További receptkönyvek a blogon…
„-
Odaadtam a kacsát az apjának. Azt mondta, rágós a bőre. -
Ah! Micsoda szemtelenség! Hallotta, mit mondott a kapitány, James? Az utca
legjobb szakácsa vagyok! -
És azt mondta, a krumplisalátája túl hagymás! -
Még egy kifogás, és kitekerem a nyakát!” (12. epizód: Idegen az éjszakában)
|
|
„Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára… …malacsültet…sonkát…húsos pitét” – sóhajt
fel Mabel, sóvárgó tekintettel meredve az épp aktuális finomságra, amiből
persze egy falat sem jut neki. Ismerős jelenet a „Csengett, Mylord?”-ból,
igaz? Aki
csak egyszer is végignézte a sorozatot, kizárt, hogy ne tudna legalább egy
olyan ételt mondani, amely szorosan kapcsolódik valamelyik részhez. A
rajongóknak pedig biztosan megvan a maguk kedvenc fogása, amelyet ezért vagy
azért a legjobban szeretnek, legyen az a pompásan remegő borjúbecsinált, a
Lady Lavender által röppályára állított hat tányér tápiókapuding, Mrs. Lipton
rózsás malacbőre, vagy épp az ikonikus meggyes lepény, melynek aljára nem
süllyed le a meggy. Így vagy úgy, de számtalan kiváló étel lett
megkerülhetetlen része a sorozatnak. Hogyan
készülnek ezek az ízletes fogások? Mi a titka annak a Wellington bélszínnek,
amely még Wilson kapitány gyönge gyomrának is mennyei falat? Mitől lesz
igazán különleges az a kacsa, amelyhez szentségtörés sört inni, hiszen sokkal
inkább illik hozzá egy jóféle bor? A Csengetett, Mylord? szakácskönyvből
kiderül.A kötet 51 ikonikus ételt és italt mutat be izgalmas receptek és
gyönyörű fotók segítségével, ráadásul „mylord-módra” tálalva: azaz odaillő
idézetekkel, humoros utalásokkal és kedves illusztrációkkal fűszerezve. Jó
étvágyat hozzá! |
Könyv információk: Eredeti megjelenés éve: 2024 Kulcslyuk, Budapest,
2024 128
oldal · keménytáblás · ISBN:
9786156471536 |
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
A
sorozatról…
A Csengetett, Mylord?
(1988–1993) egy igazi klasszikus számomra, és az egyetlen dolog a Jóbarátok mellett, ami hiányzik, amióta
lemondtam a kábeltévéről... Volt egy csatorna, ahol mindig ez ment - legalábbis
így éreztem, mert akármikor kapcsoltam oda, mindig a Meldrum házban találtam
magam. Felfoghatatlan számomra, hogy csupán 26 részből áll, mert annyi élményt
adott ez a maroknyi ember…
A
könyvről…
Gyönyörű, jól összeállított, nagyon igényes, szépen illusztrált ez a kiadvány, és bravúrosan humoros egy szakácskönyvhöz képest. A szerzők 8 kategóriába osztották az általuk beválogatott 51 ételt és ital, melyek: reggeli, előételek, levesek, főételek, köretek, desszertek, ötórai tea és koktélok. Kívül-belül csodaszép a kinézetét tekintve, hiszen a beltartalma is tetszetős. Szerettem, hogy minden recept egy sorozatos idézettel kezdődik, és fangirlként szinte a fülemben csengett a komplett jelenet, és az is tetszett, hogy a receptek felvezetője is szórakoztató / szívhez szóló. Igazán közel hozza az „olvasóhoz” a Csengetett, Mylord?-ot. Ráadásul tele van apró illusztrációkkal, amik néha az ételeket, máskor a sorozatbéli karaktereket ábrázolják, ráadásul irtó jó színei is vannak az átvezetőknek. (Ld. a képeken!)
Rajongóknak
kihagyhatatlan!
A receptek? Nos…
Sok dolgot bejelöltem magamnak, hogy szeretném elkészíteni, és míg általában
1-2 receptet próbálok ki a receptkönyv recenziókból, most alig bírtam 5-re
leszűkíteni a „versenyt”. A legegyszerűbbtől (zabkása, meggyes lepény, rakott káposzta, spárgakrémleves, langyos
erőleves, scones, ecetes hagyma, almaszósz) egészen a különlegesebbeken át (szultánkenyér, bevert tojás, rumos zselé,
fűszeres vese, mustáros sonka) a nagyon nehéznek tűnőkig (malacpecsenye ropogós malacbőrrel, habcsók)
találtam olyasmit, amit szívesen elkészítettem volna.
Persze ebben a kötetben is akadtak olyanok, amiket a
hozzávalóik miatt sosem ennék meg (pl.: nyelvhalas, bárányos, borjús, etc.), de
jó pár receptnél azért kitérnek arra is, hogy mivel lehet pótolni a dolgokat,
ami nagyon szimpatikus volt. Akárcsak az, hogy jelölték a különleges étrendet
igénylők ételeit (pl.: laktóz, glutén,
vega, etc.).
Kipróbált
receptek:
1. Rizses hús (kedgeree)
Nos, az eredeti receptben a fehér húsú füstölt hal a
főszereplő, de én egyáltalán nem fogyasztok halat, így újra kellett terveznem.
A szerzők jófejek, és csak tojásos verzióban is ajánlják, de én virslivel
helyettesítettem a halat. Egyébként nagyon szeretem a kurkumás rizst, de ez a
babérleveles, korianderes, petrezselymes verzió egészen új szintre emelte.
(Kicsit csaltam és tettem bele répát is, de így is finom volt.)
2. Krumplisaláta (lyonnaise potatoes)
Eredetileg francia fogás és köret, de nagyon
gusztusosnak tűnt, így úgy voltam vele, hogy tökéletes lesz a maradék rántott
húsomhoz. Spoiler: valóban az volt! Egyébként nem egy nagy was-ist-das, a
hagymát vajjal és némi olajjal megpároljuk, főzzük meg a krumplit, fűszerezzük,
keverjük össze a hagymát meg a krumplit (ezt kihagytam, én a végén
csináltam a hagymapárolást és csak a kép miatt tettem rá nyersen a krumplira :D), majd tepsibe megsütni a cuccot vajjal lekenve.
Egyszerű, de finom, ha jól fűszerezzük. (Ajánlott fűszerek: kakukkfű, fokhagyma,
de tettem bele koriandert is.)
3. Uborkás szendvics (cucumber sandwich)
Őszintén szólva sosem értettem ennek a
húsmentes/tojásmentes szendvicsnek az értelmét, de mivel Mr. Teddy kedvence és
mivel mindenem volt hozzá idehaza, úgy voltam vele, hogy megkóstolom. Fehér toastkenyér, uborka, vaj, só és
citromlé – nem tűnik nehéznek, ugye? Ízre viszont… Nos, áldom az eszem,
hogy tényleg csak egy kóstolónyit készítettem, mert nem tett hozzá az
életemhez, sőt: nem tett boldoggá.
Rossz nem volt, de ha húsmentes szendvicsre vágyom, maradok a tojáskrémesnél…
4. Kolbászos zsömle (sausage rolls)
Gomba és Worchestershire-szósz nélkül csináltam
ugyan, de valami fenséges volt. Bár öcsém elég csalódott volt, amikor
elárultam, hogy nem a szokásos pizzás tekercset készítettem, de kóstolás után
elfújták a rosszkedvét. Igazából bármilyen darált hússal, bármilyen típusú
fűszerezéssel isteni lehet, és tényleg nagyon könnyű volt elkészíteni. (Minden
csak attól függ, ki mennyire ügyesen tud tésztát hajtogatni… nálam azért lettek
bénábban sikerült példányok.)
5. Női szeszély (Maids of Honour)
Muszáj leszögezni, hogy a szerzők a sorozatban
elhangzott ételneveket hagyták meg, és azért a biztonság kedvéért mögéjük írták
az eredetit, ugyanis a magyar elnevezések sokszor nem arra az ételre utalnak, ami a tányérra kerül...
