LGBT+ tartalom
|
– Nekem tetszik az, ahogy működsz. A fejedben egy egész világnyi tinta
és varázslat van, és szerintem ez gyönyörű. Csak azt kívánom, bár ne fájna
neked minden ennyire.
|
 |
Thomasnak
fogalma sem volt arról, hogy Andrew bármit megtenne érte. Megvédené. Hazudna
érte. Gyilkolna érte.
A végzős
gimnazista Andrew Perrault egyetlen menedékét horrorisztikus meséi jelentik,
amiket a Thomasnak ír, annak, aki egyedüliként tud segíteni neki, hogy
megbirkózzon a valósággal. Andrew, akinek lány ikertestvére, Dove a tanév
elején megmagyarázhatatlanul távolságtartóvá válik, egyre inkább barátjára
támaszkodik. Valami furcsa
dolog történik azonban Thomasszal. Bántalmazó szülei rejtélyesen eltűnnek, ő
pedig véres ruhában érkezik meg az évnyitóra. Thomas semmit nem árul el,
Andrew kérdéseit pedig rendre hárítja. Sőt, Thomast kísérteni kezdi valami,
és már az alkotásban sem leli örömét, holott imádta megrajzolni az Andrew
történeteiben felbukkanó hátborzongató szörnyeket. Andrew
elszántan igyekszik kideríteni, mi történhetett a barátjával, ezért egy
éjszaka követni kezdi Thomast. Amint a fiú kimerészkedik a bentlakásos iskola
határain túli tiltott erdőbe, ahol hirtelen egy rémálomszerű szörnnyel kerül
szembe, Thomas rajzai életre kelnek, és mindenkit megölnek, aki közel áll
hozzá. Hogy senki más
ne halhasson meg, a két fiú éjszakáról éjszakára ádáz harcot vív a
szörnyekkel. Ahogy azonban egyre jobban megszállottjai lesznek egymásnak, úgy
a szörnyekkel is ugyanez történik, Andrew pedig attól tart, hogy a lények
elpusztításának egyetlen módja az, ha a teremtőjüket is elpusztítja… |
|
Könyv információk: Eredeti mű: Don't Let the
Forest In Eredeti megjelenés éve: 2024 Könyvmolyképző, Szeged,
2026 360
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789636756307 · Fordította:
Koch Márta · Illusztrálta:
Jana Heidersdorf Műfaj/zsáner:
Young Adult, gótikus irodalom, botanikai horror, paranormális, LGBT+,
thriller, romantikus |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
A regényre akkor figyeltem fel, amikor aszexuális karakterekről szóló, velük kapcsolatos regényeket keresgéltem. Érdekel a könyves és filmes reprezentációjuk, ahogy az aromantikus karaktereké is, mert én is aro-ace-nek vallom magam (meg picit pánromantikusnak, de az még ennyire sincs reprezentálva általában). Nyilván megláttam a borítót és elolvastam az első mondatot (akkor még angolul: "It hadn't hurt, the day he had cut out his own heart.", ami magyarul: "Nem is fájt neki aznap, amikor kivájta a saját szívét."), és tudtam, hogy ezt alkalomadtán el kell olvasnom! Amikor a Sorok között bloggere megkérdezte, hogy blogturnéztassuk-e meg a könyvet, majd kiugrottam a bőrömből.
Szép a borítója, izgalmas a címe, zseniális az első sora (az opening line) és tele van szörnyes illusztrációkkal. Hát kell ennél több? Nem, de van tovább, ugyanis a főszereplők queerek!
Szerintem…
A regényt Andrew Perrault szemszögéből ismerjük meg, aki igazán a Wickwood Akadémián érzi magát élőnek, ugyanis sok éve már, hogy ebben a bentlakásos iskolában él. Ide jár az ikertestvére, Dove, de itt van a fiú is, akinek a szívét adta: a legjobb barátja, Thomas Rye. Andrew érdekes főszereplő, rengeteg csodálatos gondolatból és rémesen gyönyörű történetből van összerakva. A történet misztikusságához hozzátesz ő is, ugyanis olyan, mintha nem a valóságban, hanem a saját világában élne... Sokszor úgy éreztem olvasás közben, hogy Andrew sem tudja, mi a valóság és mi nem az. Sőt, továbbmegyek: a szörnyes szálról nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy csak Andrew fejében létezik...
Ugyanis VANNAK szörnyek a történetben, nem csupán egy gótikus hangulatú, dark academia stílusú regényről van szó. Andrew szívfájdítóan szép horrornovellákat ír, míg legjobb barátja (és titkos szerelme) megeleveníti azokat rajzon, és a szörnyek életre kelnek.
A fiúk egymás körül keringve, barátságuk határát feszegetve, a körülöttük lebegő titkokat kerülgetve kénytelenek szembeszállni az erdőben felébredő rémségekkel. Van álomfaló, elfkirálynő, Agancskirály, csontsüvöltő – számtalan rém, ami Andrew fejéből pattant ki, de akiknek Thomas adott testet.
|
–
Ha felvágod a mellkasomat – Andrew hangja megtört volt –, egy kertnyi
enyészetet találsz ott, ahol a szívemnek kellene lennie. Thomas
felemelte a tekintetét, és gyengéden, mégis bátran, félelem nélküli imádattal
nézett fel rá. –
Engem nem érdekel, mennyire sötét számodra a világ. Addig nyújtom feléd a
kezem, amíg meg nem találod, és soha nem fogom elengedni.
|
Számtalan szálon fut a történet, de mindegyik a nagy egészhez tartozik, mert amikor megismerünk egy titkot, akkor valami helyreáll Andrew körül. Olyan volt, mintha egy piszkos lencsén keresztül nézném a fiút (vagy inkább a fiúkat?), és minden egyes ledöntött fal, kiderült titok, meghallott elszólás vagy bevallott érzelem tisztított volna a képen.
Az aszexuális reprezentáció a háttérbe került, mert ez inkább Andrew egyik „dolga”, ami miatt nem érzi magát normálisnak, de a történet szempontjából nem a legizgalmasabb vagy a legfurább dolog körülötte. Számomra inkább a Dove-val való kapcsolata volt a hangsúlyos furcsaság és a bőre alatt mozgó erdő szála.
Ami nagyon tetszett, az a regény prózaisága. Elképesztően gyönyörűen megírt történet, ami csodálatos fordítást kapott. Tényleg öröm volt olvasni minden borzongatósága ellenére is. (Alig bírtam CSAK ennyi idézetet kiemelni nektek, láthatjátok, még a képekre is tettem...) Szerettem a fiúk cseppet sem korukhoz illő beszélgetéseit, a költői megnyilvánulásaikat és a nem szokványos szerelmi vallomásaikat. Hogy a brutálisan jól leírt szörnyekről ne is beszéljek... Tényleg para volt mind!
Összességében
Nekem tetszett ez a történet, mert szeretem a szépen megírt, költőien megfogalmazott sztorikat. Az egész történet misztikus és horrorisztikus hangulata, az erdő titokzatossága, a rémisztően részletes szörnyek miatt volt érdekes, de a karakterek sokrétűsége és mélysége tette igazán jóvá a regényt. Őszintén szólva én nem igényelnék folytatást, jó kis „le kell győzni az erdő és a képzeletünk szörnyeit” beütésű fantasy slice-of-life sztori volt így is. (Persze mivel tetszett az író stílusa, a továbbiakban is érdekel bármi, amit írt vagy írni fog...)
Azt gondolom, hogy ha valaki egy talányokkal és titkokkal teli, misztikus dark academia Young Adult horrort olvasna, akkor ez a könyv be fog találni nála.
Értékelés: 4,5
Idézetek:
◈
Talán az alvásmegvonás volt az oka, de Thomas olyan
feszültté vált, hogy szinte a semmire is őrjöngeni vagy pánikolni kezdett. Ha
becsapódott az osztályterem ajtaja, majd’ kiugrott a bőréből. A mellkasa
széttört ketrecében élő érzelmek úgy folytak ki belőle, akár a festék.
Andrew
azonban nyugodt volt. Talán azért, mert ő már megszokta, hogy szorongását egy
képzeletbeli dobozba gyömöszöli, és gyenge mosolyt tapaszt az arcára, miközben
belül szét akar robbanni. Elképzelhető, hogy olyan sokáig volt kiborulva, hogy
most már ez az alapállapota.
◈
– Ha képes vagyok szörnyek létrehozására, tudod…
Tudod, ez mivé tesz engem?
(…)
– Varázslattá – felelte végül Andrew. – Szerintem ez
varázslattá tesz téged.
◈
– Mondj el egy titkot – szólalt meg Thomas –, és én
is mondok neked egyet.
[…]
–
Mindentől félek, kivéve a sötétet.
Thomas
aprót kuncogott, ahogy kifújta a levegőt az orrán.
– Ezt
tudtam. A legsötétebb dolgokról írsz, de ezek sosem okoznak álmatlan éjszakát.
– Mondd el
a te titkodat!
–
Szerintem egy nap meg fogsz gyűlölni. – Thomas hangjában olyan magány csendült,
amilyet Andrew még sosem hallott benne. – És amikor felvágsz engem, rothadó
kertet találsz majd ott, ahol a szívemnek kellene lennie.
[…]
– Amikor
felváglak téged – felelte végül Andrew –, csak annyit fogok találni, hogy
egyformák vagyunk.
◈
– Te hogyhogy nem félsz? – kérdezte lágyan Thomas.
Andrew a
lábával az avart kotorászta, és kereste a telefonját.
– Nem
tudom. Biztos őrült vagyok.
Thomas
hangja egyből élessé vált.
– Ilyet ne
is mondj!
Andrew felsóhajtott.
–
Szerintem azért… mert minden kikészít engem. Minden. Annyira ki vagyok borulva
állandóan mindenféle ok nélkül, hogy az agyam teljesen kisül ettől. De a szörny
olyasvalami, amit meg tudunk ölni, és ez sokkal jobb. – Keserűen felnevetett. –
Totál rosszul működik az agyam.
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Nem saját képek. Pinterest tábla: Don't
Let the Forest In
Don't
Let the Forest In a GoodReadsen.
◈ ◈ ◈
◈ ◈
A Blogturné Klub bloggerei belevették magukat C.G. Drews gótikus bestsellerébe, hogy megismertessék veletek ezt a nem hétköznapi, és kifejezetten borzongató történetet.
Tarts velünk, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyv egy példányát.
|
Nyereményjáték:
A Ne engedd be az erdőt egy újkori klasszikus a botanikai horror kötetek között. Most olyan kötetekből idézünk, amik szintén a botanikai horror kategóriában sorolandóak. A feladatod, hogy felismerd mely könyvből idézünk, és beírd a Tally megfelelő sorába.
(Figyelem! A sorsoló program
észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú
távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék
utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem
tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll
módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő
e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi
címre postáz.)
|
"Aki egész életében menekül,
hogy tanulhat meg egy helyben maradni?
Hogy változtathatja a szalmakunyhót téglaházzá?"
< A kitöltendő form ide kattintva érhető el! >
|
ÁLLOMÁSOK:
07.29. - Hagyjatok! Olvasok! 07.31. - Könyv és más 08.01. - Spirit Bliss 08.03. - Sorok Között |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése