|
Csak egy életem van, s nem akarom, hogy utólag bármit is megbánjak. Ez volt bátyja kedvenc mondata. De meghalt, mielőtt elérhette volna a céljait. Az élet azonban ment tovább. Négyfős családjuk háromfősre apadt. |
 |
„Kövesd a Koito folyót,
amíg el nem éred a partot. Onnan fehér tengerikagylók ösvénye vezet majd el a
Csibineko Vendéglőhöz. Lépj be – már számítanak rád. És macskák is
lesznek." Kotoko a testvérét
gyászolja – bátyja felfelé ívelő színészi karrierje ugyanis derékba tört,
amikor Kotoko életét mentve, tragikus balesetben életét vesztette. A lány
végső elkeseredésében Csibába indul: hallott ugyanis egy vendéglőről, ahol az
emberek még egyszer utoljára találkozhatnak elhunyt szeretteikkel, és csupán
annyit kell tenniük, hogy megkóstolják a kifőzde ételeit. Kotoko hiszi is, meg nem
is a szóbeszédet. Ám amikor megérkezik, Kai, a vendéglő fiatal szakácsa,
anélkül teszi le elé a menüt, hogy Kotoko egy szót szólt volna. A tányérokon
sorakozó ételeket régen mindig a bátyja készítette el neki – és ez csupán az
első lépés a furcsa események hosszú sorában… A Csibineko Vendéglő a
Kíváncsi Macskához olyan, mint egy meleg ölelés, vagy a nagymama forró
főztje: egyenesen a lélekhez szól. És közben, ahogy azt a japán irodalomtól
megszokhattuk, emlékeztet minket arra, hogy melyek az igazán fontos dolgok
ebben a rohanó világban. A
világhírű Mielőtt a kávé kihűl-sorozat rajongóinak ajánljuk. |
|
Könyv információk: Eredeti
mű: Chibineko-tei no Omoide Gohan, Kuroneko to Hatsukoi Sandwich Eredeti
megjelenés éve: 2020 Kossuth, Budapest, 2025 220
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789636367343 · Fordította:
Antóni Csaba Műfaj/zsáner:
kortárs, ázsiai, cozy, mágikus realizmus |
◈ ◈ |
|
Meals to Remember at the Chibineko Kitchen: #1
#2 #3 #4 #5 #6 #7 #8 #9 #10 |
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el…?
Bár a rengeteg dél-koreai sorozat maraton mintha
kicsit kiütötte volna a nyeregből Japánt a szívemben, de ez igazából nincs így.
Még mindig imádom ezt a csodálatos szigetországot, a kultúráját, a békéjét és
természetesen a mangáikat/animéiket. A könyveikkel hadilábon állok, mert vannak óriási szerelmeim és óriási csalódásaim, de nagyon íváncsi voltam erre a kötetre a témája miatt.
Szerintem…
Érdekes történet megható találkozásokkal, első és egyben utolsó randikkal, keserédes búcsúzásokkal és egymásra találásokkal. A könyvben több ember sorsát ismerjük meg öt külön történetben, melyek némileg kapcsolódnak egymáshoz.
Niki Kotoko (20) szinte el sem hagyja a lakást, mert alig bír felkelni a bűntudattól, hogy miatta halt meg a bátyja, Juito, aki egy éppen befutó színész volt. A fiú társulatának az igazgatója mondja a lánynak, hogy látogasson el a távoli prefektúrában fekvő Csibineko Vendéglőbe, ahol kérjen kagazen-t, és esélyt kap, hogy utoljára beszéljen Juitoval. (A kagezen ételfelajánlás az elhunytaknak, általában a kedvencük vagy a készítővel közös étele. Egyfajta búcsú és ajándék.) A Vendéglőben Csibi, a fehér, narancsfoltos kiscica és Fukucsi kai (24) várja, ahol Kotokonak tényleg megjelenik a bátyja, de ő csak az első azok sorában, akik a könyvben találkoznak az elhunyt szerettükkel.
|
– Lehet, hogy nem hiszel nekem, de attól még igaz, amit mondtam – folytatta Kotoko. Nagyon is lehetetlennek hangzott, de Taisi mégis hinni akart benne, hogy létezik egy hely, ahol az ember beszélhet azokkal, akik meghaltak. Egy hely, ahol találkozhat Fumikával. |
A Vendéglő híre szájról-szájra jár, így jut el - Kotoko által - a zsenipalánta kisfiúhoz, Taisihez is, aki megtudja, hogy az általa az előkészítőben megbántott lány nem sokkal az eset után elhunyt. De megismerkedünk a végső stádiumos rákbeteg Kurata Josioval is, aki az egy éve elhunyt feleségével szeretne egy picit együtt lenni, mielőtt utána megy.
Mindegyik részhez jár a szereplők élettörténete, a saját nagy tanulságaik, a szerelmeik vagy hibáik története. Bevallom, többször könnybe lábadt a szemem olvasás közben a szépen megfogalmazott, szomorú gondolatoktól és torokszorító nagy igazságoktól. Nehéz egy közösen elköltött, szép és békés életről olvasni, amikor tudom, hogy az egyikük már meghalt, a másikuknak pedig pillanatai vannak hátra... de a fiatalok első és utolsó randijáról is fájt olvasni. Minden sztoriba picit belerepedt a szívem.
Természetesen ahány karakter annyiféle kagezent készítenek a könyvben, és kifejezetten imádtam az ételek leírását is olvasni. És erről jut eszembe...! RECEPTEK! A könyvben - mivel az ételek központi szerepet játszanak - több receptet is találhatunk, azokat, amiket el is készítenek benne. Igazából egészen egyszerű ételekről van szó, például tamagoyakis szendvics meg mogyorós rizs. Könnyen elkészíthető, finom kajáknak tűnnek, bár a halas ételeket kihagynám. (Oh, most jut eszembe: a tamagoyaki egy tradicinálos tojástekercs, és azt valamelyik ázsiai szakácskönyv óta pár havonta csinálok magamnak! Ajánlom!)
Összességében
Nagyon megérintett ez a történet, mert nekem is van valakim, aki miatt szívesen ellátogatnék a Vendéglő a Kíváncsi Macskához elnevezésű helyre. Szép és szomorú gondolatkísérlet, nagyon megkapó és olvasmányos kötet.
Tetszett, hogy egyszerre lehetett egy nagy történetként, és lazán összefüggő történetfüzérként is olvasni, hiszen több ember gyászával és közösen elköltött kagezenjével foglalkozott az író. És talán a sokféleség miatt lennék kíváncsi a Vendéglő többi történetére, szóval remélem, hogy a kiadó belevág a többi rész kiadásába is! Engem mindenképpen érdekelni fog!
Értékelés: 4,5
Jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeret(né)nek eljátszani a gondolattal, hogy milyen lenne még egyszer együtt lenni az elhunyt szerettükkel. Hogy milyen lenne, ha létezne egy Vendéglő valahol, ahol egy utolsó étkezést elkölthetnénk velük. Azoknak is ajánlom, akik szerették a MIELŐTT A KÁVÉ KIHŰL c. könyvsorozat részeit.
Külföldi borítómustra:
Kedvcsináló idézetek:
◈
Taisi megnézte a szótárban a kagezen jelentését. Kettőt is talált: egyrészt jelentett egyfajta ételfelajánlást annak, aki távol volt az otthonától, másrészt azt a szertartást, amikor a gyászoló ételt készít az elhunytnak. A szótár szerint az első jelentés számít az eredetinek, de manapság egyre többször használják a szót magára arra az ételre, amelyet az elhunyttól való búcsúzás bensőséges szertartásán szolgálnak fel. Ilyet már maga is látott az egyik családi temetésen.
◈
Mindenkinek szüksége van egy helyre, ahol kisírhatja magát.
◈
Nem arról volt szó, hogy meg akart volna halni. Nem. Hanem arról, hogy nem akart a bátyja helyett élni.
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Saját képek is. Pinterest tábla: Takahasi
Juta sorozata
The
Curious Kitten at the Chibineko Kitchen a GoodReadsen
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Megjelent A Csibineko Vendéglő a Kíváncsi Macskához
az Kossuth Kiadó gondozásában!
Ez a meghitt, japán hangulatú történet a gyász,
az emlékezés és az újrakezdés lírai elegye – egy vendéglőben, ahol az ízek
hidat képeznek élők és holtak között. Tartsatok bloggereinkkel, és merüljetek
el ebben a szívmelengető, mégis misztikus utazásban, ahol a macskák, a gőzölgő
levesek és az emberi kapcsolatok finom szálai mutatják meg, mi az, ami igazán
fontos az életben.
|
Nyereményjáték: A könyv Japánon belül Csiba régiójában
játszódik, így a kérdések, amikre a válaszokat várjuk, mind ehhez a régióhoz
köthetőek. Minden egyes turné állomáson így egy kérdéssel fogtok találkozni,
amire a választ a blog nevével jelzett rublikába várjuk. Jó játékot! Figyelem!
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban
manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A
nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a
szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. |
“Melyik nagyváros mellett található Csiba
prefektúra?”
< A kitöltendő form ide kattintva érhető el! >
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 11.27 Ambivalentina 11.29 Hagyjatok!
Olvasok! 12.01 Pandalány olvas 12.04 Csak olvass! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése