|
– Sok a
meló. – Már
ezer éve ott vagy, nem? – mondta a sörét szopogató Cory. – Hogyhogy nem a
tiéd még az a könyvesbolt? Tényleg, meddig tervezed még? – Nem
tudom – felelte Westley. – Jó nekem ott, de idővel szeretnék kicsit többet
keresni. Csak azt nem tudom, hogy mit csinálhatnék. Szeretek könyvek között
lenni. Úgy érzem, hogy a helyemen vagyok. |
 |
Egy jóképű könyvesboltos, egy eltévedt
levél… és rengeteg bonyodalom. April, az okos, szellemes, ám magányosan
éldegélő lány egy nap a tettek mezejére lép: névtelen levelet hagy egy
könyvben Westley-nek, egy elragadó seattle-i könyvesbolt eladójának, akiről
csak annyit tud, hogy szelíd a mosolya, és jól áll neki a flaneling. Egy
véletlennek köszönhetően azonban Laura, az elfoglalt, egyedülálló anya
találja meg az üzenetet, és azt hiszi, Westley hagyta ott neki. Egy jóképű
férfi, aki ráadásul szereti a könyveket. Kis barátnői rábeszélésre Laura úgy
dönt, válaszol a levélre. Eközben az egyébként sem az
éleslátásáról ismert Westley figyelmét túlságosan is elvonja a boltban
forgatott film és a benne felszabaduló színészi ambíció, hogy észrevegye a
két nő bármelyikét is. Ám April és Laura közben továbbra is írják a
leveleket, és hármójuk története egyre csak bonyolódik. Vajon a boldog
befejezés is ott lapul számukra a sorok között? |
|
Könyv információk: Eredeti
cím: Storybook Ending Megjelenés:
2025 General
Press,
Budapest, 2025 320
oldal · puhatáblás · ISBN:
9786151040485 · Fordította: Szieberth Ádám Műfaj/zsáner:
Realista, Chick lit, Humoros, Romantikus |
◈ ◈ |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért figyeltem fel
erre a könyvre?
Bevallom, ez a könyv épp olyan, amit a
könyvesboltban leveszek a polcról és hazajön velem. Egyrészt nagyon tetszik a
borító, amit azt sugallja, hogy ez egy „könyves könyv”. (Tudjátok, olyan
regény, amelyekben a könyvek/könyvtárak/könyvesboltok nagy szerepet kapnak.).
Másrészt már a fülszöveg első mondatánál kíváncsi lettem rá!
Szerintem…
Jól esett olvasni ezt a könyvet, mert nagyon jó
energiái vannak. Tudom, hogy ez furán hangzik, de valahogy már az elején jó
érzés volt megismerkedni Aprillel, aki folyamatos home office-ban dolgozik, és
egy kis izgalomra vágyva, elrejt egy levelet a kedvenc könyvesboltjában dolgozó
antikvár könyveket válogató pasinak szánva. És jól esett a Türelem Olvasót
Terem könyvesboltba betérni, és a használtkönyv-koordinátoron, Westley-n
keresztül megismerkedni az ott dolgozókkal is, akik épp szembesülnek azzal,
hogy a munkahelyükön egy híres rendező fog forgatni bizonytalan ideig. Aztán
ott volt az özvegy anyuka, aki vásárlási tanácsadóként irtó szuper ízléssel és
röntgenszemekkel van megáldva, és aki próbál beilleszkedni a barátnője
könyvklubjába, ám a nemrég vett könyvben egy ismerkedő levél várta!
A történetnek nem a váratlan fordulatok az erősségei,
mert a fülszöveg elolvasása közben szinte körvonalazódik a várható történet az
olvasó fejében... Az író inkább karakteralkotásban jeleskedett, ugyanis minden
egyes felbukkanó karakter kap némi hátteret és mélységet – márpedig én imádom
az ilyesmit!
Érdekes volt, hogy a jóképű Westley-t mennyire
hidegen hagyja (vagy még inkább zavarja) a jóképűsége, amire sokan
felfigyelnek, ahogy az is, hogy szóvá teszik A herceg menyasszonyából származó nevét. Nem mindennapi volt Laura
kapcsolata a kislánya mindenre allergiás bébicsőszével, de egészen különleges a
munkája is, és az, ahogy amiatt mindig elgondolkodik mások öltözködési
stílusán. Izgalmas figurák a könyvesbolti népek: a fura fantasyregényt író Alejandra,
a morcosnak tűnő, de roppant szerethető Raven is, aki mindenbe beleüti az orrát
és imád fonal festeni (az ő háttérsztoriját szerettem a legjobban!) a szervezettségmániás
könyvesbolt tulaj, Julia és a folyton blézerbe öltöző Andrew. Aprilt a
legjobban a munkája miatt imádtam, ugyanis az övé se átlagos: a Picket Fence
online ingatlanügynökségnél dolgozik, ahol a beérkező lakások képeit „bírálja
el” és ad óvatosan tanácsot arra nézve, hogy érdemes lenne pl. elmosogatni,
mielőtt lefotózzák a konyhát! Egyszerűen imádtam a lakástulajokkal való levelezéseit!
|
A munkahelyét pedig lényegében kölcsönkönyvtárként
használta, hiszen az alkalmazotti kedvezménnyel vásárolt könyveit rendre
visszavitte. Kábé havonta egyszer jelent meg egy kisebb kupaccal, majd az
azért kapott „utalványt” levásárolva, és azt, ha kellett, némi készpénzzel
kiegészítve, beszerzett egy újabb kupacot. Ilyenkor gazdag embernek érezte
magát, mert úgy tartotta, hogy akinek van elegendő könyve, annak mindene
megvan. |
A cselekmény ahogy írtam már: kiszámítható, de nem zavart, mert
nagyon vártam, hogy vajon hogy fog kiderülni a turpisság, miszerint April és
Laura egymással leveleznek? Kíváncsian vártam, hogy valamelyikük odamegy-e a
mit sem sejtő Westley-hez valamilyen ürüggyel és nagyon tudtam vigyorogni az
összes interakciójukon a félszeg és fogalmatlan pasassal. Szerintem tényleg a
karakterek és az ő háttértörténeteit, belső monológjaik, könyvszeretetük és a
többiekről való merengésük adta a történet gerincét. Irtó kellemes társaságnak
tűnnek, szívesen dolgoznék én is velük – vagy járnék be szívesen a
könyvesboltjukba.
Romantika-faktor? Azt gondolom, hogy aki egy vadromantikus
könyvesboltos sztorit vár, csalódni fog. Viszont aki szeretne egy olyan
barátságról olvasni, ami szinte mesébe illően kezdődik, akkor irány elolvasni
ezt a könyvet! Esküszöm, kedvem támadt levélkéket rejteni könyvekbe, hogy
találjak pár kissé lökött könyvimádó barátot a meglévő kissé lökött könyvimádók
mellé. (Persze én biztosan a helyi könyvtárban
próbálkoznék a leveleimmel, mert könyvesboltba ritkán járok. Itt sajnos
egyetlen olyan sincs, mint amilyen a Türelem Olvasót Terem.)
Összességében
Nagyon jó hangulatú történet, aminek a végkimenetele
ugyan kiszámítható, de a benne szereplő karakterek annyira különlegesek mind,
hogy öröm volt róluk olvasni! Több szereplő elbeszélésében ismerhetjük meg a
történetet, ezáltal több szemszögből követhetjük mind a könyvesbolti forgatás,
mind a titkos levelezés eseményeit. Ráadásul a főbb mellékszereplők szintén
megkapják a maguk fejezetét, és kifejezetten szerettem, hogy ezáltal még közelebb
kerülhettek a szívemhez. (Különösen Raven története tetszett, ő kiismerhetetlen
alak, de a saját szemszöge csodás volt! Remélem, hogy az író ír neki egy
komplett saját regényt!)
Nem volt tökéletes történet, de debütáló regénynek
megfelelt. Jó érzés volt olvasni, nagyon sokat mosolyogtam olvasás közben.
Mivel olyan jól eső, cozy könyvecske volt, kíváncsian várom, mivel rukkol elő
legközelebb az író.
Értékelés: 4
Jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretik a
„könyves” könyveket és a könyvesboltos regényeket. Főleg akkor javaslom, ha egy
humoros és csavaros, de nem annyira romantikus sztorira vágytok!
Külföldi borítómustra:
Kedvcsináló idézetek:
◈
– Nagyon fura lenne, ha elkezdenék sikítozni itt, a
kocsiban?
– Igen – felelte Rebecca. – Menj haza, és lazíts,
hiszen szabadnapos vagy. Nekem viszont jön a következő megbeszélés, úgyhogy
mennem kell. Szeretlek!
– Én is szeretlek – mondta Laura, és bontotta a
vonalat. Már nem először merült fel benne a kérdés, hogy vajon miként csinálja
végig a napokat az, akinek nincsenek barátai?
◈
April ifjabb korában pontosan ilyen, ólomüveg
ablakos, könyvekkel teli lakásról álmodott, de manapság már el-eltűnődött azon,
hogy vajon tényleg erről kell-e szólnia a felnőtt életnek: a csendben
csordogáló, egymástól alig-alig különböző napok végtelen soráról, meg a
boldogságba soha át nem csapó, alacsony hőfokú elégedettségről?
◈
Mivel nem szerette, ha rá irányul a figyelem,
boldogan „szívódott fel” a polcok között, vagy a kissé megfáradt, de azért még
süppedős fotelek egyikében. Rövidre szabott egyetemi pályafutása alatt, majd
utána is ez volt a kedvenc helye, ahol órákig elüldögélt a laptopjával meg
egyetlen csésze kávéval, és másokkal csak elvétve váltott szót. Már évek óta
használta amolyan egyszemélyes klubházként a boltot, amikor meglátta az
ablakban a „Munkatársat felveszünk” feliratú táblát. Akkor épp jól jött neki az
újrakezdés lehetősége, és elbűvölte a munkaerő-toborzás eme bájosan „retró”
módja is.
◈
Olivia a legjobb barátja, a szomszédban lakó Hayden
mellett ült. A kisfiúnak rendszerint be nem állt a szája, de most úgy tűnt,
belefojtotta a szót a büszkeséggel elegyült izgalom. Amikor Laura egyszer
megkérdezte Oliviától, hogy nem zavarja-e Hayden szüntelen karattyolása, a
kislánya azt felelte:
– Én szívesen hallgatom. Jól érzem magam tőle. – Ez
olyan hibátlan definíciója volt a barátságnak, hogy Laurának el kellett
játszania, hogy belement valami a szemébe.
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Saját képek is. Pinterest tábla: És
boldogan éltek
Storybook
Ending a GoodReadsen
◈ ◈ ◈
◈ ◈
Moira
MacDonald És boldogan éltek című bemutatkozó regénye könyvmolyoknak
íródott, mert fókuszában a könyvek, olvasás és a kapcsolatteremtés áll.
Tartsatok bloggereinkkel, hogy megismerkedjetek a bájos könyvesbolt dolgozóival
és vásárlóival és ha velünk játszatok, esélyetek van megnyerni a General
Press Kiadó által felajánlott regény egy példányát is.
|
Nyereményjáték: A regényben sok filmre történik utalás,
ezek közül egyet egyet elhelyeztünk a bloggereknél, megoldásnak a film címét
adjátok meg. Figyelem!
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban
manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A
nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a
szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. |
< A kitöltendő form ide kattintva érhető el! >
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 10.04 Olvasónapló 10.06 Spirit Bliss Sárga könyves út 10.08 Hagyjatok!
Olvasok! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése