„Ezt a
vitorla nélküli világot nem homályos metafizikai erők szabják. Nem Isten öli
meg a gyermekeket. Nem a sors darabolja fel őket, és nem a végzet veti a kutyák
elé.
Hanem
mi.
Csak
mi.”
- Rorschach
Fülszöveg:
☢
A képregény műfajának
legismertebb és legelismertebb alkotása. Az egyetlen képregény, amely szerepel
a Time magazin „A 100 legjobb angol nyelvű regény 1923-tól napjainkig”
listáján, az utóbbi mintegy száz év legnagyobb angol és amerikai íróinak
társaságában. A WATCHMEN az a fajta mű, melyet újra és újra elolvas az ember,
és minden olvasáskor újabb részleteket fedez fel; egyedülállóan izgalmas,
olvasmányos, és képregényhez illően szemet gyönyörködtető alkotás, mely
megváltoztatja gondolkodásunkat a világról, történelemről, és olyan el nem
múló, mély benyomást hagy maga után, ami csak a legnagyobb irodalmi művek
sajátja.
☢
Eredeti mű: Alan Moore – Dave
Gibbons: Watchmen
Eredeti megjelenés éve: 1987
Cartaphilus, Magyarország
I. kötet - 146 oldal · ISBN:
9789632660691 · Fordította: Bárány Ferenc
II. kötet - 144 oldal · ISBN:
9789632660707 · Fordította: Bárány Ferenc
III. kötet - 144 oldal · ISBN:
9789632660707 · Fordította: Bárány Ferenc
☢
Szerintem:
☢
Na?
Who watches the Watchmen?
Én egész biztosan. Szeretem a
sztorit, a hangulatát. A kicsit depresszív, picit agresszív és nagyon uszító
stílusát. Abszolút véletlenül került a kezem közé a 3 kötet a könyvtárban, bár
2010 óta sokszor találkoztam már filmen a sztorival.
A képregény alig mondott bármi
újat, mert az adaptáció szinte tökéletesre
sikerült zseniális színészekkel. Mindenesetre csodásak a rajzok, haláliak a
rejtett szavak, árnyak, graffitik – a képregényben nagyon hangsúlyosak a
rejtett dolgok. A film tisztább, mindent tartalmaz, de ezeket a titkos
finomságait a képregénynek nem adja vissza.
A történet alternatív történelmi
időkben játszódik, sokszor újra választott elnökök, érdekes törvények, más
háborúk – elég sok magyarázatot fűznek ezekhez az eltérésekhez hozzá a kötetek
végén. Azt hiszem, hogy ilyenkor „jó” a világtörténelmi alulreprezentáltságom,
mert egyáltalán nem zavarodtam bele.
Kedvenc szereplőim (és szemszögeim):
Rorschach.
Szeretem a szövegét. Szeretem a stílusát és a paranoiáját. Mégis a kedvenc
eszmefuttatásaim Doktor Manhattantől
származnak, illetve az ő sztorija a legjobb is.
Értékelés: 5
Bővebben, enyhén spoileres:
☢
FIGYELMEZTETÉS!
 |
| Nem értetek semmit. Nem én vagyok idezárva veletek. Ti vagytok idezárva velem. |
Sötét hangulatú történet,
előfordul benne kínzás, agresszivitás, pszichiátriai gondok - téveszmék, testi-
és nemi erőszak, atomrobbanás, impotencia és szex is! Erős idegzetűeknek, felnőtteknek
ajánlott.
A Watchmen a sztoriban csak
annyiban merül fel, hogy ezt pingálják a falakra: Who watches the Watchmen?
Viszont az első csapatnyi szuperhőst „Percrekészek”-nek hívják, míg a második
csapatnak Metropolis kapitány más nevet javasolt: Bűncsapók. Ugyan nem áll
össze a második liga, de elég röhejes ez a név, amit szóvá is tesz a Komédiás.
Mindegy, ők a Watchmen akkor is, így kollektíve.
Egyébként bőven van mit
szeretni a sztorin. Érdekes a Rorschach-teszt és az ezzel kapcsolatos
pszichológiai / pszichiátriai részek, de jó maga az alternatív világ is, amiben
játszódik. Megmásított háborúk, gyilkosságok, megadások. Mutáció, teleportáció,
szuperhős-biznisz.
Tetszenek az eredeti
történelemből és letűnt hitvilágokból átvett részek, úgymint: Athéné és a
baglya, II. Ramszesz és az egyiptomi istenek, Az Apokalipszis lovasai allegória
és Nagy Sándor története.
Talán a képregény a képregényben
rész nem annyira jött be, az ötlet jó, de zavart és gusztustalan volt. (Haha,
nem úgy, mint Rorschach munkamódszere.) A film mellett szól, hogy ez a
képregény dolog kimaradt belőle.
Watchmen (2009) - a film:
☢
Sokkal korábban láttam a filmet
– évekkel a képregény elolvasása előtt, de egyszerűen imádom! Mindenesetre
kihasználtam az alkalmat és ismét megnéztem a kritika írása előtt (aztán még
egyszer alatta…)! Ritkán mondom azt, hogy tökéletes adaptáció, de ebben az
esetben nem túlzás ez a kijelentés. Van eltérés, hogyne lenne - sajnos a végük tér el leginkább, az a legjelentősebb. Minden más apró, háttérinfó rövidítés.*
Elég durva a képregény látvány-
és képvilága, de utólag látom, hogy micsoda technikai megoldásokat használtak a
készítők és milyen látványosan sikerült megoldaniuk MINDENT, amit a képregényben
lerajzoltak. (Gondolok itt Doktor Manhattan létrejöttére, Rorschach maszkjára,
az építményre a Marson és Dan rémálmára.)
Akik szeretik az X-men
filmeket, a DC, Marvel és egyéb szuperhősös képregények adaptációit, annak ezt
is mindenképpen meg kell néznie. Igaz, hogy komolyabb témát dolgoz fel, mint
általában a képregényből készült filmek, de megéri rászánni azt a majd 2 órát. (...a vágatlan verzió 3,5 óra hosszú, de az 5/5*-ös adaptáció!!!)
Furcsa:
A szereplőválogatáskor picit
karizmatikusabb férfit vettem volna fel Éji Bagolynak (Dan Dreiberg), viszont a
Komédiás (Edward Blake) szerepére, akinek a karakteréért nem vagyok oda, egy
szexi, régebb óta imádott színészemet vették fel.
Áhh, nem is tudom, miért
próbálkozom – a castingot is imádom. Az Egypercesek (az első csapat) sokkal
dögösebb és szexibb lett a színészek által, de az Őrzők második adagjához
sokkal képregényhűbb színészeket szedtek össze – ha a második Éji Baglyot nem számítom.
Az
adaptáció 4/5 ✰✰✰✰, *szinte tökéletes adaptáció.
Idézetek:
☢
[Doktor
Manhattan]
Március
van. Saigonban bemutatnak Edward Blake-nek, a Komédiásnak. Most többnyire a
kormánynak dolgozik. Ha nem tévedek, én is.
Blake
érdekes alak. Még nem ismertem ennyire őszintén erkölcstelen embert.
Illik
neki az itteni klíma: az őrület, a céltalan öldöklés…Ahogy kezdem érteni
Vietnamot, és hogy mit jelent az emberiség számára, azt is látom, hogy kevesen
engedhetik meg maguknak ezt a tisztánlátást.
Blake
persze más. Ő mindent ért tökéletesen…és nem törődik vele.
☢
[Rorschach]
Felnéztem
az égre az emberi zsírtól súlyos füst mögött, és nem láttam az Istent. A hideg
fullasztó sötétség örökké tart, és mi egyedül vagyunk.
Éljük
az életünket, mert mást nem tehetünk, Érveket később gyártunk.
A
semmiből születünk, gyermekeket nemzünk, kik szintén kárhozottak; a semmibe
merülünk.
És
ennyi az egész.
☢
[Doktor
Manhattan]
– Nem másíthatom meg a jövőt.
Ami engem illet, már meg is történt.
– Jon, jól értelek? Azt mondod,
ismered a jövőt? Az egészet? Tudod,
hogy velünk mi lesz?
– 1959-ben hallottam, ahogy itt
és most, 1963-ban kiabálsz velem. Mindjárt szeretkezünk…
– Csak úgy? Mintha valami bábu lennék?
Jon, azt tudod, hogyan illik össze minden atom, de az embereket nem ismered. A jóslata ez egyszer téves, kedves uram!
– Nem. (…)
☢ ☢ ☢ ☢ ☢
☢ ☢ ☢ ☢ ☢
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése