„Megszűnt az egész külvilág. Minden, ami érdekel, itt
fekszik ezen a magas kerítéssel körülvett kis területen.”
{
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Mi nehezebb? Száztizenhárom
árva gondját viselni, egy árvaházat eligazgatni minden szakmai tapasztalat
nélkül – avagy puhára főzni, mosolyra fakasztani egy mogorva, goromba, ámde
tiszteletre méltó skót orvost?
Nos, ennek csak Sallie McBride,
e „kétfrontos” küzdelem szenvedő alanya a megmondhatója. Szerencsére
kudarcairól, győzelmeiről rendszeresen tájékoztatja legjobb barátnőjét, Judyt,
az immár révbe ért egykori árvaházi növendéket.
A kismama címmel
is megjelent.
{
Eredeti mű: Jean Webster: Dear
Enemy
Eredeti megjelenés éve: 1915
Móra, Budapest, 1989
296 oldal · puhatáblás · ISBN:
9631165396 · Fordította: Borbás Mária · Illusztrálta: Jean Webster
{
{
Nagyon aranyos, kissé meredek,
de élvezetes történet. Szerencsére Sallie által Judy életét is nyomon
követhetjük, mert ezekre a levelekre mindenki válaszol, hiába csak egy szereplő
írásait olvashatjuk el. Haláli volt és imádtam: Dr. Robin McRae személye,
becenevei és a vendégség nála. Persze elég makacs és tipikus skót, de a szintén
makacs Sallie-t sem féltettem. Bájos, vörös hajú, pimasz teremtés, akit majdnem
annyira lehet szeretni, mint Judyt.
„Magának akkor kellett volna élnie, amikor minden ember a maga külön
barlangjában lakott, a maga külön hegyén.”
A szereplők érezhetően
fejlődnek a történet folyamán, de leginkább Sallie fejlődése tetszett. Abszolút
nem ezt vártam a történettől, továbbá sokáig nem tudtam a címét se
összeegyeztetni a szituációval, de kellemesen csalódtam. Mégsem érdemli meg az
5 csillagot, mert bár szerettem a szereplőket és a cselekményt, több olyan
kiszólásuk volt a szereplőknek, amiken felidegesítettem magamat. (Bővebben lejjebb.)
Értékelés: 4
Idegbaj, hiszti és a bővebben rovat:
{
A történetről:
Judy régi osztálytársára bízná
a régi árvaházát, aki nem örül neki és nem is akarja elvállalni, de elmegy
megnézni a helyet. Persze Sallie McBride forróvérű ír nőszemély, aki elborzad a
látottakon és azonnal nekiáll rendbe rakni a helyet. Mindezt az ő leveleiből
tudjuk meg, ugyanis több emberrel is folyamatos levelezésben van – igen aktívan,
akár több napig is ír egy-egy levelet. Élvezetes olvasmányok, mindenre kitér az
írásaiban. Érdekes a szerelemről alkotott felfogása, érdekes az eredeti
hozzáállása az élethez, de őszinte ember és ez nekem nagyon tetszett.
Szóval a történetben azt
követhetjük végig, hogyan válik jobbá maga az árvaház és miként változnak meg a
hozzá közelállók. Gördülékeny sztori, kicsi difivel, ami lehet, hogy csak engem
bántott.
SPOILER!
Hol csúszott el nálam a sztori?
Borzalmas, ahogyan a nem áldott
természetű, nem göndör fürtös, nem kékszemű kölköket „fikázzák” folyton, mert
bezzeg azokon könnyű lenne „túladni”. Szívfájdító. Egyébként Sallie is meredek
a gyengeelméjű gyerekekkel foglalkozó résznél. Komolyan? Arzént a gyerekeknek?
(88-91. o., Móra) Marha nagyot röhögtem... jah, nem.
Cyrust eléggé lezáratlannak
érzem, bár gondolom maradt a nem túl kötekedő, új önmaga?! Mindenesetre az ő
enyhén nőellenes gondolatain sokat mosolyogtam. Ilyen is volt, tipikus akkori
férfi…
Kedvenc borító:
{
A spanyol,
1993-as Editorial Atlántida kiadású borító tetszik a legjobban. Címe: Mi
querido enemigo! A többi valahogyan nem jön be és nem is igazán találtam olyat,
amit elfogadnék egy új magyar kiadás borítójaként. (Ami összességében jó hír,
mert habár szeretem szép borítósan újravásárolni a könyveket, de elég sok új,
első megjelenés is van, amit szeretnék a polcomon tudni!)
Idézetek:
Karen Gillan a tökéletes Sallie McBride |
{
Ha
nem harcolok ellene minden erőmmel, még a végén eléritek célotokat, és hasznos
embert faragtok belőlem.
{
Egyszerűen
csak egymáshoz nem illettek; és ha két ember nem illik egymáshoz, nincs a
világon olyan szertartás, amely egyesíthetné őket.
{
Minél többet tanulmányozom a
férfiakat, annál jobban megszilárdul az a meggyőződésem, hogy mindegyikben egy
kölyök lakik, csak olyan nagyra nőtt, hogy már nem lehet elfenekelni.
{ { { { {
Képgyűjtemény
a Pinteresten: Random
Pictures For My Blog.
Különböző
kiadások borítói a GoodReads-en!
Ma láttam meg a magyarblogokon ezt a könyvet, én imádom! Nekem semmi de semmi problémám vele. Az árva (ill. nem árva, de évi egy lapot kapó gyerek) gyerek nagy probléma. Sallie-nél jobb igazgatónőt nem is kaphattak volna. Persze lehet, valaki direkt problémás gyereket akar örökbefogadni szörnyű háttérrel, de a többség nem szereti a problémákat, valljuk be, magunk sem. SOS faluban dolgozó barátnőm sztorijai alapján semmi se semmi nem változott a regény megjelenése óta. Kisgyerekekkel talán még könnyebb is (mondjuk nem játszik szerepet a nemi erőszak az árvaházban!).
VálaszTörlésIgazad van, abszolút jól jártak vele az árvák és tényleg élmény, ahogyan újít! Csak a ciánozásos "viccel" nem ért el nálam semmi jót. Utána már idegesítettek a gyengébb, de leszóló beszólások.
TörlésNagyon erős barátnőd lehet, én öcsémék speciális általános iskolájában sem bírtam pár óránál tovább segíteni :( Örülök, hogy a könyv az emészthetőbb részét fogta meg a hátrányos helyzetnek (és nincsenek benne nemi erőszakos részek....).