„– Jól
hallottam, azt mondtad, nem áll szándékodban meghalni?
– Hát,
egen, így igaz. Balekoknak való szórakozás. Én ugyan nem kérek belőle.”
Fülszöveg:
Ω
Az Álmok Fejedelmére új
kihívások várnak a hosszú rabság után: helyre kell állítania birodalmát, meg
kell fékeznie néhány elszabadult alattvalóját, és egy közelgő álomörvénnyel is
szembe kell néznie. A Sandman-eposz második kötetének főszereplője Rose Walker,
aki miközben hozzátartozóit keresi, egyre jobban belebonyolódik az Álomvilágba,
ahol néha igencsak bizarr és különleges lények tanyáznak, valamint furcsa és
rémisztő események történnek.
Ω
Eredeti mű: Neil Gaiman: The Sandman 2. – The Doll's House
Eredeti mű: Neil Gaiman: The Sandman 2. – The Doll's House
Eredeti megjelenés éve: 1989
Cartaphilus, Budapest, 2010
226 oldal · ISBN: 9789632661483
· Fordította: Totth Benedek · Illusztrálta: Mike Dringenberg, Malcolm Jones
III, Chris Bachalo, Michael Zulli, Steve Parkhouse
Ω
Szerintem:
Ω
A főszál egy álomörvény
megállítása volt? Vagy egy nővér kereste az öccsét? Esetleg az elszökdösött álomvilági
élőlények összefogdosása? Persze lehet, hogy több mellékszál futott össze egy
főszálba…? Igazából t.e.l.j.e.s.e.n.
lényegtelen.
Nagyon jól összetákolt történet,
mire elkezdtem egy részt megérteni, addigra máris másokkal és máshol voltam.
Nagyon szépen lettek eldolgozva a szálak, igazán egyedi kötet ez is. És ha nem
lett volna minden elég zavaros, még sidestoryk is voltak!
Egyszerűen imádtam a kis
melléktörténeteket, amiknek nem volt közük A
babaház kötethez, de Sandman (és mások) életképei voltak. A nagy egészet
jól kiegészítették, de önmagukban is helytálltak.
A rajzok továbbra is betegek,
Gaiman marad a kedvenc írók között, de nem szívesen kukkantanék be az álmaiba
vagy a fejébe.
Egyszerűen imádom Morpheust. (és
Hob-ot)
Kíváncsi vagyok a többiekre is
a Végtelenek közül.
Kedvenc: A 4. rész („Egyszer fenn, egyszer lenn”).
Zseniális ez az évszázados dolog, csodaszépek
a rajzok.
Értékelés: 5
Bővebben - spoileresen:
Ω
Az első kötetben Álom (Dream)
és Halál (Dream) mutatkozik be a Végtelenek közül, ebben pedig Vágy (Desire) és
Kétségbeesés (Despair) bukkan fel. Ők ketten nem nyerték el a tetszésemet,
nagyon nem.
Engemet leginkább Delírium
izgat, mert bírom az ilyen színes-zakkant jelenségeket.
Érdekesség – A Végtelenek
Összesen heten vannak és az
angol eredetiben mindegyikük neve D betűvel kezdődik.
A legidősebb Destiny, vagyis Végzet. Könyvében
MINDEN benne van, de nem lapozhat előre.
Rögtön utána született Death, Halál.
Utána következik Dream, vagyis Álom. Ő Morpheus, avagy a
Homokember (Sandman).
Majd megszületett Destruction, Pusztulás.
A következő végtelen Desire, Vágy.
Vágy ikertestvére Despair, Elkeseredés.
A legfiatalabb Végtelen Delirium, aki valaha Delight, Öröm
volt, de senki sem tudja, miért tébolyodott meg és alakult át.
Zavart
Eléggé zavart a kötet címe,
ugyanis maximum mutatóban fordult elő benne egy babaház, de egyáltalán nem azt
a sztorit hozta, amit elvártam. Más volt, de lényegesen jobb, mint vártam.
Egyébként azé a nőé volt a
babaház, aki az előző részben is felbukkant az Álomkór kapcsán.
Inkább a
történet mondanivalójával volt kapcsolatot a babaház, mint allegória – vajon a
Végtelenek babáznak az emberekkel vagy az emberek babái a Végtelenek?
Nagyon beteg
A Korinthoszitól rémesen
cidriztem, ha eddig nem rémálmodtam a szemei helyén is fogsorokkal és szájjal
rendelkező lénnyel, akkor majd most… persze a halandó sorozatgyilkosok, a
Gyűjtők se voltak semmik. De míg a Korinthoszitól rettegtem, addig a Gyűjtőket
izgalmasnak találtam – szigorúan messziről, a könyv lapjain keresztül.
Idézetek:
Ω
Álmomban el tudtam volna
pusztítani az egész világot.
Ω
A főművem
voltál, legalábbis azt hittem.
A
rémálom, mely az emberi szívbe elviszi a sötétséget s a sötétségtől való
rettegést.
A
fekete tükör, amely mindent visszaver, amivel az emberek félnek szembenézni.
Ω
Azt
jelenti, hogy játékbabák vagyunk. Fogalmunk sincs, mi zajlik a mélyben, s csak
áltatjuk magunkat azzal, hogy mi irányítjuk az életünket, miközben alig egy
hajszálnyira tőlünk olyan dolgok léteznek, melyektől megtébolyodnánk, ha
észrevennénk őket; melyek csak játszanak velünk, szobáról szobára hurcolnak, s
ha elfáradtak és ránk untak a nap végén, egyszerűen a sarokba hajítanak
bennünket.
Ω Ω Ω Ω Ω
Képgyűjtemény
a Pinteresten: Sandman
by Neil Gaiman.
Különböző
kiadások borítói a GoodReads-en!
Ω Ω Ω Ω Ω
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése