„– Ez hülyeség – vágta rá Ricsi. – Ren mindenért odavan, ami unalmas,
több mint száz éves, és mást nem érdekel.”
Fülszöveg:
♫
Vigyázat!
Cselekményleírást tartalmaz.
December
20-a Reni életének legboldogabb napja, és ettől kezdve minden megváltozik.
De
vajon csak jó értelemben? Vajon meddig tart a váratlanul jött boldogság? És
Reninek sikerül-e nemcsak megszerezni, de meg is tartani Cortezt? Mi mindennel
kell megküzdenie a saját félelmein, gátlásain kívül? Hisz Cortez a suli
legmenőbb sráca, mindenki rajong érte, Reni viszont, legalábbis a saját
megítélése és persze Kinga szerint, a „nyomik” táborát erősíti…
A 11.
osztály 2. féléve is tele van izgalmakkal, akárcsak a korábbiak: Dave például
élete eddigi legnagyobb próbatételén megy keresztül, Kinga még önmagát is
felülmúlja egy diszkóban, Corteznek iskolapszichológushoz kell járnia, Viki
„kiborítja a bilit”, Reninek pedig váratlan vendég érkezik a születésnapjára…
♫
Eredeti
megjelenés éve: 2012
Ciceró,
Budapest, 2012
514
oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397655
♫
Szerintem:
♫
Azt hiszem, hogy eddig
ez a rész tetszett a legjobban! Talán a közös filmezések,
olvasások vagy a PSezés miatt. Talán az egyre inkább elboruló iskolai
magatartás miatt. Talán a sok Máday vagy a több szülinap miatt. Talán Emó
„zsiri” (zsiráf) fixáltsága miatt. Vagy a Farsang miatt – amúgy nincs
véletlenül reneszánszos kult. film vagy csak senkinek nem jutott eszébe?
Mindenesetre
ez egy jól összerakott és izgalmas rész, amin lehet röhögni is és abszolút
szórakoztató.
A szerelemről – nehéz elismernem, de ők nagyon jól működnek
együtt. Egyre emberibb és normálisabb a szememben ez a Menőgyerek. Amúgy már
értem, hogy miért kellett volna megutálnom Arnoldot, de sajnos meg tudom őt
érteni…
Kedvenc részek: Reni és Vladár utolsó társalgásán szakadtam.
Amúgy Dave részei és Reni apukájának a jelenetei voltak még nagy kedvencek.
(Amit tudni akarok: az összes
kosarat, amit tőle kapott részletesen! :D)
Értékelés: 5
Bővebben:
♫
Szeretem-nem szeretem
változások
Cortez.
Már értem, hogy miért van mindenki oda érte – jót tett ez a rész a srácnak,
ugyanis az én szememben is eltávolodott a piedesztálra emelt, menő gyerek
képtől. Na, nem látványosan, ugyanis még mindig elég sokszor hangzik el a
„milyen menő, de menő” szófordulat vele kapcsolatban. (Reni fejében lenni a
naplója által néha igazán kínzás…) Viszont imádom, ahogy Renire figyel, Ricsi
és Emó kapcsolatában is az önzetlen törődést imádom.
Apropó
Ricsi. Újabban ő is kiemelkedik a kedvenceim közül. Én mindenkit bírok a
11/b-ben – csak mindig mást a legjobban-, de ebben az évben Ricsi a TOP1, utána
pedig TOP2 Cortez.
Zsoltit
viszont egyre kevésbé kedvelem, amióta izomagy és „muhahahaha” lett. Képtelen
vagyok megérteni Kingát vele kapcsolatban. A Mádays dolgait bírom, a többi
idegesít.
Dave
határozottan szórakoztató figurává nőtte ki magát a szememben. Sajnáltam és
szerettem a netelvonásos héten – ráadásul nagyon drukkoltam is, hogy bírja. Ő
ennek a félévnek a TOP3asa nálam.
Arnold-ügy (előző 1-2
részre spoiler!)
Nem
mondom, hogy tetszett a beszélgetésük, hiszen Arnoldnak több szempontból is
keserű a szőlő: 1) a szerelmét az ellensége elhalássza előle, 2) miközben ő
külföldön tanul / él, 3) ÉS erről a legjobb barát egyetlen árva szót sem szólt,
holott azért tartják a kapcsolatot egymással…
Amúgy
sem vagyok nagy véleménnyel Reni döntéseiről (anno Arnold, most pedig Cortez és
a barátai azok, akik több, fontos dologban is döntenek helyette), de ritkán hoz
önállóan olyan döntést, ami jól sül el… komolyan kár gondolkodnia, néha nem is
értem, hogy kezelheti Cortez ilyen jól ezt a leányzót.
Szóval
Arnold több száz km megtétele után ezzel szembesülve mi mást tehetne? Rosszul
esik neki, megsértődik és kiborul a bili… Emiatt totál megértem. Ugyanakkor
azzal nem értek egyet, hogy Reninek hátrányára vált volna a változás.
Változott, sokat, de abszolút jó irányba.
Idézetek:
♫
- Hol
van Bencze?
–
Jacques-kal és Gáborral felült az óriáskerékre. – mondtam.
– Jó,
lassan szálljanak le – közölte Máday.
– Én
megvárnám, hogy leérnek - nézett rá Ricsi.
– Nyilván
úgy értettem – forgatta a szemét az igazgatóhelyettes.
♫
– A
következő. Virág. Virág azt szeretné elérni az életben, hogy legyen egy saját
zsiráfja.
– Ennél
ostobább dolgot még nem hallottam – csapott a homlokára Kinga.
–
Miért? Gondolj bele! Egy saját zsiri!
– Hol
lakna? – kérdezte Dave.
–
Nálam. De lenne a tetőn egy lyuk, hogy kinézhessen.
–
Zsiráfszag, és még be is áztok. Óriási – forgatta a szemét Kinga unottan.
–
Hallod, ti összeilletek – töprengett Macu, Ricsiék felé nézve. – Az egyik zsiráfot
akar, a másik meg megnyalni a könyökét.
♫
– Nem
jönnél velem színházba? – tettettem felháborodást.
– Nem.
(...)
– És…
és… Rómeó és Júlia.
–
Pláne.
–
Elénekeljem neked a Szívből szeretnit?
– kérdeztem.
–
Semmiképp.
– Pedig
tudom.
–
Tudom, hogy tudod. De ne.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫
A
képek a „Könyvek
- Leiner Laura” Pinterest táblámról és az „SZJG by Leiner Laura” we<3it
kollekciómból származnak.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫
Kedvenc számom a könyvből + idézet:
♫
- Hé -
néztem Virágra, aki szintén énekelgetett. - Ennek miért ismeri mindenki a szövegét?
- Mert
ez a Mennyország Tourist - felelte
mosolyogva. - Alap.
♫
-
Legyen az izéé. Ha az életben -
tapsikolt Virág. Na, ezt a Kispál és a Borz-számot legalább én is tudtam
kívülről.
♫
Gyalog
indultam suliba, a járdán sétálva zenét hallgattam (Placebo Song to Say Goodbye, de vidámak vagyunk,
nem?), közben pedig a faleveleken átszűrődő napfényt figyeltem, mintha csak
annyira érdekes lenne.
♫
Amikor
visszaértünk éppen a Sum 41 Still Waiting
című dalára ugráltak a diákok, mi meg felmentünk a sorunkba, és kiosztottuk a
vásárolt ételeket, italokat.
♫
- Kinga,
Kata egy jó fej lány, nem akar semmit, csak barátokat - ráztam a fejem
értetlenül.
-
Tudod, ki hiszi ezt el! Olvasóra jár veled. Szereti Virág zenei ízlését. Most
is együtt dúdolták azt a nevetséges In the
Shadowst dalt. Amit az a tollas ember énekel!
- Ő
Lauri, és nem tollas. Csak toll volt a hajába tűzve - mosolygott Virág, azonnal
megvédve kedvenc finn bandáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése