„Fogalmam
sem volt róla, mit művelek vele, csak azt tudtam, hogyha akarnám, se bírnám
abbahagyni.”
Fülszöveg:
◈
Gideon Cross olyan erővel
lépett be az életembe, mint a sötétségbe hasító villám…
Ez a gyönyörű, sugárzó férfi
maga volt a fehér izzás. Soha eddigi életemben senki és semmi nem vonzott még
ilyen ellenállhatatlanul. Úgy vágytam az érintésére, mint drogos a napi adagjára,
bár éreztem, hogy elgyengít, mégsem tudtam, nem is akartam ellenállni. Sérült
és törékeny lettem, ő pedig oly könnyedén megtörte az ellenállásomat, és
áthatolt az eddig kemény páncélon…
Gideon birtokában volt a
tudásnak. Megvoltak a maga démonai. Egymás tükörképeivé váltunk, visszavetítve
a másikra legbensőbb világunkat, legmerészebb vágyainkat…
Szerelme megbéklyózott,
átformált, és én csak azért esedeztem, nehogy kínzó múltunk elszakítson minket
egymástól…
„Day
erőteljes története felizgatja s magával ragadja az olvasót…”
◈
Eredeti mű: Sylvia Day: Bared
to You
Eredeti megjelenés éve: 2012
Ulpius-ház,
Budapest, 2012
412 oldal · ISBN: 9789632546940
· Fordította: Kis Ibolya
◈
Szerintem:
◈
Problem: Az új kocsinál még csak
gyanakodtam, de a gyanús féltesóknál egész biztos voltam abban, hogy itt is
beköszön az Alkonyat. Elég egyértelmű családmodellekkel dolgoznak azok, akik
Twilight-fanficen alapuló könyvet írnak… Némi utánajárás után bebizonyosodott: Sylvia
Day is fanfic íróként kezdte. Bár bizonytalan vagyok abban, hogy Twilight-fanficet vagy Árnyalat-fanficet írt.
Mindegy, jobban tetszett – még a könyv harmadánál sem tépkedtem
hajamat. Lényegesen szimpatikusabbak a szereplők és emészthetőbbek az erotikus
részek. Viszont semmi esetre sem nevezném ezt Szerelemnek, inkább Vágynak. Akárcsak a mágnesek, úgy vannak egymással Gideon
és Eva, de a mágnes két pólusa sem szerelmes egymásba, attól függetlenül, hogy
„szokásuk” összecsattanni…
Persze a rám tett enyhén
visszatetsző hatásra a gyors lefolyású egymásra gerjedés találás nagymértékben
belejátszik. Tudom, hogy ennél a műfajnál nem is lehet lassan felvezetni a
dolgokat, de általában az ilyen rohamlépték a kapcsolat hosszúságán is érződik
(a valóságban). (Tudom, tudom, a mágnesesség
tartós. Szóval ez mellettük szól. Meg amúgy is: ez egy könyv!)
És a
félreértések elkerülése végett: nem érzem indokoltnak a szexuális perverzió
címkét a könyvön. (Nuku bdsm.)
Szerettem- szereplők: Cary Taylort, illetve a kapcsolatát Evával.
Szerintem mindenkinek kéne egy ilyen barát. Markot (és a párját) – Mark csodálatos
főnök és ember, de mint párt is bírom őket!
Pontozás:
A
sztori nem rossz, a szereplők tetszettek, de az erotikus részek megfogalmazása
elég igénytelen.*
Értékelés: 3,5
Bővebben – Karakterek
és a többi:
◈
Amit
nem bírtam a könyvben: Cary „testedzései”.
Ami
totál kiverte a biztosítékot nálam: A közös rémálmodás.
*Vihogó-görcs: Azért akadtak benne olyan sikamlós, de bizarr
szófordulatok, mondat-töredékek, amiken felvihogtam, felnevettem. Például
amikor a férfi egy bizonyos páros… khm… központi testrészéről így ír „nagyok voltak és súlyosak, erőteljes
termékenységének szemtelen jelzői”, akkor belesírtam a teámba… (vagy
belefulladtam. Majdnem – ahogy
jellemezték a fuldoklásom a könyv fölött.)
Sajnos a vége felé már annyira
gusztustalan a megfogalmazás, hogy röhögni se volt kedvem rajtuk.
Dream Cast
Szeretek realisztikus művekhez
álom színészgárdát (dream cast(ing)ot)
összeállítgatni, de ilyenkor mindig rádöbbenek, hogy nekem az összes szexi,
magas, fekete hajú, kék szemű pasas Ian Somerhalder.
Imádom azt a szemmeregetős
dögöt, de ilyenkor elkeserít, hogy mennyire kevés fekete hajú, kék szemű
férfias színész van a vásznon… (Persze cukik azért előfordulnak pl.: Justin
Bartha (A nemzet aranya), Adam
Garcia (Sakáltanya) és a többiek, de ők olyan nyálas-kedves
jófiúcskák.)
Szóval most totál random
színészt, modellt, akárkit kerestem, akikre kb. ráillenek a könyv karakterei.
(Neveket nem feltétlenül tudok csatolni az arcokhoz (puskáztam.... hahaha....), de elég sok variációt
összeszedtem a Pinterest táblámon. Lásd lent a linkjét.)
Eva (Amber Heard) |
Eva Tramell (aka. Angyal)
Gazdag leányzó, jó lakással, jó
melóval, aki kiáll magáért. Egész szimpatikus jelenség elsőre. Természetesen
csúnya titka, múltja van, hogy ne legyen egyszerű a történet. (Véleményem
szerint ezen a szálon még várhatóak bonyodalmak a jövőben.)
Pro: hord magával fogkefét,
hogy ha nem otthon eszik is át tudja mosni a fogait. Jó tudni, hogy nem csak én
vagyok ilyen kretén elővigyázatos.
Kontra: Néha elhamarkodottan
viselkedik. Túlkombinál. Bár ha nem bonyolítaná túl a dolgokat és nem húzná el
a „bemutatkozó beszélgetést” nem is tudom, miről szólna a könyv. Folyton
ugrik, összepakol és meglép(ne)… az ilyennek pedig tényleg ott az ajtó és
menjen, ha van hova… Hmm… Nem kitartó a párkapcsolatban és rossz
problémamegoldó képességei vannak.
Cary (Nico Tortorella) |
Cary Taylor
Szeretem a pasi legjobb
barátokat a könyvekben, nem feltétlenül muszáj melegnek lenniük. Tekintve, hogy
hol szedte össze Eva, érdekel, hogy mi az ő mocskos kis titka, mit rejt a
múltja.
Nagyon hamar megszerettem,
imádom a szövegeit. Bár a másik kettőt is bírtam, akarok magamnak egy Caryt!
Tökéletes, gondoskodó, kedves és hűséges barát. (Olyan, mintha a fiatalabb
kiadása lenne Marc
Levy: Ki nem mondott szavaink könyvében szereplő meleg, borszakértő, antikvárium
tulaj legjobb barátnak.)
Gideon Cross (aka. Sötét Veszedelem)
Gideon (Marlon Teixeira) |
Gideon addig tetszett, amíg meg
nem szólalt, mert odáig vagyok a fekete haj / kék szemek kombóért egy pasin, DE utálom az ilyen egyből lecsóba
csapós, ordenáré modort. Nem egy ölelgethető cicamica, mint Christian Grey a
„jobb” napjain. Na, nem is tökéletes a múltja, hogy ne lenne miért sajnálni.
Apropó, íme, a harmadik nagy
titkokat rejtegető egyén. Akárcsak a két fentebb említett egyén, Gideon múltja
is foltos. (Tetszett a napi egy kis
titok kiteregetése – fogadalmuk.)
Pro: Imádom a pasi színeit,
szövegét. Grrr. (Meg a lakása… Grrr.)
Kontra: Miért kell kiemelni a
hasának kockáit, izmainak keménységét, domború mellkasát meg mittoménmégmit? Engem abszolút
lelomboznak az ilyen izomagyúvá varázsolt, egyébként okos üzletemberek.
Idézetek:
◈
– Az
olyan szex, amit úgy terveznek meg, mint egy üzleti tranzakciót, eléggé
hervasztó a számomra.
– Ha
már az elején meghatározzuk a paramétereket, akkor kisebb a valószínűsége, hogy
végül túlzott várakozásokkal és csalódással találkozunk.
–
Maga tréfál? – mordultam fel. – Hallgassa már meg önmagát kívülről. Miért kéne
egyáltalán dugásnak hívni a dolgot? Miért nem szeminációs emissziónak,
előzetesen jóváhagyott zárt űrben?
◈
–
Rendes tőled, hogy nem rúgsz ki – feleltem fanyarul, miközben arra vártunk,
hogy a hosztesz kikeresse a foglalásunkat és az asztalhoz vezessen. – Vagy
legalábbis megetetsz előtte.
Steven
megveregette a vállam.
–
Mark nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen téged.
Mark
kihúzta nekem a széket, és mosolygott.
–
Különben hogyan számolhatnék be folyamatosan Stevennek a szerelmi életedről? Ő
ugyanis megszállott szappanopera-rajongó. Imádja a romantikus drámákat.
Felhorkantam.
◈
– Panaszkodsz?
– Álmodozom, angyalka.
Furcsálltam a becézést, de
tetszett az édessége.
– Angyalka?
Egy mordulással helyeselt,
aztán megcsókolt.
◈◈◈◈◈
◈◈◈◈◈
Hát ez érdekes. Sokszor láttam már a borítóját, de mindig fordultam is el tőle, mert úgy emlegetik, mint az új 50 szürkét. De ezek szerint nem is bdsm? Fura.
VálaszTörlésValamennyire fel is keltetted az érdeklődésemet a könyv iránt, bár ezek az idézetek... meg főleg amit a bejegyzés elején idéztél a "termékenység szemtelen jelzőiről"... háááát, elég béna. Túl erőltetettnek tűnik. És én se szeretem a túlzott izmokat, kockahasat. Nem bírom, ha valaki túl tökéletes egy könyvben, mert nekem onnantól már nem hihető a sztori.
Ugyanígy voltam vele, mint te, de azonkívül, hogy a férfi akar a férfi lenni a kapcsolatban (aka. irányító fél) nincs benne semmi különös. (Már azt leszámítva, hogy kevés időt töltenek el nem egymáson. :D)
TörlésAmúgy ezzel sem vesztesz semmit, ha nem olvasod el. Inkább az erotika-rajongóknak ajánlott mű.
Hát igen, azt hiszem, én ezt inkább kihagyom. :)
Törlés