– Gyerünk repülni – mondtam. Úgy rémlik, már
részeg voltam egy kicsit.
– A plafon útban lesz – vélte Sky.
|
Fülszöveg:
✖
Néha azok a legjobb levelek,
amelyekre nincs is válasz.
Egy angol házi feladattal kezdődik:
írj levelet egy halottnak, mindegy, kinek. Laurel Kurt Cobaint választja, mert
Kurt fiatalon halt meg, csakúgy, mint May, Laurel nővére, így talán megért egy
kicsit abból, hogy Laurel min megy keresztül. Laurel nemsokára egyre több
halottnak ír levelet – Janis Joplinnak, Heath Ledgernek, River Phoenixnek,
Amelia Earhartnek, szinte abba sem bírja hagyni. Megírja nekik, mi történik az
új középiskolában, és hogyan hullott szét May halála után a családja.
De akármennyit segítenek is neki a
levelek, nem tarthatja örökre távol magától az igazi életet. Múltjának
kísértetei nem férnek bele az írott sorokba, és Laurelnek szembe kell néznie a
gyermekkor lezárulásával, az imádott testvér elvesztésének fájdalmával és a
felismeréssel, hogy egyedül mi formálhatjuk a sorsunkat.
Könyv
információk:
Eredeti mű: Love Letters to the Dead
Eredeti megjelenés éve: 2014
Ciceró, Budapest, 2015
296 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789635399611
·
Fordította: Sóvágó
Katalin
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Régóta tervben volt, mert a borítója és a címe szerelem volt első látásra. Odáig voltam, hogy a Ciceró megveszi és ráadásul megtartja ezt a gyönyörű borítót is!
Szerintem...
…amennyire gyönyörű a borítója,
amennyire figyelemfelkeltő a címe és amennyire állat az alapgondolata a
halottaknak írt levelekkel, annyira kiakasztott Laurel (és May) története…
Nem voltam felkészülve arra a romlott fiatalokkal teli történetre,
amit kaptam. És igazából nem csupán a legnagyobb csavarra gondolok – arra a
bizonyos mozis részre a végén -, hanem az egészre. Röviden: túl fiatal gyerekek
túl sok felnőttes dolgot csinálnak. Nem a depressziós és önpusztító főszereplő
volt a gond, az se zavart, hogy jócskán antiszociális, hanem a generáció dolgai
zavartak… Nem tudom, hogy anyám mit tett volna velem, ha 15 évesen egy 24 éves
pasival járkálok az iskola mellé. (Persze itt sem tudták a szülők, just sayin’. Az is dühítő, hogy mennyire
tettek a gyerekeikre.)
Pozitívum
Akármennyire is elítélem a tinik
dolgait a könyvben, annyira tetszettek Laurel kósza irományai. Jó volt az is,
ahogy szépen fokozatosan nyit a világ felé, barátokra lel. Igen, valóban az a
legnagyobb baja az egésznek, hogy butácska kislányok nagylányt játszanak, de
azért ennél több volt a regényben. Az egyik mellékszála az, hogy két barátnő
hogyan képes elfogadni, hogy egymást szeretik. Hogyan látják be, hogy kár
pasikkal próbálkozni, mennyire kár a másiknak ártani, hogy az iskola többi
tanulója elfogadjon.
 |
| Zenék a könyvben |
Nagyon tetszett, hogy nem csupán a
levelek címzésében jelennek meg az elhunyt hírességek, hanem tényleg nekik írja
a leveleket Laurel! Előhozza a történetüket, elmeséli a tetteiket,
összekapcsolja a saját és a testvére életének fontos dolgaival a hírességek
életét. Megtudjuk, hogy melyik filmjeiket látta ezerszer, melyik számaikat szereti
a legjobban, hogy melyiküknek öltözik Halloweenkor. Ezt imádtam! Jó volt többet
megtudni róluk és jobban megismerni az embereket, akiknek a nevét már hallottam
korábban, de semmit nem tudtam róluk. A (túlhypeolt) könyv egyik pozitívuma,
hogy általa sokan megismerik őket, az embereket a nagy nevek mögött.
Végkifejlet? Hangulat?
A már emlegetett mozis rész miatt
érdekelt a történet, mert kíváncsi voltam, hogy mégis milyen traumákat élt át a
főszereplő… Nagyon jól kitalált és elbeszélt történet, szép fokozatosan
haladunk a kegyetlen tetőpont felé, ami… egyébként: BORZASZTÓ volt!
(Óvatosan ezzel a könyvvel, mert meg
kell keményítenünk magunkat, mielőtt nekiállunk. Nem szabad szomorúan,
depressziósan olvasni!)
Összességében
Nyomasztott és untam. Elborzasztott,
hogy miket csinálnak ezek a fiatal
lányok… 13-14 évesen piálni, drogozni, suli mellé járni és idősebb pasikkal khm…
játszadozni - - elfogadhatatlan! Oké, lehet, hogy maradi vagyok.
Sőt, igazi őskövület, de én néha úgy pofán vágtam volna egyik-másik szereplőt,
hogy a fal adta volna neki(k) a másikat. (Például a „Halott játék” miatt
lefejeltem a falat… Idióták.)
Dühített a könyv, dühítettek a
szereplők, de nem volt végzetesen rossz. Nagyon tetszett az alapötlete – a halott
hírességeknek írt levelekkel -, iszonyat kreatívnak találom. Tetszett, hogy
Laurel szeretete és ismeretei által én is jobban megismertem azokat, akiknek a
leveleit írta. (Heath Ledgernél majdnem
bőgtem… Ő az, akit mindketten szerettünk, akinek a halála mindkettőnket sokkolt…)
Értékelés: 3
A fordítás és egyéb agybajaim
A fordítás. Siralmas. Nagyon.
Ezerszer is tragikusabb, mint
gondoltam, pedig ismét megadtam az esélyt a „kedvenc” fordítómnak. Egyszerűen
gutaütést kapok, amikor egy könyvben azt olvasom, hogy „- Télleg?” –, de a következetesen
leírt „sose” a „sosem” helyett, legalább annyira idegesít.
Nem mondom, hogy maga a történet
isteni, de néha konkrétan görcsbe rándultak az izmaim a magyartalan
mondatoktól, a full logikátlan bekezdésektől és úgy általában az
értelmezhetetlen szövegtől. Megbicsaklik a sztori a ferdítéstől… oppardon
fordítástól…
Például a kedvencem: mell vs.
mellkas
„Natalie-nak
még a melle is elvörösödött.”
|
„Natalie’s
cheeks and her chest turned red.”
|
OFF: Persze van, amikor maga a szöveg is
hülyeség. Ld.: az árnyék lélegzetének érzete vagy az utat adó levegő.
„Noha
csak nevet mindenen, és minden ujjára kap fiút, azt hiszem, Hannah ugyanúgy félhet,
mint én, mint ahogy akkor féltem, amikor tegnap meghallottam a folyót; ahogy
akkor félek, amikor azt se tudom, mi az árnyék, de már érzem a lélegzetét.”
|
„Even
if she can laugh at everything and have as many boyfriends as she wants, I
think Hannah must be afraid like I get afraid, the way I did when I heard the
river yesterday, the way I do when I don’t even know what the shadow is, but
I feel it breathing.”
|
„Komolyan mondom, Sky kissé rád emlékeztet,
mert fiatal, erős, és a levegő utat ad neki ott, ahol elhalad.”
|
„Sky
reminds me of you a bit, honestly. How he’s a boy, and strong, and the air
makes way for him when he walks through it.”
|
Kedvcsináló idézetek:
✖
Sose akartad, hogy mások
szomorkodjanak, ezért mindig énekeltél. Álomba énekelted magad, ha a szüleid
veszekedtek. Ha pedig nem veszekedtek, azért énekeltél, hogy nevessenek. A
hangodat használtad ragasztónak, hogy összetartsd a családot, aztán pedig
magadat.
✖
Talán ha képesek leszünk elmondani
még akár a legrémesebb történeteket is, akkor leválhatunk róluk, és nem mi
vagyunk az övék, hanem fordítva. Talán ezt jelenti a felnőttség: megszűnünk
szereplők lenni, akik arra mennek, amerre a cselekmény viszi őket. A felnőtt
tudja, hogy szereplő helyett lehet alkotó.
✖
Komolyan mondom, Sky
kissé rád emlékeztet, mert fiatal, erős, és a levegő utat ad neki ott, ahol
elhalad. De azért is, mert van benne valami, ami olyan törékeny és verdeső,
akár az éjjeli lepkék. Ez a valami kétségbeesetten törekszik valamilyen fény
felé. May igazi hold volt, aki mindenkit holdkórossá tett. Ám én nem bánom, ha
csak Skynak vagyok az utcai lámpása. Nekem elég, ha az vagyok, ami őt vonzza.
Szeretem érezni a szárnyak verdesését.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
A képek a
Pinterest táblámról származnak: Kedves
Halottak!
Love
Letters to the Dead borítók a GoodReads-en.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése