Helga:
– Írj rám, mielőtt fel akarnád vágni az ereidet. A késeket sokkal jobb
dolgokra is lehet használni: például szaftos, omlós sztékek szeletelésére.
Patak:
– Igaz barátnőm vagy, tele kedves és léleksimogató cinizmussal.
Helga:
– Megteszem, ami tőlem telik.
|
◈
Megszólal a sípszó.
Az első ötvenen még száguldok. Úgy suhanok az első hossz
pillénél, mint Michael Phelps. Vagy mostanában Flocke Zoli. Mint egy vízen
sikló csoda. A második ötvennél viszont megszakad a burok héja, mert valami
teljesen kizökkent.
Versenyen vagy felmérőn csak az úszásra kell koncentrálni. Ha
a parton valaki felnégyelné a plüssmacskámat, vagy a mamámat akarná halálra
csikizni egy tollpihével, nekem akkor is tovább kellene úsznom. Ha a tüdőm
szétszakadna, vagy begörcsölne a bokám, akkor is tovább kellene úsznom. Ha
zongorák zuhannának a medencébe vagy vigyorgó hóemberek, akkor is tovább
kellene úsznom.
Ehhez képest a második ötven pillénél jól kiesem a ritmusból.
Persze úszom tovább, de már nehezen hozom vissza magam lelkileg.
Zsiga és Laca ugyanis pont a mellettem lévő két sávban úszik.
És veszettül habzik körülöttük a víz.
Könyv
információk:
Eredeti megjelenés éve: 2015
Cerkabella,
Szentendre, 2016
222 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789639820890
|
A sorozat részei:
1.
A nagy álom
2. ???
(nem befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért álltam neki?
Talán az nagyobb kérdés,
miért ez az első könyvem az írónőtől… Elég sokat szidták a korábbi könyveit
körülöttem anyukék, könyvtárosok, random emberkék és mindig elment a kedvem az
olvasásuktól. Egyébként végül a 2016-os zsűrizéshez olvastam el a könyvet! :)
Véleményem a könyvről…
Már a második oldalon
vesztettük el egymást a regénnyel, ugyanis kicsit kicsapta nálam a biztosítékot,
hogy a történet legelején végigasszisztáljuk – akkor még névtelen főszereplőnk –
pisil a vonat vécéjében és ezt a hatalmas eseményt meg is írja a nővérének. „Patak: - Jelentem, elhagytam a pisimet. (…)”
Na, de nem csak ennyi a bajom. Vannak olyan gyöngyszemek benne, amelyektől
(majdnem) lefejeltem a falat. Kapunk egy csomó értelmetlen szöveget, néhány döbbenetesen
furcsa párbeszédet és buta gondolatokat követhetünk.
A leginkább talán ez
zavart:
Most mélyen a szemembe néz. Nem tudom, mit talált benne, reggel
kitöröltem.
|
Aztán egyszer csak
felkaptam a fejem, amikor belengették azt, hogy a titokzatos aknában van egy
ZOMBI! Komolyan lejátszódott bennem, hogy feldobódik ez az egész úszósuli!
Persze – roppant enyhe spoiler –
nincsen semmiféle zombi az úszók környékén! Később döbbentem rá, hogy relatíve kevés az olyan magyar író által írt ifjúsági regény, amiben tényleg vannak zombik... (OFF: Én vevő lennék rá, az 100%!)
No, de hogy ne csupán a negatívumokkal foglalkozzon ez a bejegyzés: voltak értékes részei is a történetnek. Az úszótáborozó srácok
nagyon jó kis csapatot alkotnak, például a pomponos akciójukon nagyon jól
szórakoztam. Az edzőtől az utolsó húzódó csapattagig mindenki benne volt a
buliban feldobják az egyik tag kedvét. Az elejével akadtak gondjaim ugyan, de a
végére feljött nálam a sztori, egész cukinak tartottam őket. Jó volt végigélni, hogy micsoda nehéz dolog úszónak lenni, mennyire fontos a sport a gyerekek életében és hogy mennyire összekovácsol egy csapatot a közös szerelem vagy hobbi, nevezzük akárhogy is azt, amit nekik az úszás jelentett.
Érdekel a
folytatás, bár nekem így is kerek egész volt a történet.
Értékelés: 3
Ajánlom, ha… szereted az úszós, nyáron játszódó, fiatal főszereplős
történeteket; ...kedveled a minimálisan romantikus ifjúsági regényeket.
Nem ajánlom, ha… nem kedveled az egyszerűbb hangvételű történeteket
vagy a fiataloknak szóló sztorikat.
Kedvcsináló idézetek:
◈
Anya: – Bővebben?
Patak: – Nagyon jól vagyok. Jaj, anya, ne szívózz már!
Huszonhét évvel idősebb vagy nálam. Szeretlek, de nem ugyanazokat a zenéket
kedveljük, és más pasikra bukunk.
Anya: – Vagyis nem szereted az apádat?
Patak: – Ehhez én fáradt vagyok. Légy jó anya, és hagyj békén
egy kicsit! Most indulunk ebédelni.
◈
Azt tudni kell, hogyha
egyes felnőttek szerint egy tinédzser, az őt elborító hormonok miatt, nehezen
kezelhető, akkor a külsejével elégedetlen kamaszlány egyenesen kezelhetetlen. A
szülőknek ilyenkor a legjobb taktika szépen csendben maradni. Esetleg óvatosan
finomságokat (Toblerone, Ferrero Rocher, Marlenka) helyezni el a kamaszlány
lába előtt, de olyan finoman közelítve meg, mint állatkerti gondozó az
oroszlánt, vagy haragvó istent az engesztelő áldozatot bemutató főpap.
◈
– Verekedésben nem vagyok
benne – hőkölök hátra.
– És mit szólsz a
kulccsal történő erőszakhoz?
– Kulccsal üssük le őket?
– Sebaj, diplomáig még
van időd megokosodni – veregeti meg Laca a vállam.
– Kulccsal zárjuk be
őket.
◈◈◈◈◈
A
képek a Pinterest táblámról származnak:
◈◈◈◈◈
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése