Ernest Cline: Ready Player One

 

Az író - Ernest Cline

„Egy új kor hajnalán jártunk, amikor az emberiség nagy része a teljes szabadidejét egy számítógépes játékban töltötte.”

Fülszöveg:

♪

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely.

Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.

A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.

♪

Eredeti mű: Ernest Cline: Ready Player One / Eredeti megjelenés éve: 2010

Agave Könyvek, Budapest, 2012 / 512 oldal · ISBN: 9786155272011 · Fordította: Roboz Gábor

♪

Szerintem:

♪

Nehéz úgy olvasni, hogy folyamatosan online akarok lenni valamelyik online karakterem valamelyik online világában, ahol harcolni, vásárolni, partyzni, vadászni akarok… Régen szállt meg ennyire a gamer-énem, de most nagyon: 2 MMORPG-ben is 68-es és 75-ös szintekre tápoltam fel magam, illetve megint ráálltam a Second Life-os huntolásra (vadászatra) – pedig százezres nagyságrendekben mérhető az inventorym… (A Second Life-os életemről extra a blog bejegyzés végén! :P)

A könyvről egy szóban: imádom! Döbbenetesen rossz a helyzet, mert egy disztópiában élnek a hőseink – ráadásul olyanban, ami akár valóra is válhat a következő 30 évben… és én mégis ölni-halni tudnék azért, hogy OASIS felhasználó lehessek.

Nagyon szeretem a könyv borítóit, mindegyik más és mégis mind nagyon illik a könyvhöz. (Katt ide a GoodReads kiadásokért.  Főleg az orosz jön be!)

Az alapgondolat bejött és szerettem a megvalósítást is, bár akadtak pillanatok, amikor féltem a folytatástól és félretettem. Persze kíváncsi természetű lévén nem sokáig bírtam ki a Vadászat nélkül.

Olvastam volna még-még-még minőségű könyv.

 

A Tökös Ötös

Értékelés: 5

SPOILER-es gondolattöredékek:

♪

Igazából a könyv a legtöbb (ha nem mindegyik) GAMER álma lenne, ha lenne free play opció is. Jobban belegondolva egy bizonyos alaptőkéből gazdálkodva simán elválna, hogy ki érdemes az OASIS gazdagságára.

A Föld a kipusztulás szélén, az emberek éheznek és ingatag mobilház-parkokban élnek. Igazából a könyv eleje annyira rettenetes volt Wade valósága miatt. Tipikusan olyan könyv, amiben szúr az ember szíve annyira jobbat akar a szimpatikus főszereplőnek. Kifejezetten örültem a helyezete megváltozása miatt!

A gyenge pontom a sztoriban a kötelező ellenség: az IOI és a Hatosok. Élveztem, amikor besültek és rettenet utáltam, amikor előnyben voltak! Jól kitalált Gonoszok, mert nem buták, hanem logikusak és megfontoltak voltak végig a könyv során. Épp emiatt az intelligens és átgondolt tervezés miatt ők a gyengepontom – becsültem is az igyekeztüket!

Természetesen a kedvenceim: Parzival, Art3mis, H (Ache). Persze a japán testvérpárt is bírtam (Daito és Shoto), de inkább csak érdekessé tették a Tökös Ötös-t. Az igazi finomság a Húsvéti Tojás, amikért oda vagyok. Én vagyok az az ember, aki ha tudomást szerez egyről (legyen az Google, Super Mario, SL, bármilyen weboldalas vagy játékos), akkor addig próbálkozik, amíg rátalál vagy sikerül aktiválnia. Őszintén - ugorhatok neki a Húsvéti Tojás kutatásnak! Adok egy tippet - mit csinál a képernyőd, ha beírod a google keresőbe, hogy "do a barrel roll"? Még 16 hasonló rejtett poénért katt IDE!

Anorak / James Hallday

A könyvet az tette számomra zseniálissá – azon túl, hogy a virtuális világot magasztalja -, hogy az őszinte szeretetre épül. Anorak / Halliday ’80-as évek iránti tiszta szeretetére, amit általa rengetegen imádtak meg. Nagyon retro! Remélem tényleg lesz belőle moziváltozat, bár egész biztosan nem lehet utolérni ezt a könyvet.

Ugyanakkor több videó is készült a könyvhöz, a könyvről – íme a kedvencem:

Idézetek:

♪

Nem tudom, ti talán máshogy éltétek meg ezt az egészet. De nekem emberi lényként felnőni a Föld nevű bolygón a huszonegyedik században elég nagy szívás volt.

♪

Parzival: Miért feltételezed, hogy férfi vagyok?

Art3mis: Ne szórakozz már. Nyilvánvaló. Folyamatosan fiúvibrálás jön belőled.

Parzival: Fiúvibrálás: Ezt hogy érted? Férfiasak a mondatszerkezeteim, vagy mi?

AA 241:87 – Meggyőződésem szerint a maszturbálás az emberállat legfontosabb adaptációs mechanizmusa. Technológia-központú civilizációnk sarokköve. A kezünk a szerszámhasználat céljából fejlődött, és ide értendőek a saját szerszámaink is. A gondolkodók, feltalálók és tudósok általában kockák, és a kockáknak mindenki másnál nehezebb nőt szereznie. Az önkielégítés által biztosított szexuálisfeszültség-levezetés nélkül fajunk korai képviselői aligha sajátították volna el a tűzcsiholás vagy a kerékkészítés összes csínját-bínját. És bármiben lefogadhatjátok, hogy Galilei, Newton és Einstein soha az életben nem hajtották volna végre korszakalkotó felfedezéseiket, ha a fejük kitisztítása érdekében először nem nyomorgatták volna az egyszeműt (vagy "nem csaptak volna ki pár protont a jó öreg hidrogénbombából"). Ugyanez áll Marie Curie-re is. Holtbiztos, hogy a rádium felfedezése előtt a muffja titkait fedezte fel.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪

A könyvhöz tartozó képek gyűjtőhelye a „Könyv - Ready Player One” nevű Pinterest táblám.

Ez pedig a Second Life-os pinterest táblám helye: „My Own Second Life”. 

Természetesen 4 és fél év alatt kiscsillió képem készült, de ezek a viszonylag friss kedvenceim.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪

Anita Minoptra (2013)

Extra Rólam

– Anita Minoptra a Second Life-ban:

♪

2009 – pánikbeteg lettem, agorafóbiás. Antiszociálissá és elérhetetlenné váltam. Unalmamban mangát olvastam, sorozatokat néztem, olvastam, MMORPG–ket játszottam online, YouTube-os emberkék horror játék végigjátszásait és webcam reakcióit nézegettem (ajánlom yamimash-t és markiplier-t, ha érdekel). Mindenféle figyelemelterelő baromság, hogy ne haljak bele az unalomba – látjátok, hogy nem is áll tőlem távol egy gyökér, OASIS-beli gamer élet? Persze egész hamar megunható bármi, ha elég idő áll az ember rendelkezésére…

2010. február 3-án megszületett Anita Minoptra. Egy senki, egy porszem a hatalmas Second Life-ban. Imádtam! Csak és kizárólag kirándulásra használtam. Emberek közt lenni és világot látni, miközben egy szobában ülök egyedül? Maga a mennyország egy agorafóbiás számára. Meg gyógymód. Tökéletes a társadalomba való visszaintegrálódáshoz – ez ügyben én vagyok a cég reklámja!

Igazából alig több mint 2 évig aktívan éltem, harcoltam és vadásztam az SL univerzumban. Egy H-Art nevű magyar simen éltem, amikor épp nem kirándultam, múzeumoztam, vásárolgattam, etc. Tökéletes hely CSAK ÚGY létezni. Nem kötelező semmi, azt leszámítva, hogy nem léphetünk be teljesen az avatarunkba / karakterünkbe – teljesen olyan, mint az OASIS. Meg ugye full ingyenes a teleport és rengeteg free cucc van. A 3. évemben már csak néhány órákat játszottam hetente, pedig a médiatechnológia szakdolgozatomat az SL-ről írtam.

2014-ben már se kedvem, se időm – bár mint fent írtam, ismét elcsábított a virtuális világ a könyv miatt. Igazából elég virtuális identitásom van már... Anitiger / AniTiger, DarkCathy (DaC) és Anita Minoptra online személyiségek mind az én skizóim, igazi shapeshifter vagyok :)) Neko, kislány, elf vagy macskahölgy - köszönj neki bátran, én vagyok! ;)