Hagyjatok! Olvasok!: Havi összefoglaló | 10. fejezet

(Ezt a rovatot a „havi összesítő” címke alatt lehet megtalálni.)

Üdv újra itt!

Ebben a hónapban a lakásprojektet folytattam. Csodás és ügyes emberek gletteltek, festettek, szereltek, laminált padlót raktak le nálam, aztán megcsináltam a maradék helyiségekben a tisztító festést. Kerestem, néztem és vettem bútorokat, elkezdtem őket összerakosgatni, takarítani, átcuccolni… De mivel sikerült jól megfáznom és az ágy alkatrészei se jöttek meg, jövő hétre csúszik a költözés. ^.^ A tervek szerint ezt a bejegyzést már onnan írtam volna, de mindig történik valami gebasz.

Pozitív randomságok röviden: császármorzsáztam, festettem, bútort szereltem, bútorboltokban fetrengtem, premiereztünk (2x), növényeket és könyveket költöztettem, takarítottam, piacoztam anyummal, nyaraltunk-wellnesseltünk, kóstoltam cápát, szülinapoztunk, szaunáztam, sokat vezettem.

(A folytatáshoz olvass tovább! ⇩⇩⇩)

❖❖❖❖❖

Mi történt októberben?

❖❖❖❖❖

– Könyvespolc bővítős kitérő –

Én és az új polclakók: 5 új könyvvel bővült a könyvespolcom ebben a hónapban. (Vagyis mivel most épp nincs könyvespolcom, csak lapraszerelve, így a dobozaim tartalma bővült…) ;)

Vettem (1)

Madeleine L'Engle: Időcsavar

Könyvtári selejt ajándékba (2)

Paramhansa Swami Maheshwarananda: Jóga haladóknak

Barbara Klein: Jóga mindenkinek

Recenziós példány (2)

Laura Ellen Anderson: Vámpyr Vilma és az emléktolvaj

Jen Calonita: Bírnod kell a célig

– Személyes érdekeltségek –

#boldogság

► Lassan kész az álomlakás. Már az utolsó fázisban vagyok, aztán költözés. Megvan az állóporszívó, a mikró, a hűtő… íróasztal, szék, ágy*… Az ikeás álombútorszettet tegnap és ma összeraktuk apuval, szóval az is pipa. Jaj, cucc kell egy új kecóba… (Az a mákom, hogy két városi lomtalanító napba is belefutottam, így mindig volt hova elsüllyeszteni a szobányi szemetet.)
*Az ágy csavarjait nem küldték, szóval amiatt nem költöztem ma végül. :'D

► Családilag elutaztunk Gyenesdiásra megünnepelni a Nagyim szülinapját. Megint én vezettem oda-vissza apu ~~mini-űrhajóját~~ autóját, sőt, már egyedül is elvihettem (az 50 méterre lévő parkolóig, de akkor is).

► Két szuper premierünk is volt a hónapban!

FILMEZÉSEK / SOROZATOK:

► Filmeztem:

A srác nem jár egyedül (2021) – 5/10 – Húúú… hű… Őszintén szólva SOKKAL tragikusabbra számítottam, nem is volt annyira rossz ez a… jah, de. :D A srác meg a hugica aranyosak voltak, de csóri srác hajvágás után már nem volt annyira szimpi, mint annak előtte. Jobban tetszett az elvont, alterul öltözködő lázadó.

Míg a világvége el nem választ (2012) – 4/10 – Unalmas, filozofálgatós, nehezen döntős, vonatott, utazgatós film, amiben nem működtek egymással a főszereplők, a sztori lapos volt, és tulajdonképpen a cím is kamu. A végére csak összejött a Knightley-Carell páros, akiket egyébként nem igen tudok együtt elképzelni. (Nem tudom, miért.)

Labirintus (1986) – 8/10 – látványra (és gagyiságra) a kiskori nagy kedvencemre, a Végtelen történetre emlékeztet, és legalább annyira lökött is az összes fura mellékszereplő. Picit erőszakos, de amúgy nagyon bájos mese. „Bábfantasy” – most tanultam ezt a kifejezést (az egyik értékelésben és nagyon tetszik, tökéletes leírás)! Nem vagyok David Bowie rajongó, de tetszett Koboldkirályként! És a film zenéi is bejöttek. :'D

A HÓNAP TOVÁBBI RÉSZÉBEN PRÓBÁLTAM HORROR MARATONOZNI, ugyanis egyedül élve tuti, hogy nem fogok ilyesmiket nézni! :D

Vonat Busanba – Zombi expressz (2016) – 7/10 – Izgalmas zombis film, de tulajdonképpen semmi extra. Mindenképpen előnyére szól, hogy baromi látványos, és szerencsére senki nem kezd agyszétfröccsentő zombigyilkos mutatványba, ugyanakkor a vége is szép. Csak sajnos itt-ott klisés. (Aggasztóak ezek a baromi gyors dél-korai zombik!!!)

Peninsula: Holtak szigete (2020) – 5/10 – Egyszerre volt félelmetes és unalmas, ami nem kis teljesítmény. De legalább azok élték túl, akik 'megérdemelték'. És végre szimpi volt a főszereplő csávó, le is esett at állat, amikor már az elején kimentette, majd elvesztette a családját. :O

Bűvölet – Az örökség (2020) – 5/10 – Nem rossz, de láttam már jobb boszis filmeket is. Az eleje érdekes, ahogy egymásra találnak, ahogy próbálgatják az erejüket, de aztán unalmassá válik, őedig ijesztővé kellett volna, ha a cselekményt nézem…

A végzet órája (2018) – 6/10 – Van benne fantázia, de mégis kidolgozatlan és tele van el nem varrt szálakkal. Nagyon csíptem pl. Cate Blanchett karakterét, jó lett volna még többet megtudni róla, de a fő szálat leszámítva a legtöbb dolog elsikkadt számomra. A vége meg valami rettenet volt… :D

Halloween – A rémület éjszakája (1978) – 4/10 – Huh, hát ez rettentően retro volt… és sajnos hót unalmas. A sztori lassú, cselekmény alig van, és a zene a magasan nyikorgó vékony hangjával hát valami rettenet volt. Irtó halkan néztem a filmet, de így is kaparta az agyam. :D Mindenesetre hatalmas élmény volt Jamie Lee Curtist ilyen fiatalnak látni! Nagyon kis bájos volt.

Brightburn: A lángoló fiú (2019) – 4/10 – Az alapfelvetés mindig is érdekelt, mert őszintén szólva nekem is volt olyan időszakom, amikor pofán tudtam volna verni a mindig cukkerpofi, mindenkinek nyájasan segítő Clark Kentet. (Főleg a Smallville egyes részeinél nyílt ki a bicska a szememben, abba is hagytam a sorozatot.) Érdekes történet, bár végtelenül bánom, hogy az unrated verziót néztem. Az első brutális cucc full lesokkolt (szembe menő szilánk, amit a nőci KISZEDETT BAZZE FULL KÖZELIBE – gondolom én, mert fél méterre van mellettem a tévé, de meredten bámultam a gépem monitorját, hogy véletlenül se nézzek rá a tévére… Sajnos az állkapocs leszakadást elkaptam, nem is voltam utána túl álmos…) Ja, amúgy zseniálisan eljátszotta a full para szociopatát a gyerek, remélem, hogy soha nem jön át a mi kontinensünkre forgatni.

A kaptár – Utolsó fejezet (2016) – 5/10 – Hát ez már rég nem ugyanaz, mint régen… A szörnyek nem tetszettek, bár a kislány átállása, illetve a néni felbukkanása eléggé bejött. A sztori logikátlan, össze-vissza, ha fél percre félrenéztem, már másutt tartottunk… :'D Ami nem lenne zavaró, ha lekötött volna annyira, hogy érdekeljen, de nem találtam túl izgalmasnak.

Ezt éld túl! (2006) – 8/10 – Szerintem mintha láttam volna már ezt ki-tudja-mikor-volt-az-már tinikoromban, és mintha nagyon is szerettem volna. Erre egyébként megvolt minden okom, mert ez a sztori eredeti, és külön imádtam, hogy rpg-znek csapatostul benne az emberek! Nem volt túl ijesztő, inkább izgi volt.

Az új mutánsok (2020) – 6/10 – Egyszer nézhető, de nem egy nagy córasz. Vannak benne menőségek, de alig-alig izgalmas. Egy sima X-men részhez képest semmi nem volt, bár a képességek érdekesek voltak. (A háttérsztorik meg full kidolgozatlanok… Nem is értem…) Látványos (többnyire), pörgős (néha), mégsem volt az igazi.

Daybreakers – A vámpírok kora (2009) – 6/10 – Nagyon jól kitalálták ezt az egész világot és társadalmat, de a film végét sajnos elbarmolták. Szóval a sok-sok csillag a koncepciónak, a megvalósításnak és a színészgárdának jár, istenien összerakták. Ilyenkor megcsapnám a befejezést írót... up: levontam pár csillagot, mert felnőtt fejjel valahogy elcsépeltnek tűnik az egész.

Végső állomás 5 (2011) – 7/10 – Csípem ezt a sorozatot, egy időben körkörösen néztem az első pár részt, de ez valamiért kimaradt. Az biztos, hogy tele van borzasztó, de kreatív halálnemmel. Őszintén szólva a felét nézni se bírtam! (Pl. azt a részt, amikor a szertornász csaj körbeugrálta a szöget, zsibbadó tarkóval nemnéztem. Folyton féltem, mikor kezd el sikítozni, hogy belelépett, aztán más történt. Aucs.) Beteg, nagyon beteg…

Az átok (1999) – 5/10 – Amennyire szerettem a Hill House szellemét, annyira untam ezt a filmet, ráadásul végig azon gondolkodtam, hogy vajon láttam már? Nagyon erős deja vu-m volt az egészet nézve. Inkább vicces, mint ijesztő, mert látszik, hogy full gagyi az egész, de a színészgárda haláli. Na, nem mert jót alakítanak, hanem mert nagy nevű, ismert színészek játszanak benne. (But why???)

#kövessbe (2020) – 6/10 – Nekem tetszett a film alapgondolata, csak itt-ott volt klisés – plusz totál nem működött a kémia a színészeknél –, ami levont az értékéből. A vége várható volt, mégis nagyot ütött, ahogy felvették a side dolgokat a barátok.

A boncolás (2016) – 6/10 – Nem volt egy nagy córesz, de azért sikerült összeijednem magam. :'DD Miért nézek este ilyesmit???!!

A ház, amit Jack épített (2018) – 3/10 – Az elgondolás jó, a színész néha igazán remek, de összességében halálra untam magam…

Eleven Kór (2021) – 6/10 – Nem rossz, bár nem ijedtem halálra magam egyik jumpscare-en se. Igazából egész jó ötlet volt ez 'gonosz'.

Egyenesen át (2017) – 5/10 – Részemről ezt csak Diego Luna miatt volt érdemes megnézni, aki kurva cuki volt a man bun frizurával! A történet eredetijét ezer meg egy éve MINTHA láttam volna, de nem emlékszem rá, így nem tudom, hogy jót tett-e neki a felújítás. Az biztos, hogy látványos volt, de reggelre rájöttem, hogy az egész TÚL STERIL volt ahhoz képest, hogy emberek halnak benne ide-oda.

Egyenesen át (1990) – 6/10 – Felnőtt fejjel újranézve nem igazán merem azt állítani, hogy láttam valaha ezt a sokkoló atmoszférájú, remek színészekkel megalkotott pszicho-thrillert. Nem mondanám ijesztőnek, de borzongatónak igen. És még igazából így se igazából fogott meg a sztori. Valahogy légüres volt itt-ott, ráadásul Oliver Platt karaktere rendkívül szükségtelennek tűnt. Az új feldolgozásban legalább annak is megvan a maga helye, fontossága, aki „nem száll be a buliba”. Mégis egy fokkal jobban tetszett, mint az új verzió.

Mielőtt felébredek (2016) – 6/10 – Ötletes volt, néha eléggé megijesztett.

Fűrész 8 – Újra játékban (2017) – 7/10 – Hjaj, amennyire imádom a Fűrész-filmeket, annyira unom a sokadik részeket…Mondjuk még így is 7/10.

A lány és a farkas (2011) – 7/10 – Jobban tetszett, mint a könyv – talán mert eléggé odáig vagyok Seyfried kisasszonyért –, de lássuk be, hogy azért ez nem egy igazán jó sztori. Ráadásul az alternate cutot sikerült megnéznem, vagyis nem tudom, mennyiben más, mint az eredeti (talán ez a lezárás?), de a hóban szexualizálás megbocsáthatatlan számomra, ugyanis épp a szétfagyás küszöbén állok. :'D Most nem esett jól ez a téli mese… vagy meseadaptáció. A casting bejött – bár a két kissrácot, akik tepertek a szép szőke leányért folyton összekevertem –, szóval már ezért megérte megnézni ezt a Piroska horrort.

Amikor kialszik a fény (2016) – 4/10 – Elég régóta tervezem megnézni ezt a filmet, mert tetszett a trailere, de mindenképpen ki akartam várni, hogy valaki mással együtt legyen rá lehetőségem, mert attól féltem, hogy szétparázom magam ezen a villany leolt – szörny látható témán… Na, öcsémmel megnéztük, szétuntuk rajta a fejünket, és utána hiába volt full sötét éjszaka egy idegen helyen, mégis lazán mászkáltunk a sötétben… Ennyit erről. Unalmas, elcsépelt, sztorija se volt izgalmas. (Talán a végén az anya áldozathozatala.)

Jóga mánia (2016) – 4/10 – Ez annyira kretén volt, hogy fájt. :)))) Nem tudtam, hogy a Johnny Depp-Vanessa paradis-Lily-Rose Depp család tinihorrorját nézzük meg, de azért meglepett, hogy milyen rémesen tudnak ezek a családi vállalkozások sikerülni. Agyament történet, ami öcsém szerint szórkaoztató volt, szerintem vérciki. :D Az biztos, hogy eredeti és szürreális élmény.

Cserkészkézikönyv zombiapokalipszis esetére (2015) – 8/10 – Nekem tetszett. Agyament, humoros történet pár lökött barátról, néhány kretén beszólással és sok szórakoztató fordulattal. Már láttuk korábban, de még mindig el tudtunk rajta röhögcsélni családilag. /Ja, azért akadtak benne para részek, no./.

Valaki van a házadban (2021) – 3/10 – Kb. Ollie karaktere volt az egyetlen érdekes dolog a filmben – nem számítva a népszerű meleg sportolót és az általam tévében először látott nonbináris karaktert. Amúgy úgy volt utaság ez az egész, ahogy van. Sehol sincs egy normális (tini) slasher filmhez képest (ld. Sikoly). És mi volt ez a végén az önleleplezéses hisztivel? What the Hell, Bro??? -.-"

Az ismeretlen Drakula (2014) – 5/10 – Nem egy klasszikus Dracula sztori, a színészek is jók, a látványvilág is a helyén volt, de engem halálra irritált a történelmiségre törekvése… / Mintha Dracula a törökök térhódítása miatt jött volna létre. Namár... /

A félelem utcája – 1. rész: 1994 (2021) – 6/10 – Érdekeeeeees… az elején volt némi Sikoly utánérzés bennem, de hamar elmúlt, mert nem paráztatott be annyira a sztori, mint a Sikolynak sikerült elsőre. A főszereplők vegyesen kedvelhetőek és halál unszimpik, a történetről ugyanez mondható el: hol jó, nem nem jött be. Néha too much, máskor harmatgyenge. Voltak benne le nem csapott felütések, amiket sajnáltam. (Pl.: nem hiszem el, hogy nem futott ki sehova a kissrác chatelése! XD)

A félelem utcája – 2. rész: 1978 (2021) – 7/10 – Jobban tetszett, mint az első rész, pedig irtó retro feelingje volt és a szereplők is kevésbé voltak izgalmasak. (Még mindig nem hiszem el, hogy nem futott ki sehova a kissrác chatelése az első részben. XD) Véresebb, parább volt, abszolút hozta a régi Jason-Micheal-Krueger etc típusú borzongató érzést nálam. /Talán ez is a retroságra vezethető vissza./ Néha inkább szórakoztató, mint ijesztő, és zavaró lehet néhány logikátlanság vagy tini butaság a filmben, de oda se neki.

A félelem utcája – 3. rész: 1666 (2021) – 8/10 – Tetszett, ahogy a végére összeállt minden (még az is kiderült végre, kivel chatelt a kissrác az első részben – hipp, hipp, hurrá!), szóval meg vagyok elégedve a trilógiával. Én nem vártam, hogy ez sül ki az egészből, bár baromi jó ötlet. Elég klisés, de egyszer simán letolhatóak a filmek! Picit horrorisztikusabb, ijesztőbb volt, mint az eddigiek, de azért ez se egy olyan film, amitől beparáztam volna.

Underworld (2003) – Kedvenc vámpíros, vérfarkasos filmsorozatom. Sajnos ahogy halad a sorozat úgy lesznek egyre ergyább a részek. A többi részt is megnéztem: Underworld – A vérfarkasok lázadása (2009) Underworld – Evolúció (2006) Underworld – Az ébredés (2012) Underworld – Vérözön (2016)

Szörnyen boldog Halloween (2019) – 4/10 – Meglepően unalmas és semmitmondó ahhoz képest, hogy témáját, illetve milyen elvárásokat támasztott. :'S

Frankenweenie – Ebcsont beforr (2012) – 5/10 – Talán ez lett a legkevésbé kedvenc Tim Burton filmem, de még így is simán megkönnyeztem.

► Sorozatoztam:

Szerelem vagy kötelesség (2021–) – 8/10 – Egy elég realisztikus, ám rendkívül rossz mellékszálakkal teli sztoriról van szó, ami nem elég, hogy egy sznob bentlakásos iskolában játszódik többnyire, de megtalálhatóak benne az ahhoz tartozó klisék is. (Bejáró tanulók, belső körök, gazdagék, privát ünnepek, szegényt felkaroló csaj, megfelelni vágyó gazdag, etc, etc, etc…) Ugyanakkor a fő szál – a két szerelmes srác irtó cuki, alig várom, hogy folytatódjon a sorozat!

Konspirációs korporáció (2021–) – 9/10 – Animációs sorozat, ami egy világot alakító háttértársaság dilis csapatáról szól. Nagyon brutál!

► Anyuval nézve: A Grace klinika (2005–) – Végre elérkeztünk a 14. évadhoz, de alig haladunk, mert nem nagyon talizunk mostanság… :D

– Következő havi terveim –

- Recenziók hamarosan:

▪ Molly Brooks: Abigail és Tabita – Zűr az űrben

▪ Hanna Jameson: Az utolsók

▪ Whitney G.: Two Weeks Notice – Felmondólevél

▪ Laurie Halse Anderson: Shout – Hadd kiáltsak!

▪ Teagan Hunter: I Wanna Text You Up – Kattanj rám!

▪ Ellen Hopkins: Crank – A Szörny

▪ Jen Calonita: Bírnod kell a célig

▪ Cassandra Clare: Aranylánc

▪ Penelope Ward: Gentleman Nine – Kilences Gavallér

- Mini-könyvklub:

▪ Kerry Fisher: Nem titok, amit ketten tudnak

Mini-könyvklub Vegazussal és több más bloggerrel!

Helyzetjelentés:

A 20. Mini-Könyvklub második könyvét szkippeltem, mert kábé aludni járt belém a lélek, annyira elkötött a lakás és a munka…

A többiek élményeit ITT OLVASHATJÁTOK.

NOVEMBER >> Nem titok, amit ketten tudnak << Előjegyeztem a könyvtárban, és remélhetőleg időben beérkezik. Egyébként a leírása alapján nem igazán az én világom, de próba cseresznye.

A kapcsolódó bejegyzéseim a mini-könyvklub címke alatt elérhetőek!

❖❖❖❖❖

– Bejegyzések a blogon –

8 könyvről írtam a hónapban:

1. Leia Stone: Fallen Academy - Bukottak Akadémiája: Az első év

2. Mackenzi Lee: Loki - A csínytevő sorsa

3. Val Emmich: Kedves Evan Hansen

4. Sara Raasch: These Rebel Waves - Lázadó hullámok

5. Susan Dennard: Truthwitch - Igazságboszorka

6. Gary Susman és tsai: Mindörökké jóbarátok

7. Penelope Bloom: Her Bush - Megöntözném

8. Patrick McKeown: Szorongás nélkül