Sophie Kinsella: Kiégve | Blogturné Klub könyvajánló

  

– Én is reménykedtem. Még akkor is, amikor tudtam, hogy nem szabadna, mert lehetetlent kívánok… akkor is reménykedtem. Kínszenvedés volt. – A remény rohadt dolog – mondja Finn, és nevetni próbálok. – Azt hittem, az a kiégés. – A kiégés a reményhez képest virágos rét. Hacsak nem válnak valóra a reményeid. – Kérdő arccal előrelép egyet. – Ilyen nem túl gyakran történik.

 

Sashának ​annyi. A munkája halálosan untatja, és hónapok óta nem látta a barátait. Szex? Túl sok macera…   Mindenféle jó szándékkal felvértezve, hogy fodroskel-turmixot igyon, kipróbálja a jógát, és megtalálja a lelki békéjét, a devoni üdülőhelyre indul, melyet gyerekkorában imádott. Ám februárban holt idény van, a hajdan csillogó luxushotel lepusztult, és a strandon egy Finn nevű, mogorva, stresszes fickóval kell osztoznia. Hogyan is tudna eggyé válni a természettel, amikor a férfi egy sziklán ülve, gyanakodva figyeli őt? Még abban sem képesek megegyezni, hogy miként lehetne a legjobban enyhíteni a kiégésüket (megnyílás, vadvízi úszás; whiskyzés, pizzarendelés a strandra?). De amikor furcsa üzenetek jelennek meg a parton, Sasha és Finn beszélgetni kényszerülnek. Méghozzá mindenről. Mi ez a rejtélyes üzenet? Hogyan égtek ki ennyire? Emlékszik valamelyikük valamire, amit szerettek? (Válasz: szörfözés!) És amit megpróbálnak figyelmen kívül hagyni: mi ez a köztük lévő energia, ami a csontig ható kimerültségük ellenére is felizzik? Sasha és Finn lassanként felfedezik, hogy sokkal több közös van bennük, mint gondolnák, és ez mindennél félelmetesebb…

 

Könyv információk:   Eredeti mű: The Burnout Eredeti megjelenés éve: 2023 Könyvmolyképző, Szeged, 2024 360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636750640 Fordította: Bíró Krisztina   Műfaj/zsáner: Romantikus, Realista, Chick lit, Kortárs

◈ WEBSHOP BELEOLVASÓ MOLY GOODREADS ◈

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

A történetről…

 

Főszereplőnk egy Zoose nevű felfutóban lévő cég vezető marketingese, akinek éppenséggel a jólléti menedzser által munkavállalói boldogságnak elnevezett projektje teszi be az ablakot. Sasha Worth a rengeteg e-mail és SOS elvégzendő feladat miatt egyébként is pengeélen táncolt, aztán mentális breakdownja beütésekor átmenekül a munkahelyével szembeni zárdába, hogy most-azonnal-vegyék-fel-apácának!

Természetesen kényszerpihenőre küldik, amit Sasha gyerekkori nyaralásaik helyszínén, egy Rilston Bay nevű tengerparti kisvárosban szeretne eltölteni, ahol már 20 éve nem járt. A holtszezon ellenére mégis sikerült egy ellenszenves férfival együtt megszállnia a Rilston szállóban, akivel eleinte messziről kerülik egymást, de egy közös rejtély megoldásának lehetősége közelebb hozza őket egymáshoz. Hamar kiderül, hogy Finn is a munkahelyi kiégés áldozata…

 

Szerintem…

 

Nos, mivel elég beteg vagyok, nehezen vette be a szervezetem Sasha és Finn mentális megreccsenésének a történetét. Valamiért nem esett jól a munkahelyi csúcsszezonban, amikor rengeteg megoldandó problémát okoz a mindenféle betegség, tervezzük a következő hónapokat, Valentin-napi akciókat, stb… (Végül sikerült szintén lebetegednem, de így legalább a kanapén fekve felolvastathattam magamnak a regény maradékát az Audify applikációval. Hipp, hipp, hurrá!) 

 

Egyébként tetszett Sophie Kinsella regénye! Nagyon gondosan járja körül a kiégés témáját: rámutat arra is, hogy a fásultság mennyire képes megfojtani az embert, hogy képes a testünk a túléléshez szükséges minimumon elfutni (pl.: Sasha egyáltalán nem vágyik a szexre, teljesen lenullázódott a libidója).

Egyszerre voltak jól ábrázoltak és kicsit túltoltak a megfáradt főszereplőink… (Pl. a már említett zárdába menekülés nekem kicsit sok volt a munkahelyi gondok előli menekülés karikatúrájának.) De szerettem őket, főleg Sashát, aki még a legsebezhetőbb állapotában se volt képes megsérteni se a túl öreg inast, se a nyelvet bajosan beszélő pincért, se a tangákat gyártó és mindenbe belekotnyeleskedő pultost. Finn már inkább tűnt reálisnak, ugyanis én szintén mogorva és morcos vagyok, amikor tele van a tütüm, így nem tudtam rá haragudni, amikor fejfájósan felcsattan a vonaton, amikor egy picúr gyerkőc birizgálja a szörfdeszkáját…

 

– Céklachips? – olvasom a címkét csodálkozva. – Egészséges – jelenti ki Finn, és láthatóan rendkívül büszke magára. – Valószínűleg ehetetlen – teszi hozzá mellékesen. – De kezdetnek jó lesz, nem? Feltépi a zacskót, megkínál, aztán ő is vesz belőle. Csendben rágcsálunk, és figyeljük egymást. – Nem rossz – állapítom meg kisvártatva. – Nem is jó – feleli Finn. – Hát, nem. Nem igazán. – Túl rövid az élet a céklaízű kartonpapírhoz – dönti el Finn. – Ha chipset eszel, akkor egyél rendes chipset.

 

Tetszett, hogy a hotelt vezető férfi folyamatosan szabadkozik és mentegetőzik, pedig az általa színvonal alattinak titulált dolgok tették igazán szerethetővé a Rilston szállót számomra. Imádtam a vicces app problémáit, a fura dolgozókat, a sok kényelmetlen szituációt, amibe a vendégeiket sodorták a lelkesedésükkel. És talán éppen a szálló miatt voltak különösen jópofák Sasha nosztalgikus visszaemlékezései, ugyanis semmi, de semmi nem volt olyan a jelenben, mint anno húsz éve…    

Ha már a múlt: egy múltban történt esemény és a tengerparti homokba vésett titokzatos üzenetek azok, amik végül közelebb hozzák egymáshoz Finnt és Sashát. Érdekes volt, hogy úgy volt közös múltjuk, hogy nem is tudtak róla! Tetszett az ellenségeskedő viszony lassú barátsággá alakulása, és az is, ahogy a nő ennek a hatására próbálja felidézni az elfeledettnek tűnt fiatalkori emlékeit. 

 

Összességében

 

Ha megkérdeznétek, mi tetszett ebben a regényben a legjobban, akkor habozás nélkül azt mondanám, hogy a vége! Persze félreértés ne essék, arra gondolok, hogy rég imádtam ennyire egy történet lezárását. Egyszerre volt a végletekig megható és csodaszép. Nagyon szeretem a jól megírt elválásokat és a hónapokkal későbbi találkozásokat, szóval a tökéletesnek ható epilógusokat.

Maga a regény nagyon lassan kezdődött, eléggé döcögtem vele (éppen a sok meló és a saját lerobbanásom végett), de aztán magával ragadott a hotelbéliek őrültsége, a fodros kel és noni gyümölcs vadászat, a főszereplőink felépülése az összeomlásuk után, a „tengerparti pár” rejtélye és legendás Terry története.

 

Értékelés: 4

 

Kedvcsináló idézetek:

♡

– Tudod, ha bármiben segíthetek… ha szeretnél beszélni valamiről…

Finn arcára szegezem a tekintetem, és figyelem, ahogy bezárkózik, elfordul. És most először valódi fájdalom hasít belém. Miért nem enged közel magához? Miért nem hagyja, hogy segítsek?

– Köszönöm a felajánlást – szólal meg végül vonakodva.

Veszélyesen közel állok ahhoz, hogy komolyan megsértődjek. Ha mi ketten tényleg két sérülékeny, javulófélben lévő ember vagyunk, vagy valami ilyesmi, nem kéne megpróbálnunk együtt javulni?

♡

És most mit csináljak? Mihez kezdjek a vadonatúj érzéseim által meggyötörve?

Kedves Lelki Tanácsadó! Van egy csodálatos, plátói barátom, és hirtelen rájöttem, hogy szeretném megcsókolni, csakhogy korábban azt mondtam neki, hogy „a szex nem több, mint a nemi szervek összedörzsölése”.

Kedves Olvasó, nincs más választásod, a helyedben én zárdába vonulnék.

Átkozom magam, amiért ilyen meggondolatlan voltam. Jobban tettem volna, ha higgadt és titokzatos maradok, és nem zárom be a kapukat a saját orrom előtt. Minek kellett ilyen sok mindent megosztanom vele? Miért használtam a „genitáliák” szót? És mit kezdjek most ezzel az egésszel? Mert Finn szexi. Az bizony! Hogy a fenébe nem láttam korábban?

♡

– Én is – nyelek nagyot –, folyton rád gondoltam. Mindennap. Minden éjjel.

Finn lassan belenyúl a hátsó zsebébe, és előkotor egy gyűrött, viseltes papírfecnit, amin egyetlen szó olvasható: Sasha.

– Nem csak a te jóllétedet akartam – mondja. Az arca olyan őszinteséget tükröz, amilyet idáig még soha nem láttam rajta. – Téged akartalak. Téged. Az életem részeként. Velem. Így hát felírtam a neved a papírra, zsebre tettem, és… reménykedtem.

 

(További idézetek…)

♡ ♡ ♡ ♡ ♡

Nem saját képek! Pinterest tábla: Kiégve by Sophie Kinsella

Kiégve - The Burnout a GoodReadsen

♡ ♡ ♡ ♡ ♡

 

Sophie Kinsella legújabb kötetében sokakat érintő probléma kerül a középpontba, méghozzá a munkahelyi kiégés. Sasha az utóbbi időben teljesen elhagyta magát, nem foglalkozik semmivel, csak a munkában lévő email hegyekkel, de eléri a töréspontját. A kötetben azt követhetjük végig, hogy hogyan próbálja összeszedni magát és megújulni, miközben egy gyerekkorában meghatározó helyre utazik.

 

Nyereményjáték:   A mostani játékunkban a kiadó oldalán fellelhető beleolvasót kell elolvasnotok és válaszolni a feltett kérdésekre.   (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

Mit szokott venni minden egyes nap vacsorára Sasha?

a Rafflecopter giveaway

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:   [Blogturné Klub] 01.19. This is my (book) universe 01.21. Pandalány olvas 01.23. Hagyjatok! Olvasok! - extra 01.25. Olvasónapló 01.27. Hagyjatok! Olvasok!