”.
«
– Manapság alig maroknyian vagyunk, akik még mindig
őrzik a nemzetünket egységbe kovácsoló, dicső eleink örökségét. Tudja, kié volt
ez a szablya?
– Gondolom, Lee tábornoké. A lövészárkok királya. A
veszett ügyek védelmezőinek példaképe.
«««««
«««««
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése