A könyvekhez készített extra állomásaimat itt leled: BTKextra
A Könyvmolyképző
Kiadó jelentette meg Amie Kaufman és Jay Kristoff
Auróra-ciklus sorozatának befejező részét Aurora’s End - Aurora végzete
címmel. Vajon sikerül a 312-es osztag hőseinek menteni a Galaxist? Kövesd bloggereink ajánlóit és a játék
megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
|
Mi történik, ha egy csapat lúzert,
bajkeverőt és selejtet kérsz fel arra, hogy megmentsék a galaxist egy ősi
gonosztól? Persze hogy az ősi gonosz győz. Azaz
várjunk csak… Ne. Olyan. Gyorsan. Amikor utoljára láttuk a 312-es
osztagot, éppen zökkenőmentesen együttműködtek (azaz kiborultak), miközben
egy intergalaktikus csata tombolt, és egy ősi szuperfegyver a Föld
elpusztításával fenyegetett. Minden szörnyen rosszul sült el, természetesen. De mint kiderült, nem minden vég
egyenlő a véggel, és a csapatnak van még egy utolsó esélye, hogy újraírja a
saját története befejezését. Talán kettő is. Ez bizony bonyolult. Zila, Fin és Scarlett (és MAGELLÁN!):
barátokat és ellenségeket szereznek, no meg történelmet írnak? Oké, miért ne? Tyler, Kal és Auri: összefognak a
galaxis két leggyűlöltebb gonosztevőjével? Ööö, oké. Legyen.
De a galaxis tényleges megmentése? Na
ahhoz már csoda kell! Vesd bele magad az Aurora-ciklus
lehengerlő, végső kalandjaiba! |
Kiadó: Könyvmolyképző (Vörös Pöttyös Könyvek) Terjedelem: 448 oldal - kartonált Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. ISBN:9789636752057 / Fordította:
Gergely Péch-Éva Műfaj/zsáner: Young Adult, sci-fi,
űropera Eredeti mű: Aurora’s End / Eredeti
megjelenés éve: 2021
KMK WEBSHOP / BELEOLVASÓ / MOLY / GOODREADS << ÉRTÉKELÉS
05.10. >> |
--- Olvassatok tovább az extrához! ---
vvvvv
1.
– Rendben. – Nari körbepillant a füsttel teli
folyosón. – Úgy néz ki, rájöttünk a
módjára, hogyan juttassunk be titeket anélkül, hogy szétlőnék a fejeteket.
– Vagy megfullasztanának – mondja Zila.
– Vagy elhamvasztanának – borzong meg Scarlett.
– Jaja – bólogatok. – Az fájt.
2.
– Tudtad, hogy nincs syldrathi szó a búcsúra?
A szemem megrebbenve felnyílik, a fény átkukucskál a
szempilláimon, és felnyögök. Saedii az ágyam mellett ül, és a körmét piszkálja
egy hosszú, szépséges tőrrel.
– M-mi? – suttogom.
(…)
– Így igaz. A syldrathik hisznek abban, hogy akik
egyszer eggyé lesznek, soha nem válnak el igazán. – Saedii a transzdermális
tapasz felé int a tőrrel. – Még ha ma el is pusztulnál, a tested atomjai
megmaradnának. Eónok leforgása alatt ezek a részecskék széttöredeznek és
összeolvadnak, beépülnek más lényekbe, más égitestekbe. Összeomló csillagokba
vonzódnak, és szupernóvák által ismét szétszóródnak. És legvégül, amikor a nagy
fekete lyuk a galaxis szívében mindent visszahúz saját magába, minden újra egyesül.
Így nem búcsúzunk el, amikor elválunk. Azt mondjuk, hogy an'la téli saii.
– Ez mit jelent? – nyögöm.
– Találkozunk a csillagokban.
3.
Most már tudom, milyen ostoba volt az a félelem.
Mert soha, még a legsötétebb óráimban sem voltam egyedül. És így a karjaimat
Scar köré fonom, szorosan átölelem, aztán megragadom Fint és őt is magunkhoz
húzom.
Erről szól a család, értem meg.
Hogy soha ne legyünk egyedül.
4.
Nahát, Finian de Karran de Seel. Azt a nemjóját!
Ki a magasságos ég gondolta volna, hogy te
így értesz ehhez a bulihoz?
Az ajkunk szétválik, és egy részemnek fáj, amikor
félrehajol, és újra a rádióba beszél.
– Igen – jelenti. – Határozottan még mindig életben
vagyunk.
– Éppen vizsgálom a helyzetet – mondja Zila. – Kérlek, tartsátok!
5.
– Éppen vizsgálom a helyzetet – informálom őket,
amikor a navigációs rendszer halkan felcsipog. – Kérlek, tartsátok!
A hajó navigációjával való egyeztetés közben érzem,
hogy egy aprócska ránc képződik a két szemöldököm között. Nemcsak, hogy nincs
semmi jele a hatalmas csatának, aminek meg kellett volna ölnie minket, a terrai
naprendszer bolygóinak sincs nyoma. Nincs itt a Neptunusz, sem az Uránusz, sem
a Jupiter.
Valójában egyáltalán nem észlelek egy fia csillagot,
sem közel, sem távol.
Itt nincsenek naprendszerek.
Nincsenek csillagok.
Mi… máshová kerültünk.
És fogalmam sincs, hová.
Ez érdekes ÉS idegesítő.
6.
Az a terrai pilóta még háromszor repít minket a
levegőbe, mielőtt végül feladja. Scar meg én minden egyes alkalommal a gépház
előtti folyosón bukkanunk fel újra. Scarlett minden alkalommal az enyémhez
szorítja az ajkait, miközben egy fehéren izzó plazmagömbben felrobbanunk.
Talán ez csak valamiféle egyetemes
igazságszolgáltatás. Végre smárolhatok Scarlett Jonesszal, erre a valóság
összeomlik, mert az egész túl valószínűtlen.
7.
– Nektek is vannak még történeteitek a jövőben –
világít rá. – Bár ez sokkal költőibb volt, mint amire számítottam tőled.
Talán annál is költőibb, mint amire én számítottam.
– Vannak még történeteink – értek egyet. – De azok
az éterben élnek. A könyv a vitrinben olyasvalamit képvisel, amit mi soha nem
fogunk megismerni. Valami… maradandót.
– A történetek sosem halnak meg – ellenkezik.
– Nem is. De egy könyv esetében mindig tudod, hogy
hol találod meg őket újra. Van otthonuk.
8.
– Ti ketten értékes perceket töltötök azzal egy
ezidáig példa nélkül való időparadoxonban, hogy frivol preszexuális
tevékenységgel foglalkozzatok?
Lenézünk az aknába, és Zilát látjuk sebesen felfelé
kapaszkodni Kim hadnaggyal a nyomában.
– Olyan reménytelenül romantikus vagy, Zé! – kiáltom
le neki.
– Nincs időnk triviális dolgokra pazarolni az időt,
lehet, hogy…
– Lazíts, Madran légiós! – mondja Fin, miközben rám
kacsint és kicsusszan az ölelésemből. – Mire idefent leszel, addigra én már
végeztem.
9.
– Te megtanítottál minket háborúzni – olvasom a
fejére. – Megtanítottál minket a félelemre. Megtanítottál minket a vérre, a
dühre és az ellenségre. És mégis, még Saedii is képes volt szeretni egy embert!
Kihordani a gyermekét. Meghalni, hogy megvédje mindazt, amit te összetörve
hagytál magad után!
Könnyek égnek az arcomon, ahogy az unokahúgomra
nézek.
– A gyermekeid a gyűlöleted árnyékában álltak egész
életükben. És Saedii mégis valami ilyen szépet alkotott. – Apám felé fordulok,
és a fejemet rázom. – Képzeld el, hogy mit alkothattunk volna, ha szerettél
volna minket!
10.
– A béke bajnokai – ismétli Nari halkan. – Tetszik a
hangzása.
– Mi vagyunk a légió – mondja Zila.
– Mi vagyunk a fény – folytatja Scar halkan
mellettem.
Meg kell köszörülnöm a torkomat, mielőtt befejezném
a Légió krédóját.
– Fényesen égünk a sötét peremén.
Nyereményjáték:
Az igazi rajongók szerintünk már el is
olvasták a regény beleolvasóját, így könnyű lesz a játékunkat megfejteni.
Minden állomáson találtok egy kérdést az első fejezetből, amire a választ
írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak
magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a
megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. |
Scarlett nyakláncán nem is
gyémánt van, hanem?
ÁLLOMÁSLISTA:
05.06 Kelly és Lupi olvas 05.08 Hagyjatok!
Olvasok! extra 05.10 Hagyjatok! Olvasok!
|
vvvvv
Remélem jól szórakoztatok, látogassatok el a többiekhez is!
Köszönöm a figyelmet!
vvvvv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése