Maggie O'Farrell: Amikor összekuszálódtak a szavak | Blogturné Klub mesekönyvajánló

  

- Hát ők aztán tényleg teljesen különbözőek! - kiáltottak fel gyakran a vendégek, amikor meglátták a két lányt egymás mellett. Min ilyenkor felnézett a botfaragásból vagy sárpogácsa-gyurmázásból, és Bea felé pillantott, aki rendszerint épp elmélyülten olvasott. És igen - tudta, hogy a vendégeknek igazuk van. Tényleg különböztek. De ez egy csöppet sem zavarta.

Ez a gyönyörűen illusztrált mesekönyv a testvéri szeretetről, és arról is mesél, mit jelent újra felfedezni a hangodat – és önmagadat.   Ez a két testvér nem is lehetne különbözőbb: Bea kifényesíti a cipőjét, minden este összehajtogatja a ruháit, és betűrendbe rakja a könyveit. Féktelen húga, Min szakadt nadrágot visel, és békanyálat gyűjtve gázol a tóba. Min mindenekelőtt mesemondó, aki szeret mindenkivel beszélgetni. Egy nap azonban a formálódó szavak nem jutnak ki a száján. A szavakat hirtelen veszélyesnek, nehézkesnek érzi. Min már nem önmaga -talán valami furcsa lény lopja el a szavait, egy olyan lény, amelyet még a nővére sem lát? De ez nem is számít, mert Bea látja Mint.   A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell saját dadogással kapcsolatos tapasztalataiból merít, hogy valósághű portrét alkosson a megrendült önbizalomról, és arról, hogy a fájdalmas helyzetek megosztása egy szerettünkkel mindent megváltoztathat. Daniela Jaglenka Terrazzini kifejező illusztrációival és Kádár Annamária értő fordításában ez a könyv azokhoz az olvasókhoz szól, akik valaha is elvesztették önmaguk egy részét – és cserébe valami újat találtak.

 

Könyv információk:   Eredeti mű: When the Stammer Came to Stay Eredeti megjelenés éve: 2024 Manó Könyvek, Budapest, 2025 72 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635847174 · Fordította: Kádár Annamária · Illusztrálta: Daniela Jaglenka Terrazzini Műfaj/zsáner: Middle Grade/Ifjúsági, Mesekönyv, Illusztrált, Tanulságos	◈ WEBÁRUHÁZ MOLY GOODREADS ◈
Maggie O'Farrell könyvei: Amikor összekuszálódtak a szavak Ahol ​ a Hóangyalok laknak / A ​fiú, aki a szívében hordozta a csodát Vagyok, ​vagyok, vagyok (…és a többi)

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért figyeltem fel erre a könyvre?

 

Gyönyörűséges a borító és nagyon megtetszett a címe. Több se kellett, szerelem volt első látásra!

 

Szerintem…

 

Bevallom, nagyon bájosnak és szerethetőnek találtam ezt a tanulságos mesét, akárcsak a főszereplő testvérpárt. Min egy igazi kis vadóc (vagy ahogy anyukám jellemezné: „fiús lány”), aki imádja a kalandokat, a rendetlenség se zavarja és képes folyamatosan mindenféléről csacsogni. Bea hozzá képest rendmániás - például szereti, ha az ágya előtti szőnyeg tökéletesen párhuzamos az ágyával -, inkább olvas, mint sárpogácsát gyúr, és kettejük közül ő a hallgatagabb. A testvérek egy szobájukat kettéosztó vonalnak köszönhetően teljes harmóniában élik mindennapjaikat a szüleikkel és a ház lakóival, mígnem egy nap Minnek a torkán akadnak a szavak.

 

Igazából már épp elkezdtem gondolkodni azon, hogy ez a mese vajon miről szól (nem, továbbra sem olvasok fülszöveget), amikor Min egyszercsak nem tudta kimondani játék közben a következő szót... és onnantól fogva megijedt a beszédtől. Elhallgatott. Zavarba jött. Nekiszomorodott. A szüleinek fel se tűnt, a barátai különösen fogadták, de Bea észrevette, hogy baj van, és Min mellé állt a bajban.

 

- És... -kezdte Min, miközben átnyújtotta a dobókockát az édesanyjának. Ám ekkor valami különös történt. A szavak, amelyek már ott toporogtak a nyelve hegyén, egyszerűen megakadtak. Mintha valaki belülről rácsukta volna az ajkaira a szót - egy láthatatlan lakat pattant a beszédére. A jól ismert szó, amit már ezerszer kimondott, hirtelen elérhetetlenné vált.

 

Ez a történet nem csupán Min „debukk”-nak nevezett szörnyéről szól, aki a válla fölött él és ellopja a szavakat a szájából, de szól a testvérek közti elfogadásról és szeretetről is. Bea egészen addig, amíg Min el nem hallgatott, csak csendes könyvmolyként szerepelt a mesében, ám egyből elhagyta a burkát, amint a húgának szüksége volt rá. Nagyon szerettem, hogy mennyire kedvesen és érzékenyen állnak egymáshoz a lányok, mennyire törődnek a másikkal. Kicsit szégyellem magam, de ha a kisöcsém gyerekkorunk egy pontján azt mondja nekem, hogy egy szürke felhőcske él a vállán, ami árt neki, nem hiszem, hogy úgy reagáltam volna, mint Bea…

Bea csodálatosan kezelte a lány kétségbeesését, próbálta meggyőzni arról, hogy annál könnyebb lesz, minél előbb elfogadja a dadogását. Gyönyörűen becsomagolt nagy igazságokat olvashattam ebben a röpke, 100 oldalnál is rövidebb történetben.

 

Egyébként érdemes megemlíteni, hogy az író a könyv végén bevallja, hogy a történet önéletrajzi ihletésű: ő Min. A rendetlen, a csacsogós, majd dadogós testvér, akinek a nővére segített elfogadni a debukkját, vagyis rossz szellemét.

 

Összességében

 

Bár a szépséges borító miatt figyeltem fel a mesekönyvre, megragadott a története, a mondanivalója is. Úgy gondolom, hogy bár Min dadogása a fő csapás, mégis jól eső érzés volt arról olvasni, hogy mindenkinek megvannak a maga „debukkjai”. Ezek lehetnek a kényszeres rendmánia is akár, ahogy Beánál, akár a dadogás, mint Minnél, de minden embernek megvannak a saját nehézségei és stikkjei, amiket el kell fogadnia ahhoz, hogy igazán meg tudja élni az életét. Szerettem a könyv tanulságos, edukatív jellegét.

A mesekönyv bent is épp olyan gyönyörűen illusztrált, mint a borító, és szerintem Daniela Jaglenka Terrazzini képei tökéletesen illettek a történethez is.

 

Értékelés: 5

 

Kedvcsináló idézetek:

◈

Nem tudok többé beszélni. Van valami, ami a vállam fölött él, és ellopja tőlem a szavakat.

Bea átvette a füzetet, és elolvasta, amit Min írt. Egy pillanatig nem szólt semmit; csak ült ott, kezével a papíron, és gondolkodott.

- Szerintem, ami neked van - mondta kimért, megfontolt hangján -, az dadogás.

◈

- Talán nem is kellene elrejtened. Talán épp az segítene, ha nyíltan vállalnád. Ha dadogni kezdesz valaki előtt, ne szégyelld magad. Nézz a szemébe, és mondd ki: dadogok. Ne érezz bűntudatot miatta. Ha abbahagyod a küzdelmet ellene, talán békét köthetsz vele. Vállald a dadogásodat - vagy a lényedet, vagy a dibukkodat, nevezd, ahogy akarod -, és lehet, hogy rájössz, hogy végül is együtt tudsz élni vele.

◈

Mert ahogy az életben lenni szokott - és talán te magad is tudod már -, a dolgok néha épp akkor változnak meg, amikor legkevésbé számítunk rá.

 

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Képek a könyvből. Pinterest tábla: Amikor összekuszálódtak a szavak

When the Stammer Came to Stay a GoodReadsen

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

 

Maggie O'Farrell ismét egy szépséges és érzékeny gyerekkönyvvel lepte meg az olvasókat, amihez ezúttal is Daniela Jaglenka Terrazzini készített csodás illusztrációkat. Az Amikor ​összekuszálódtak a szavak egyszerre szól a dadogásról, a testvéri szeretetről, és legfőként arról, hogyan tanulhatunk meg együtt élni a saját démonainkkal. Tartsatok velünk a blogturné állomásain, és nyerjétek meg a Manó Könyvek által felajánlott példányt!

 

Nyereményjáték:   Mostani nyereményjátékunkban Maggie O'Farrell további köteteinek nyomába eredünk.  Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!   (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

“Emlékezetünkben különösen elevenen élnek azok a személyek, akiktől tanultunk valamit.”

a Rafflecopter giveaway

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:   [BLOGTURNÉ KLUB] 09.22. Könyv és más 09.24. Csak olvass! 09.25. Hagyjatok! Olvasok!