Edward Brooke-Hitching: Az ég atlasza | Blogturné Klub ajánló

 ALCÍM:   Az univerzum káprázatos térképei, mítoszai és felfedezései 

 

Könyvünknek valójában az a célja, hogy áttekintést adjon az ég vizuális történetéről, miközben egyetlen, évezredeken átívelő, illusztrált utazássá sűríti az égi mitológia, a filozófiai kozmológia, valamint a csillagászat és az asztrofizika mérföldkő-jelentőségű felfedezéseinek nagyívű és szövevényes világtörténetét. Bár a kiadványban számos festmény, műszer és fénykép illusztrálja a kozmikus színház fokozatos feltérképezésének kronológiáját, elsősorban az égi kartográfia atlaszának szántuk.

Az ég atlasza kozmikus térképek, történetek, festmények és tárgyak gyűjteménye, amely segít megismernünk az emberiségnek az éggel és a távoli világokkal összefüggő fantáziáit és felfedezéseit. Miközben a szerző meghökkentő tények és meglepő illusztrációk sokaságával tárja elénk az ég katográfiájának kincsestárát, felölelve a legjelentősebb csillagászati felfedezéseket, a legbizarrabb mítoszokat és az emberiség történetének már elfeledett epizódjait, egy egyedülállóan szép, ugyanakkor szórakoztató ismeretterjesztő munkát hozott létre. Arisztotelész világképétől Einsteinen át a legújabb csillagközi felfedezésekig terjedően ez a nagyívű áttekintés kitér ősi ufóészlelésekre, fantáziákra a szárnyas holdlakókról, a felhők felett hullámzó tenger koncepciójára és egy Edward-kori arisztokrata különös történetére is, aki az élet jeleit vélte felfedezni a Marson.

 

Könyv információk:   Eredeti mű: The Sky Atlas Eredeti megjelenés éve: 2019 Corvina, Budapest, 2025 256 oldal · keménytáblás ISBN: 9789631370942 Fordította: Németh Anikó Annamária   Műfaj/zsáner: csillagászat, történelem, felfedezések, ismeretterjesztő, mitológia, tudomány

◈ WEBÁRUHÁZ MOLY GOODREADS ◈

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Szerintem…

 

Bevallom, hogy bár odáig vagyok a csillagokért, az asztrológiáért és mindig is imádtam az éggel kapcsolatos mítoszokat kutatni, sosem mélyedtem el igazán a csillagászatban. Talán épp ezért figyeltem fel erre a kiadványra, és nem is kellett csalódnom: egészen átfogó tudásanyaggal szolgál, ráadásul a laikus számára érthető nyelven szól az olvasóhoz és egészen az alapoktól kezdi.  

 

A könyv legelején megismerkedünk a világegyetem, a Tejút és a Föld lehetséges létrejöttének a különféle teóriáival, aztán az égtérképekre térünk át. Nagyon izgalmasnak találtam, hogy a milyen sokféle csillagtérkép illusztráció létezik, és mennyire eltérő az ábrázolásmód attól függően, hogy az emberi félelmek felől, a mítoszok vagy a vallások tekintetében alkották őket. Érdemes azt is kiemelni, hogy a különféle korok és nemzetek is milyen eltérő megközelítést alkalmaztak, amikor lerajzolták a csillagokat. Egészen más az ókori kínai és ókori egyiptomi ábrázolás, ahogy az iszlám csillagászat rajzaival se lehet őket összehasonlítani, hogy a fejlődést követő mind több felfedezett csillag által meggyarapodott modern kori égtérképekről ne is beszéljek.

 

De nem csupán az eltérő látásmódok és hiedelemvilágok hatottak az égről alkotott képekre, nem csupán a folklór és a legendák itatták át a különböző ábrázolásokat. A könyv kitér arra is, hogy a vallások és az adott korszak tekintetében milyen volt a heliocentrikus világképhez való hozzáállás, hogy mennyire nehéz volt egyes nagynevű csillagászoknak is elfogadni a tényt, hogy a Föld nem áll, hanem a Nap körül kering. Néha egyszerűen nem fért bele a hitvilágukba, máskor az őket támogató mecénásokéba.

Például Tycho Brahe felfedezte, hogy az égi szférák nem léteznek, sőt, saját kozmológiai modellt is alkotott, ugyanakkor a geocentrikus világképbe hitt vallási okokból. Aztán ott van Galileo Galilei, aki megalkotta a saját 8x-os erősségű távcsövét, számtalan felfedezést tett – új holdakat, új csillagokat fedezett fel -, de amikor óvatosan megfogalmazta, hogy a heliocentrikusság bizonyítható, akkor ( mivel ez ellentmond a Szentírásnak) eretneknek kiállították ki.

 

Az 1679-es tűzvész idejére Hevelius már olyan ismert volt, hogy XIV. Lajos francia király rögtön teljesítette kérését, amikor anyagi segítséget kért tőle a csillagvizsgáló újjáépítéséhez (ehhez hozzájárult, hogy a csillagász a hozzá írt levélben emlékeztette: „közel hétszáz olyan csillagot azonosítottam az égen, amely korábban ismeretlen volt, és közülük többet is felségedről neveztem el”).

 

Számtalan olyan információval találkoztam, amikről nem hallottam még és számtalan fontos csillagász történetét megismerhettem. Nem tudtam, hogy az iszlám csillagászok alkották meg az asztrolábumot (vagyis a csillagórát). Nem hallottam korábban Johannes Heveliusról, akinek 40 évnyi munkája semmisült meg, amikor leégett a csillagvizsgálója, de még 68 évesen is belefogott az újjáépítésébe. (Egyébként ő a holdtopográfia megalkotója, ő készítette el az első holdatlaszt, az 1647-es Selenographia-t.) De arról se hallottam, hogy milyen pánikot váltott ki az emberekből a Halley-üstökös, amikor azt hitték, hogy cianoid gázcsóvája van, és hogy Sir John Herschel micsoda média hacket csinált a Sun által, amikor a holdat benépesítő élőlényekről nyilatkozott meg készített illusztrációkat.

 

Még egy érdekesség így utoljára: Hallottatok már Pickering asszonyairól? A Harvard Egyetem asszisztensnői, akik a csillagok új katalógusát állították össze asztrofotográfiák által, például fényesség alapján. (Nyilván jóval összetettebb besorolási rendszerrel dolgoztak.) Közülük is kiemelkedett Annie Jump Cannon, aki körülbelül 350.000 csillagot osztályozott manuálisan!

 

Szóval mindenféle elméletek, megbuktatott fantombolygók, egymásra épülő törvények és felfedezések gyűjteménye ez a kötet, amiben számtalan elhivatott csillagásszal és tudóssal ismerkedhetünk meg. Különösen szerettem a rengeteg képet a könyvben, amik nem csupán égi jelenségeket, de csillagmintás ruhákat, azték naptárkövet, csillagórákat, kozmozitképeket, festményeket, határköveket, táblákat és jóslócsontokat is ábrázoltak.

 

Összességében

 

Ez nem csupán egy mutatós, képekben gazdag ajándék a polcra, hanem egy tudományos áttörésekkel teli kötet az ég atlaszának feltérképezésének nagy pillanatairól és neves alakjairól. Fantasztikus aprólékossággal összeállított, igényesen fordított, érdekes illusztrációkat prezentáló kiadvány, ami még egy laikus szívét is meg tudja dobogtatni, hát még egy csillagászatért, felfedezésekért rajongóét!

Mivel közeledik a Karácsony, ezért csodás ajándék lehet akár a csillagtérképek iránt rajongó ismerősnek, akár saját magunknak. Teljesen belevesztem, pedig tényleg csak minimálisan vagyok (voltam) képben a témában!

 

Értékelés: 5*

 

Idézetek a könyvből:

◈

Vagyis akkor mit tudunk pontosan a világegyetem kezdetéről? Ez az emberiség egyik legősibb kérdése, és ez hívta életre a világ kultúrköreiben gyökeret képező teremtésmítoszokat. A kínai mitológia szerint az első élőlény, Panku, egy szőrös, szarvas óriás, aki 18 000 évnyi várakozás után bújt elő egy kozmikus tojásból. Miután a fejszéjével kettéhasította a tojás héját, hogy kialakítsa az eget és a földet, ő maga is darabjaira hullott. A végtagjaiból keletkeztek a hegyek, a véréből a folyók, a lehelete pedig maga a szél.

◈

Tombaugh új bolygót fedezett fel (amelyet 2006-ban hivatalosan visszaminősítettek törpebolygóvá), a jelek szerint a Lowell által rögeszmésen keresett X-et. A neve egy tizenegy éves angol iskoláslány, Venetia Burney javaslatára Plútó lett az alvilág római istene után. Kilencvenéves korában, 1997-ben bekövetkezett halála után Tombaugh stílusosan indult utolsó útjára: hamvainak egy részét a New Horizons bolygóközi űrszonda fedélzetén helyezték el, amely 2015-ben elsőként repült el a Plútó mellett, mindössze 12 500 km-re annak felszínétől.

◈

Brahe éveken át készített csillagtérképeket, majd megalkotta saját kozmológiai modelljét. Ismerte a kopernikuszi koncepció egyszerű logikáját, de hithű protestánsként összeegyeztethetetlennek látta azt az Ószövetség világképével, miszerint a teremtés középpontjában a földi világ áll. A Föld mozgásának feltételezése is ellentmond a bibliai világképnek, amely mozdulatlannak tekinti a Földet. Hiszen ha fellövünk egy nyilat az égbe, az a lábunk elé fog esni. Hogyan lehetséges ez, ha közben a világ mozgásban van?

◈

Tizenkét ember járt már a Holdon. A kereskedelmi célú űrutazás kezd realitássá válni. A földi obszervatóriumok és az olyan látványos eszközök, mint a Kepler űrtávcső összesen 3726 exobolygó (Naprendszerünkön kívüli bolygó) létezését igazolták 2792 rendszerben. Némelyikük olyan közel van a csillagjaihoz, hogy olvadt lávafoltokként léteznek; van, amelyik nagyobb a Jupiternél; mások pedig olyan kicsik, mint a Föld holdja. (Némelyik két csillag körül kering: ezek a Luke Skywalker szülőhelyéről elnevezett „Tatooine" bolygókként ismertek).

 

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Képek a könyvből származnak.

Nagyobb képek a Pinterest táblán: Az ég atlasza

The Sky Atlas Editions on GoodReads

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

 

Ismerjétek meg az égbolt felfedezésének történetét és kalandozzatok a csillagok között Edward Brooke-Hitching szemet gyönyörködtető ismeretterjesztő kötetével, Az ég atlaszával. Tartsatok bloggereinkkel, akik a turnénk során bemutatják neked a könyvet, és ha játszol velünk, akár a Corvina Kiadó által felajánlott könyvpéldányt is megnyerheted!

 

Nyereményjáték:   Csodáljátok meg velünk a csillagos égboltot, és ismerjétek fel a csillagképeket a legújabb játékunkban! Minden állomáson egy csillagképet találtok, nektek pedig csak annyi a dolgotok, hogy beírjátok a nevét a form megfelelő sorába.   (Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

< A kitöltendő form ide kattintva érhető el! >

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:   [BLOGTURNÉ KLUB] 12.02. Utószó 12. 04. Könyv és más 12. 06. Spirit Bliss Sárga könyves út 12. 08. Hagyjatok! Olvasok! 12. 09. Veronika’s Reader Feeder