Például ez sem egy tipikus női szeszély, hiszen nincs benne lekvár és sok tojásból álló
tojáshab se kell hozzá. (Ez mondjuk az oka annak, hogy neki mertem állni, ugyanis a habos süteményekkel nem vagyunk jóban.) A könyv szerint vaj, porcukor, darált mandula, 1 db
tojás, pici liszt, reszelt szerencsendió és citrom héja kell a cucchoz, amit
összekeverünk és a muffin formába igazgatott leveles tésztába megsütjük. (Oké, jól látjátok a képeken, hogy kicsit
sötét a képen lévőhöz képest… De nem odaégettem, hanem mandula helyett diót használtam! :D) Viszont annak
ellenére, hogy nem női szeszély, nekem kifejezetten ízlett ez az egyszerűen
összeállítható tart!
A
könyv receptjei vs. én:
Akárcsak általában az angol ételeket felsorakoztató
szakácskönyveknél, úgy ezzel is megvoltak a magam ízlésbeli problémái. Vajat
kizárólag a receptek kipróbálása miatt vettem, általában nincs itthon, de inkább
a gyakori hozzávalókon akadtam fenn: marhahús,
vese, bárány, borjú, bélszín. Ilyesmit egyáltalán nem fogyasztok, és
körülbelül a receptek feléhez kellett valamelyik.
Szerencsére rengeteg olyan receptet is találtam,
amelyekhez nem kellettek prémium/drágább hozzávalók, és egészen egyszerűnek is
tűntek (vagy csak nagyon finomnak a leírás és a kép alapján). Választék
szempontjából nagyon jól összerakott könyvecske volt, mert tudtam volna
válogatni akkor is, ha nem a fent említett extra hozzávalókat nézem.
Kinek ajánlom ezt a szakácskönyvet?
◦ Az angol/brit konyha rajongóinak. Aki a halas,
homáros, borjús, marhás vagy bárányos fogásokat szeretné kipróbálni annak is
szerencséje lesz a kiadvánnyal, és azoknak is, akik hozzám hasonlóan inkább más
finomságok felé kacsintgatnak (lásd fent mi mindent vettem tervbe, hogy
elkészítek).
◦ Azoknak, akik imádják a Csengetett, Mylord?
sorozatot, ugyanis csak úgy árad belőle a sorozat vibe-ja.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Saját képek, saját kaják.
Pinterest tábla: Csengetett,
Mylord? / You rang, Mylord?
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
A Kulcslyuk Kiadó egy különleges válogatással
készült számotokra, hiszen találkozhattok a turnénk során önismereti,
motivációs, táplálkozással kapcsolatos, pszichológiai vagy éppen szenzoros
gyermekfejlesztő könyvvel is, így mindenki megtalálja a számára leginkább
megfelelő olvasmányt. Tarts velünk a turné során, és nyerd meg a Kiadó által
felajánlott 2 könyv egyikét.
Nyereményjáték:
A
nyereményjáték során nincs más feladatotok, mint megfejteni, kitől
származhatnak a különböző idézetek, és a helyes megfejtést beírni a
Rafflecopter megfelelő sorába. A játék során a Kulcslyuk Kiadó felajánlásából
2 különböző könyvet is kisorsolunk a szerencsések között, amelyek az alábbiak
lesznek:
Stephens-Sarlós Erzsébet: Mellimolli Mátai Tamás, Osgyáni László: Nem is
emlékszem, mikor ettem utoljára
(Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
|
“Álmodozni
csodálatos dolog. Annál csak egyetlen jobb dolog van. Tenni valamit az
álmainkért, hogy megvalósuljanak.”
ÁLLOMÁSOK:
01.02.
- Milyen könyvet olvassak? - Stephens-Sarlós Erzsébet:
Mellimolli 01.03.
- Könyv és más - Stephens-Sarlós Erzsébet: Mellimolli 01.04.
- Szembetűnő - Buda László: Mit üzen az életed? 01.05.
- Hagyjatok!
Olvasok! - Osgyáni László · Mátai Tamás: Nem is emlékszem, mikor ettem
utoljára… 01.06.
- Könyv és más - Thuróczy Bertalan: Futni, hinni, élni 01.07.
- Szembetűnő - Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor 01.08.
- Könyv és más - Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed? 01.09.
- Szembetűnő - Szentgyörgyi Barbara: Azt tényleg megeszed?
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése