2017. augusztus 10., csütörtök



Finy Petra: A ​nagy álom (Úszósuli 1.)



Helga: – Írj rám, mielőtt fel akarnád vágni az ereidet. A késeket sokkal jobb dolgokra is lehet használni: például szaftos, omlós sztékek szeletelésére.
Patak: – Igaz barátnőm vagy, tele kedves és léleksimogató cinizmussal.
Helga: – Megteszem, ami tőlem telik.


Fülszöveg:
Megszólal a sípszó.
Az első ötvenen még száguldok. Úgy suhanok az első hossz pillénél, mint Michael Phelps. Vagy mostanában Flocke Zoli. Mint egy vízen sikló csoda. A második ötvennél viszont megszakad a burok héja, mert valami teljesen kizökkent.
Versenyen vagy felmérőn csak az úszásra kell koncentrálni. Ha a parton valaki felnégyelné a plüssmacskámat, vagy a mamámat akarná halálra csikizni egy tollpihével, nekem akkor is tovább kellene úsznom. Ha a tüdőm szétszakadna, vagy begörcsölne a bokám, akkor is tovább kellene úsznom. Ha zongorák zuhannának a medencébe vagy vigyorgó hóemberek, akkor is tovább kellene úsznom.
Ehhez képest a második ötven pillénél jól kiesem a ritmusból. Persze úszom tovább, de már nehezen hozom vissza magam lelkileg.
Zsiga és Laca ugyanis pont a mellettem lévő két sávban úszik. És veszettül habzik körülöttük a víz.

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2015

Cerkabella, Szentendre, 2016
222 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789639820890
A sorozat részei:

2. ???

(nem befejezett)
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért álltam neki?

Talán az nagyobb kérdés, miért ez az első könyvem az írónőtől… Elég sokat szidták a korábbi könyveit körülöttem anyukék, könyvtárosok, random emberkék és mindig elment a kedvem az olvasásuktól. Egyébként végül a 2016-os zsűrizéshez olvastam el a könyvet! :)



Véleményem a könyvről…

Már a második oldalon vesztettük el egymást a regénnyel, ugyanis kicsit kicsapta nálam a biztosítékot, hogy a történet legelején végigasszisztáljuk – akkor még névtelen főszereplőnk – pisil a vonat vécéjében és ezt a hatalmas eseményt meg is írja a nővérének. „Patak: - Jelentem, elhagytam a pisimet. (…)” Na, de nem csak ennyi a bajom. Vannak olyan gyöngyszemek benne, amelyektől (majdnem) lefejeltem a falat. Kapunk egy csomó értelmetlen szöveget, néhány döbbenetesen furcsa párbeszédet és buta gondolatokat követhetünk.

A leginkább talán ez zavart:

Most mélyen a szemembe néz. Nem tudom, mit talált benne, reggel kitöröltem.

  
Aztán egyszer csak felkaptam a fejem, amikor belengették azt, hogy a titokzatos aknában van egy ZOMBI! Komolyan lejátszódott bennem, hogy feldobódik ez az egész úszósuli! Persze – roppant enyhe spoiler – nincsen semmiféle zombi az úszók környékén! Később döbbentem rá, hogy relatíve kevés az olyan magyar író által írt ifjúsági regény, amiben tényleg vannak zombik... (OFF: Én vevő lennék rá, az 100%!)



No, de hogy ne csupán a negatívumokkal foglalkozzon ez a bejegyzés: voltak értékes részei is a történetnek. Az úszótáborozó srácok nagyon jó kis csapatot alkotnak, például a pomponos akciójukon nagyon jól szórakoztam. Az edzőtől az utolsó húzódó csapattagig mindenki benne volt a buliban feldobják az egyik tag kedvét. Az elejével akadtak gondjaim ugyan, de a végére feljött nálam a sztori, egész cukinak tartottam őket. Jó volt végigélni, hogy micsoda nehéz dolog úszónak lenni, mennyire fontos a sport a gyerekek életében és hogy mennyire összekovácsol egy csapatot a közös szerelem vagy hobbi, nevezzük akárhogy is azt, amit nekik az úszás jelentett.
Érdekel a folytatás, bár nekem így is kerek egész volt a történet.

Értékelés: 3

Ajánlom, ha… szereted az úszós, nyáron játszódó, fiatal főszereplős történeteket; ...kedveled a minimálisan romantikus ifjúsági regényeket.

Nem ajánlom, ha… nem kedveled az egyszerűbb hangvételű történeteket vagy a fiataloknak szóló sztorikat.

Kedvcsináló idézetek:
Anya: – Bővebben?
Patak: – Nagyon jól vagyok. Jaj, anya, ne szívózz már! Huszonhét évvel idősebb vagy nálam. Szeretlek, de nem ugyanazokat a zenéket kedveljük, és más pasikra bukunk.
Anya: – Vagyis nem szereted az apádat?
Patak: – Ehhez én fáradt vagyok. Légy jó anya, és hagyj békén egy kicsit! Most indulunk ebédelni.
Azt tudni kell, hogyha egyes felnőttek szerint egy tinédzser, az őt elborító hormonok miatt, nehezen kezelhető, akkor a külsejével elégedetlen kamaszlány egyenesen kezelhetetlen. A szülőknek ilyenkor a legjobb taktika szépen csendben maradni. Esetleg óvatosan finomságokat (Toblerone, Ferrero Rocher, Marlenka) helyezni el a kamaszlány lába előtt, de olyan finoman közelítve meg, mint állatkerti gondozó az oroszlánt, vagy haragvó istent az engesztelő áldozatot bemutató főpap.
– Verekedésben nem vagyok benne – hőkölök hátra.
– És mit szólsz a kulccsal történő erőszakhoz?
– Kulccsal üssük le őket?
– Sebaj, diplomáig még van időd megokosodni – veregeti meg Laca a vállam.
– Kulccsal zárjuk be őket.
◈◈◈◈◈
A képek a Pinterest táblámról származnak:
◈◈◈◈◈


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése