|
Ezek a nők mind azt feltételezték, hogy intim közelségbe került a férjével. És persze hogy ezt hitték. Nem az volt a dolgok normális rendje, hogy egy nő álcaként feleségül megy egy jövőből érkező férfihoz, hogy bebiztosítsa a boldog özvegyéletét. |
 |
Egy nem mindennapi érdekházasság
története egy 21. századi profi jégkorongozó és Jane Austen pimasz barátnője
között a régenskori Angliában, a 19. század elején. Hogy ez nem lehetséges?
Dehogynem! Tucker Taylor, az Austini Királyok
hokicsapatának kapusa egy betegség miatt pihenőre kényszerül, ezért úgy dönt,
hogy meglátogatja a húgát Angliában. Útközben azonban balesetet szenved, és
egy jeges tóba hajt. Amikor kimászik, 1812-ben találja magát, és egy
megbabonázó, kék szemű nő úgy bámul rá, mintha két feje nőtt volna. Lizzy Wooddash egy könyvekkel és
izgalmas beszélgetésekkel teli életről álmodik, olyan irodalmi példaképek,
mint a barátnője, Jane Austen társaságában. És ami a legfontosabb – férj
nélkül. A régenskori Angliában azonban nőként kizárólag az özvegyek élvezhették elvárásoktól mentesen a szabadságot és a társasági elfoglaltságokat. Az egyetlen módja, hogy Lizzy gyorsan özvegy legyen, ha összeházasodik egy haldokló férfival, vagy megöl egy teljesen egészségeset, bár egyikhez sem fűlik a foga. Egy jövőből érkező férfi viszont
álomférj lenne. Az esküvő után ugyanis kitalálhatják, hogyan juttassák vissza
Tuckert a saját idejébe, és az eltűnése – vagyis halála – után Lizzy az az
özvegy lehetne, aki mindig is szeretett volna lenni. De amint izzani kezd
közöttük a levegő, rájönnek, hogy a szív ügyei ritkán követik az aprólékosan
kidolgozott terveket. Kiállhatja a szerelmük az idő próbáját, vagy Lizzy
pontosan azt kapja, amit akart – és egy összetört szívet? |
|
Könyv
információk: Eredeti
mű: Puck and Prejudice Eredeti
megjelenés éve: 2024 Könyvmolyképző, Szeged, 2026 344 oldal · puhatáblás ISBN: 9789636758400 Fordította: Kereki Noémi Műfaj/zsáner:
időutazás, romantikus, történelmi,
sport, low fantasy |
Regals Hockey-sorozat:
(önálló
történetek) |
|
KMK WEBSHOP / BELEOLVASÓ / MOLY / GOODREADS |
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
A történetről…
1812 - a férjjel és gyerekekkel nyűglődni nem vágyó Lizzy (Elizabeth Woodash) arról ábrándozik, hogy valami módon özvegy lesz és az özvegyeknek járó szabadsággal éli mindennapjait unokatestvére kies házában. Georgie mellett a legjobb barátnője a már első könyvét kiadott író, Jane Austen, akire kicsit ugyan féltékeny, de nagyon büszke a mi Lizzynk.
2012 - az amerikai sztárkapus hokis, Tucker Taylor épp legyőzte a rákot, de ebben az idényben még nem játszhat, így a kényszerű pihenőidejében meglátogatja testvérét, Norát, aki Angliában él. A férfi autóbaleset szenved, ugyanis, amikor félrerántja a kormányt, hogy ne üssön el egy kisfiút, a közeli tóban landol a kocsival. A pech az, hogy a víz alól 1812-ben bukkan fel, ahol az első útjába kerülő nővel máris összeszólalkozik, de az írói babérokra törő, jó fantáziával megáldott Lizzy úgy dönt, hogy hihetőnek találja az idegen "jövőből jöttem"-sztoriját, és segít neki. Georgie és Jane, akik szintén megtudják Tuck titkát, arra jutnak, hogy egy ismeretlen amerikai, aki hamarosan eltűnik az életükből, ha visszajut a saját idejébe, tökéletes halott férj is lehetne...
Szerintem…
Irtó rossz kritikákat olvastam a regényről a GoddReads-en, de úgy döntöttem, hogy senki nem veheti el tőlem annak az élményét, hogy kiderítsem, miként él túl egy korunkból visszautazó sztárhokis Jane Austen idejében! Nagyon szeretem a hokis sportromnáncokat, ahogy az időutazással kapcsolatos történeteket is kedvelem. Ráadásul azt kell, hogy mondjam, én nem éreztem a GR olvasók csalódását olvasás közben.
A történet meglepően erotikus a korhoz képest, amiben a könyv nagy részében járunk. 1812-ben nem volt divat a nőknek szót adni, a test felfedezéséről, az orgazmusról vagy hasonló dolgokról beszélni. Lizzy egyébiránt nagyon jó kis karakter, ugyanis Tuckerig meg se fordult a fejében, hogy férfiakkal nyűglödjön. Tetszett a gondolkozásmódja, hogy nem szeretne valaki alá tartozni, szeretne egy saját kis, békés életet és azzal foglalatoskodni, ami érdekli (ami ebben az esetben az írás, ami szintén nem olyasmi, amit nőkhöz kötöttek). De tetszett az is, ahogy a férfival való összebarátkozása nyomán mind jobban elkezd érdeklődni iránti... oké, nyilván a teste, a közelsége iránt is, de a férfi egésze is felkelti az érdeklődését, ugyanis Tucker az első, aki úgy olvassa ki az arcából az érzelmeit, ahogy soha senki.
Tucker meglepően érzékeny és szerethető karakter, nem a tipikus kemény sportoló figura, akiket manapság megszoktunk. Talán a betegsége miatt is jobban elmélyedt magában, de a múltbéli történeteiből úgy éreztem, hogy mindig mélyen érző típus volt. Érdekes volt, hogy mennyire szókimondó, ugyanakkor betartja a maga által megszabott határokat és még véletlenül se hozza kényelmetlen helyzetbe a tapasztalatlan, de nagyszájú nőt. Picit megdöbbentett, hogy milyen könnyedén belement az álházasságba, de talán emiatt érződött a karaktere hős lovagnak, aki rohanna megmenteni a sárkány által elrabolt menyasszonyt.
Ez nem véletlen hasonlat, ugyanis ez a regény egy mese. Nem egy fantasy szállal átszőtt, misztikus romantikus történet, amiben akad pár fülledt fejezet, hanem egy igazi, nagybetű MESE. És nem az időutazás miatt, hanem mert minden történés erősen valószerűtlen. A könyveboltban simán megvett pornókönyvtől elkezdve a szomszédunk Jane Austen szálon át a regény happy endjéig. (Amit nem vagyok hajlandó lespoilerezni, de őrülten valószerűtlen, hiába tarton frenetikusnak.)
|
– Ne feledd, Mr… – Lizzy megrázta a fejét, és kijavította magát. – Tuck. Ez egy színjáték. Ezzel nem kötelezted el magad mellettem. Képzeld úgy, hogy két színész vagyunk egy színdarabban. – Lizzy mosolya bánatos lett. – Egy Shakespeare-darabban. Két mocskos vicc pillanatnyi történések közé ágyazva. |
A regény egyébként kellően izgalmas, tele van váratlan fordulatokkal, kellemetlenkedő pojácákkal, frivol nőszemélyekkel, "elásunk az udvarban" fenyegetésekkel és rengeteg olyan történelmi szokással, amiről még én sem hallottam annak ellenére, hogy amúgy szokásom történelmi romantikus regényeket olvasni. (Például ez a fogpor sztori... bruh. :D) Tucker történelmi járatlansága végtelenül szórakoztatott, hiszen nem csak annyiról van szó, hogy botlábúként egy olyan korba kerül, ahol társadalmilag kötelező bálokon táncolgatni, de a legalapabb dolgok se mennek neki, mint a felöltözés... Nagyon szerettem a "Tucker tanulja 1812-őt" részeket!
Összességében
Nem volt rossz, mindenképpen szórakoztató mesécske volt. Nem éreztem csalódottságot se a cselekmények, se a lezárás miatt, igazából pont jól esett az egész sztori. Nagyon ötletesnek tartom, hogy ezúttal olyan időutazós regényt olvashattam, amiben egy sztársportoló kerül vissza abba a korba, amiről lövése sincs, ugyanakkor megpróbálja kihozni belőle a legtöbbet (és nem csak túlélni, bár az se lenne ugye utolsó).
Nem újraolvasós és nem lesz kedvenc, viszont egy teljesen jól kitalált és megírt történet, amiben épp megfelelő mennyiségű korfelfedezés, erotikus kalandozás és humor van ahhoz, hogy szerezzen jó néhány vidám órát az olvasónak. Jó szívvel ajánlom azoknak, akik egy efféle mesére vágynak!
Kíváncsian várom a sorozat második kötetét, ami szintén egy önállóan olvasható, elborult alaptörténetű sztori lesz! :D
Értékelés: 4
Kedvcsináló idézetek:
☆
Jane letette a csészéjét.
– Büszkeség és balítélet. Ó, imádom! – Tuck felé fordult, a szeme csillogott. – Most nevezte el a könyvemet!
– Tényleg? – Tuck azon gondolkozott, hogy Jane vajon majd tényleg használni fogja-e a címet. Ha visszaér, meg kell kérdeznie Norát, hogy valaha hallott-e erről a könyvről.
☆
– Mennyi ananászt evett?
Tuck hangosan felnevetett.
– Ez aztán tényleg a legutolsó kérdés, amit valaha gondoltam volna, hogy meg kell válaszolnom.
– Itt ritkának számít, és nagyon, nagyon drága. Nyolc éve kóstoltam egy karácsonyi vacsorán. – Vágyakozva sóhajtott egyet. – Azóta sem feledtem az ízét.
– Nem is gondoltam volna. Bakker. Ha tudom, egyet a zsebembe dugtam volna az időutazáshoz.
☆
– Néha a legnehezebb döntések a jók. A szerelem nem mindig győz le mindent, ahogy arra én is rájöttem. A realitásnak kell előtérbe kerülnie, és az élet nem mindig a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-ról és festői naplementékről szól. Gyorsan alig többé tud válni, mint nyüzsgő semmiségek egymásutánja.
☆
– Meg fogom védeni a családom becsületét. – Georgie ujjai megfeszültek a pisztolyon.
– És egy olyan sírhelyre fogjuk eltemetni a testét, ahol soha senki nem találja meg. – Jane kedves, halk hangja rácáfolt a fenyegetésre. – Ha egyszer elveszik a jó véleményem, örökre elveszik.
És Tucknak az volt az érzése, hogy nagyon is komolyan beszéltek.
De ő is.
– Nem fogom elhagyni. Ígérem. Az életemre esküszöm. Ez így megfelel önöknek?
– Nem egészen. Esküdjön meg valaki olyan életére, aki fontos önnek – mondta Jane határozottan. – Mi csupán ismerősök vagyunk. Azt tudom, hogy szereti a jó főtt burgonyát. De arról jóval kevésbé vagyok meggyőződve, hogy mennyire értékeli a saját életét.
☆☆☆☆☆
Nem saját képek. HANGULAT
TÁBLA: Puck and Prejudice
Regals
Hockey #1 a GoodReads-en.
☆☆☆☆☆
Magyarul is megjelent Lia Riley bohókás romantikus regénye, amiben egy
hokisztár véletlenül időutazó lesz, és beleszeret Jane Austen legjobb
barátnőjébe.
A kötetről a Blogturné Klub három bloggere mesél, és ha szerencséd van,
meg is nyerheted az egyik példányt.
|
Nyereményjáték: A kötet
egyik főbb mellékszereplője maga Jane Austen, így a nyereményjátékunk is rá
koncentrálódik. Ismerd fel, hogy melyik kultikus regényéből idéztünk, és írd
be a Tally megfelelő sorába. Egy szerencsés megnyerheti a könyv egyik
példányát. (Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
"Nem a szavaink vagy a gondolataink
tesznek azzá, akik vagyunk, hanem a tetteink… vagy azok hiánya."
<< TALLY FORM A
NYEREMÉNYJÁTÉKHOZ >>
|
ÁLLOMÁSLISTA: 07.24.
- Sorok Között 07.30. - Hagyjatok! Olvasok! 07.31.
- Dreamworld |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése