– Most
komolyan, Parker. Jó eséllyel több száz olyan nőt találnál egy húsz
háztömbnyi körön belül, akik ezer örömmel veled tartanának. Szívesebben
rohannék keresztül meztelenül a portán, semmint hogy randira menjek veled. Olyan
hévvel mered rám, hogy kezdem érteni, miért is tartana vele ezer örömmel több
száz nő. –
Pontosan – ismétli. – Tökéletes vagy. |
|
A huszonhét éves Elle
élete nagy lehetősége előtt áll: rá vár a feladat, hogy nyár végéig befejezze
egy nagy költségvetésű, New Yorkban játszódó film forgatókönyvét. De már
hónapok óta írói válsággal küzd. És ugyan megesküdött, hogy sosem tér vissza
New Yorkba, ihletet keresve ismét a városban találja magát. Ráadásul a
szomszédja nem más, mint a techmogul Milliárdos Agglegény, Parker Warren,
akivel két évvel korábban összeszűrte a levet. És aki azóta a szeretőjéből az
ellenségévé avanzsált. Amikor az újbóli
találkozásuk éjszakába nyúló, gyűlölet hajtotta írásba torkollik, Elle
kénytelen rádöbbenni, hogy talán pont ellensége, és egyben furcsa múzsája
lehet a kulcsa annak, hogy végre befejezze a forgatókönyvét… Parkernek pedig, aki
folyamatosan magazinok címoldalára kerül, és flancos rendezvényekre jár,
szüksége van egy figyelemelterelő kamukapcsolatra. És Elle-nek is kell még
inspiráció New York csillogó világából. A nyaraknak viszont mindig
vége szakad, mint ahogy majd az egyezségüknek is. A kapcsolatuk egyébként is
csak színjáték. Becsszó. De mi van, ha mégsem? |
Könyv információk: Eredeti
mű: Summer in the City Eredeti
megjelenés éve: 2025 Maxim, Szeged, 2025 384
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789636901172 · Fordította:
Szujer Orsolya Műfaj/zsáner:
YA, Romantikus, Erotikus, Humoros, Enemies-To-Lovers, KamuRandizás |
◈ ◈ |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el…?
Igazából nem akartam… Ez a borító nagyon taszított,
ahogy a magyarra le nem fordított cím is zavart, és a GR értékelések se túl
lelkesek a regény kapcsán. Végül az győzött meg, hogy NAGYON szerettem volna
már egy Enemies-to-Lovers sztorit olvasni, és épp akkor jött szembe, amikor
realizálódott bennem ez a vágyam. Szóval összejött a turné, és elolvastam a
regényt.
Szerintem…
...ez a regény vadítóan jó volt! Oké, tudom, hogy nem ezt vártátok a csúnya a borító meg a cím se tetszik felvezetés után, de… TÉNYLEG imádtam olvasni! A történet tökéletes elegyét adta egy New York City-i kalandnak/felfedezőtúrának és egy lassan, fokozatosan felépülő (slow burn) románcnak, ami hitelesen egy kezdeti félreértésből és gyűlöletből bontakozik ki. A hab a tortán: az, hogy beemelte a kamurandizás kliséjét, egyszerűen zseniális volt, eldobtam tőle az agyam!
Beszéljünk lassan egymásba bolonduló
főszereplőinkről!
A történetet Elle Leon szemszögéből követjük nyomon,
aki egy anonim dolgozó, felkapott forgatókönyvíró. Sok éve belefutott techguru
férfi főszereplőnkbe egy night-clubban, ahol Parker Warren azt gondolta róla,
hogy a pénzével ki tudja bújtatni a bugyijából. Szerintem sokan vagyunk úgy,
hogy Elle mintájára szépen faképnél hagyjuk az ilyen taplókat, ám ő évekig
dédelgette magában a gyűlöletét – egészen addig, míg visszatérve New Yorkba
éppen a férfi szomszédságában lévő lakásra kell vigyáznia nyár végéig. Parkert
egy óriási exit előtt áll, vagyis eladná befutott startupcégét, és emiatt Milliárdos Agglegénynek becézik a
médiában. Érzékelve új szomszédasszonya ellenszenvét felkéri, hogy a nyár
végéig a kamurandija, akinek a rejtélyes felbukkanása eltereli a céges
dolgairól a figyelmet. Elle lassan, többszöri meggyőzést és némi nyaggatást
követően belemegy, mert Parker segít neki végiglátogatni és –ötletelni pár New
York-i helyszínt.
Nem is tudom melyik részét kedveltem jobban a
regénynek: Elle és Parker szóbeli csörtéit vagy a rengeteg különleges
helyszínt, ahova ellátogattak. Sosem vágytam különösebben arra, hogy
bebarangoljam New York-ot, de sokat merengtem azon olvasás közben (khm…
helyett) milyen szép lenne leülni a Central Park Bethesda szökőkútja körül,
sétálni a High Line Parkban és a Cloistersben, ellátogatni a Summit One
Vanderbilt tetejére és kiállni az üvegerkélyre, ahonnan le lehet pillantani a
városra. Nagyon jó lehet egy menet az üvegkalitkába rejtett körhintán (Jane’s
Carousel), meglátogatni a Botanikus kertet vagy az Arthur Avenue kis
Olaszországát, hogy a Gramercy Parkba való bejutásról ne is beszéljek.
Akármennyire is ellenkezett Elle, mégis jó kis kirándulásokban
volt része Parkerrel, akit azért néha eléggé elkapott a gépszíj, és kicsit
visszatetsző volt a pénzzel való felvágása. Persze könnyedén felejthetőek voltak ezek a részek, mert sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, hogy Elle mennyire imádja a munkáját, mennyire nehéz néha forgatókönyvet írnia, mennyire elkötelezett a kiszemelt kávézói iránt, amikbe szinte beköltözik a laptopjával dolgozni. Jól esett ezeket a részeket olvasni, mert áradt belőle, hogy Elle mennyire képes örülni az apróságoknak: a finom scone-nak, ha szabad a kedvenc helye a kávézóban, ha emlékszik a pultos a nevére vagy ha halad pár oldalt a forgatókönyvvel.
– Nem vagyok tökéletes – mondom Parkernek. Már
olyan sokszor használta ezt a szót rám utalva, pedig hazugság. Erre ő csak elmosolyodik. – De hát az vagy. Számomra az. Olyan, mintha az
elméd és a lelked és a tested és mindened csakis nekem lett volna teremtve.
Olyan, mintha tökéletesen az enyém lennél. – De nem vagyok – mondom. Nem vagyok a tiéd. Nem lehetek. – Tudom – feleli. – De néha úgy teszek, mintha. |
Beszéljünk gazdag, szexi, magas férfi főszereplőnkről is! Parker egyszerű lélek, aki hiába zseni, mégsem képes felfogni, hogy az embernek a boldogságát nem lehet pénzzel megvásárolni, és többször belecsúszik ebbe a hibába Elle-lel... aki nagyon ellene van a felesleges pénzszórásnak. Máskor pedig szórakoztató, hogy valami mást vesz meg, mint ami a nőnek tetszett. Nagyon csíptem a karakterét, a fura behódolásával és látványos rajongásával együtt – bár ezektől elég valószínűtlenné vált a szememben. Nem volt rossz a háttérsztorija, de érdekesebbnek találtam azt, hogy Elle miért van ennyire ellene a pénznek meg a gazdag pasiknak.
Talán épp ezek miatt Parker túlzó gesztusai engem is bosszantottak olvasás közben (néha még azok is, amiknek Elle örült – no spoiler!). A regény lassúsága és kései egymásra találásuk kifejezetten szimpatikus volt, mert mostanában folyton egymásra ugranak a könyvbéli karakterek és pár hét/hónap kufirc után végzetes örök szerelmet vallanak egymásnak pár drámaibb fordulatot követően. (Nyilván ezeknek is megvan a maguk varázsa, de most másra vágytam.)
Negatívumként talán csak a többi mellékszereplő
semmilyenségét emelném ki... Komolyan, még talán Elle húga kapott némi
karaktert és háttérsztorit, mindenki más tökéletesen a háttérbe olvadt, még az
amúgy szimpatikus legjobb barátnő (Penelope) is.
Összességében
Nagyon jól esett ezzel az igazi nyári romkommal
elbúcsúzni az év utolsó melegebb napjaitól. Szerettem, hogy beváltotta a hozzá
fűzött reményeim, és egy igazán izgalmas, humorral átitatott, lassan egymásba szeretős,
ellenségekből-szerelmesek sztorit kaptam. Az, hogy a regény kis híján elérte, hogy
beleszeressek New Yorkba, csak hab a tortán!
Nem csak hogy felkerült az író a várólistámra a többi
regényével, de ezt a történetét is biztosan újra fogom olvasni alkalomadtán!
Értékelés: 4,5
Jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretik a nyári
romantikus regényeket, főleg ha imádják az ellenségből szeretők sztorikat
és/vagy a kamurandizókat!
Külföldi borítómustra:
Kedvcsináló idézetek:
◈
- Oké, ezt most ne vedd rossz néven, de biztos vagy benne, hogy a pasi nem
sorozatgyilkos?
(…)
Barátnőm csettint egyet a nyelvével.
– Ne aggódj! Már fullra átfésültem utána a netet. Az
összes volt barátnőjét bekövettem a kamuprofilommal. Beállítottam egy Google-értesítést
a nevére. Egészen vissza a felső tagozatig ellenőriztem a személyazonosságát –
amúgy nagyon jó általánosba járt.
Tudod. Az összes megszokott dolgot végigpörgettem.
Oldalra döntöm a fejem, és átteszem a telefont a
másik fülemhez.
– Oké, és abban biztos vagy, hogy te nem vagy
sorozatgyilkos?
◈
– Megértettem. Csak szeretnélek boldoggá tenni,
Elle. Ennyi az egész.
Hátrahőkölök, ahogy hirtelen sértettség mar belém.
– Te azt hiszed, hogy az tesz boldoggá, hogy veszel
nekem dolgokat? – Eszembe jut az este a lépcsőházban, az, amire emlékszik. Az, hogy miféle embernek nézett. Egyértelműen nem változott sokat azóta.
Akkor is azt hitte, hogy megveheti a szeretetemet,
és most is azt hiszi.
Felállok.
– Nem vásárolhatsz meg engem, Parker – jelentem ki.
– Nem veheted meg a boldogságomat. És ha azt hiszed, hogy igen, akkor egy
cseppet sem ismersz engem.
◈
– És akkor mi van? – kérdezem. – Mindenkiről, akivel
csak azután találkoztál, titkon mindig azt fogod sejteni, hogy csakis a sikered
miatt akar barátkozni veled?
– Talán. – Úgy fest, mintha kicsit szórakoztatná a
dolog.
– Mindenkiről, kivéve rólad. Te vagy az egyetlen
olyan ember, akivel valaha is találkoztam, aki talán jobban kedvelne a vagyonom
nélkül.
– Nem – mondom. – Így sem, úgy sem kedvelnélek.
Erre elmosolyodik.
– Igaz is. Milyen buta vagyok, hogy elfelejtettem.
◈
Az utóbbi pár évben a testedzést számomra a Breville
kávéfőzőhöz való hét lépés, a fürdőbe való öt lépés, vagy a délutáni szieszta
esetén az ágyamhoz vezető négy lépés alkotta. Penelope egyszer lecsekkolta a
telefon egészség-applikációját, és felkiáltott:
– Elle! Te átlagban kilenc lépést tettél meg a
héten? Az Apple talán már azt hiszi, hogy meghaltál!
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Saját képek is. Pinterest tábla: Summer
in the City by Alex Aster
Summer
in the City a GoodReadsen
◈ ◈ ◈
◈ ◈
A huszonhét éves Elle élete nagy lehetősége
előtt áll: rá vár a feladat, hogy nyár végéig befejezze egy nagy költségvetésű,
New Yorkban játszódó film forgatókönyvét. De már hónapok óta írói válsággal
küzd. És ugyan megesküdött, hogy sosem tér vissza New Yorkba, ihletet keresve
ismét a városban találja magát. Ráadásul a szomszédja nem más, mint a techmogul
Milliárdos Agglegény, Parker Warren, akivel két évvel korábban összeszűrte a
levet. De vajon mi történik, ha újra találkoznak? Szikrák repkednek vagy
egymásra sem tudnak nézni? Tarts a bloggereinkkel, ha pedig a szerencse
mellettek áll megnyerhettek egy példányt a könyvből.
Nyereményjáték: A mostani játékunkban a könyv
helyszínéről, New Yorkról feltett kérdésekre kell válaszolnotok! Minden
állomáson találtok egy-egy kérdést, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv
címét beírjátok a Tally doboz megfelelő helyére! A válaszotokat 2025.10.25-ig
tudjátok beküldeni! (Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
“Mi
a neve annak az ikonikus térnek, amely híres a szilveszteri visszaszámlálásról
és a hatalmas LED-kijelzőkről?”
< A kitöltendő form
ide kattintva érhető el! >
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 10.19. This is my book universe 10.20. Zakkant olvas 10.22. Hagyjatok!
Olvasok! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése