Charlotte Brontë: Jane Eyre

„Ahol ön van, ott az én otthonom. Más otthonom nincs a föld kerekségén.”

A könyv ingyen elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) 

több formátumban (ITT), illetve hangoskönyvben is (ITT)

Fülszöveg:

♪

A regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek…A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Rövidített változata A lowoodi árva címmel jelent meg.

♪

Eredeti mű: Charlotte Brontë: Jane Eyre (angol) / Eredeti megjelenés éve: 1847

Olvasott kiadás: Európa, Budapest, 1968 / 494 oldal · Fordította: Ruzitska Mária, Görgey Gábor

♪

Szerintem:

♪

Nem sikerült azt az átütő sikert elérnie nálam, amit a Büszkeség és balítéletnek, de nem volt rossz. Számomra Jane Eyre egy szimpatikus, bár túlontúl alázatos és idomuló emberke – annak ellenére, hogy ifjonti vagányságát szerettem. Mr. Rochester idegbetegnek inkább tűnt, mint „szeszélyesnek” *itt az értékelő hangja erősen ironikus* - felüvölt, ordít csakúgy szituáció idegenül. Visszás dolog még ez a sok vallás és a Gondviselés a könyvben, bár ez szubjektív: nekem volt sok, a sztorihoz tökéletesen illett.

Idegesített a zagyvaság. Néha nem csak Jane zavarodott bele Mr. Rochester szövegelésébe, hanem én is – kifejezetten dühítettek a párbeszédek, monológok. Amennyire élvezetes Mr. Darcy vagy Mr. Bennet szarkasztikus szövege vagy Fable karaktereinek párbeszédei, annyira élvezhetetlen volt itt-ott ez a mű.

Ez a könyv egy fiatal lány megpróbáltatásairól szól, aki tiszta lelkiismerettel, büszkén küzd meg az akadályokkal. Imádtam Jane-t, drukkoltam a boldogságáért. Összességében mégis örülök, hogy elolvastam – ráadásul a filmek előtt. Kíváncsi leszek, hogy Magneto (Michael Fassbender) hogyan szerepel Mr. Rochesterként ;))

Utógondolat:

Úgy vettem észre, hogy háromféle klasszikus irodalom-rajongó csoport van: Büszkeség és balítélet –fanok, Jane Eyre hívők és Üvöltő szelek imádók. Meg sem kell próbálnom a másik Brontë könyvét ahhoz, hogy tudjam immár magamról – én inkább Jane Austen műveit szeretem.

Értékelés: 4

Bővebben spoileresen:

♪

A történet tagolásáról:

Nos, nem tudtam, hogy miről szól a történet, így elcsodálkoztam az első részeken. EGY GYEREKRŐL szólna a mű?! Sajnáltam szegény Jane-t a rokonok házában, aztán az árvaházban, de végig azt vártam, hogy mikor ugrik egy nagyot a történet. Nem tette. Mondhatni végigszenvedtük, végigéltük a kislány felcseperedését és veszteségeit.

A második nagyobb részben végre megérkeztünk Thornfield-be, megismerhettem végre Mr. Rochestert! Nem azt a kedves, bár morcos, de nagyon-nagyon szerelmes férfit kaptam, akit Jasper Fforde: A Jane Eyre eset című könyvében megszerettem. (Pedig imádom azt a könyvet, amiatt kezdett el izgatni ez a könyv is!) Nagyot csalódtam… Viszont izgalmas és enyhén horrorisztikus ez a szekciója a könyvnek! Tudtam a kattant első feleségről, illetve az ágy felgyújtásáról, de semmi másról nem!

A harmadik rész a szökés Thornfield-ből, az éhezés és a koldulás, ami miatt nagyon sajnáltam Jane-t! Ez a része a történet még kevésbé tetszett, mint Mr. Rochester viselkedése és az ijesztő asszonykája. Örültem a Rivers testvérek jóságának, élvezettel olvastam a könyv ezen részét. A rokoni szálra hamarabb rájöttem, mint St. John és Jane, amire összességében büszke vagyok magamra és nagyon örültem a nagy osztozkodásnak, nagy családi összeborulásnak, összeköltözésnek. Itt vált túlzsúfolttá a könyvbe írt vallási rész – St. John-tól pedig elkezdtem fázni! Amennyire megkedveltem eleinte Dianával és Mary-vel együtt, annyira megutáltam a házasodási huzavona miatt. A korábban említett Fforde könyvben Jane Eyre ELMEGY Indiába vele, szóval igazán nem értettem, hogy miért kéne szeretni ezt a sztorit… komolyan cidriztem attól, hogy tényleg lesz ez a történet vége!

Mindenesetre boldog voltam, amikor az utolsó részben visszatalált Mr. Rochester romjaihoz ez a bolond, szerelmes fruska. Így már egészen kezelhetőnek éreztem a férfit és végre éreztem, hogy megérte elolvasni ezt a nagyon furcsa romantikus történetet.

Felmerülő kérdés: Mindebből vajon mi maradt ki A lowoodi árva című rövidített könyvből?

Angolul tudóknak ajánlom ezt az oldalt: http://eyreguide.awardspace.co.uk/ Rengeteg extrával, mindenféle gyűjtéssel és egy érdekes adaptáció –gyűjteménnyel rendelkezik. Egyelőre csak a BBC verzióját és a fent említett 2011-es (Mia Wasikowska + Michael Fassbender) verziót tervezem megnézni.

♪

3 kedvenc borítóm:

♪

Mivel sokszor újra és újra kiadott klasszikusról van szó, rengeteg nyelvű és borítójú kiadása létezik – csak a GoodReadsen 1396 van fent!

Az abszolút kedvencem egy Penguin Classics borító, ami picit rajzfilmes-képregényes, a második pedig a Splinter fehér-lila borítója, a harmadik pedig egy szintén grafikus megoldás a Writer's Digest Books-tól.

 

Penguin Classic

Writer's Digest Books

Splinter

Idézetek:

♪

- Nem, nem, nem! Ezt nem szeretem hallani. Beszéljünk másról! Ne beszéljen hozzám úgy, mintha hét országra szóló szépség lennék. Én azért a maga csúnya kis puritán nevelőnője maradtam.

- Az én szememben maga gyönyörű, Jane. És éppen az a fajta szépség, amely az én ízlésemnek leginkább megfelel: kecses, finom, légies.

- Azt akarja mondani, hogy vézna és jelentéktelen. Maga vagy álmodozik, vagy csúfolódik, uram. Az isten szerelmére, ne csúfolódjék!

♪

Ebben a szobában a mennyország - a földi mennyország - vár rám. Csak be kellene mennem, és annyit mondanom: "Mr. Rochester, én szeretem magát, és amíg élek, nem hagyom el." Csak ennyit kellene mondanom, és megnyílnék számomra a mennyország.

♪

- Milyen volt?

- Kísérteties, félelmetes, vad arc. Soha nem láttam hasonlót. Szörnyű volt. Bár el tudnám felejteni azokat a vérben forgó szemeket, azokat a felpuffadt, sötét vonásokat!

- A kísértetek sápadtak szoktak lenni, Jane.

- Ez lilásvörös volt. Az ajka dagadt és majdnem fekete, a homlok barázdás; a szemöldökök magasra fölrántva a véraláfutásos szemek fölött. Megmondjam, mire emlékeztetett?

- No, mondja.

- Az iszonyatos német kísértetre: a vámpírra.

♪

Ebben az öblös, vörös fotelben Mr. Rochester valahogy másképpen festett; nem látszott olyan komolynak és rosszkedvűnek, mint máskor. Ajkán mosoly játszadozott, szeme csillogott, nem tudom, mitől; valószínűleg a bortól. Mindenesetre ebéd utáni jó hangulatban volt; közlékenyebb és derűsebb, mint rendesen, nem olyan mord és fagyos, amilyen reggelenként szokott lenni. Gránitba vésett vonásai még így is kemények voltak, ahogy fejét a dagadó selyemvánkoson nyugtatta, de nagy, sötét szemének tekintete – mert nagy, sötét szeme volt – mintha kissé ellágyult volna.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪

A képek a „Könyv – Jane Eyre” nevű Pinterest táblámról származnak, a borítók a GoodReads kiadásoktól.

♪ ♪ ♪ ♪ ♪