Szacsvay László - Vajda Katalin: Féltem, amíg éltem | Blogturné Klub könyvajánló

  

Hogy milyen egy előadás, az például attól is függ, hogy milyen volt a napod. Hogy keltél fel? Bal lábbal vagy éppen jó hangulatban? Milyen hatások értek az esti előadásig? Milyen állapotban van a partner? És mit hoz be a közönség? Mi jön fel a nézőtérről? Önök, kedves nézők, szintén szereplői egy előadásnak. Az Önök szerepe a befogadás. Hogy figyelnek-e vagy épp ásítoznak. Hogy reagálnak-e vagy síri csendben ülnek. Mi, fent a színpadon pontosan tudjuk, hogy Önök hogy érzik magukat lenn, a nézőtéren, és ez visszahat a játékunkra.

Szacsvay László nemcsak fantasztikus színész, mesélőnek is megejtően rokonszenves. Szépítgetés nélkül kíséri végig az olvasót az életén: a gyerekkori emlékein, a főiskolai, majd a Nemzetiben és a Katonában töltött évein és mai, keserédesen elbeszélt mindennapjain. Az ő szemével kukkanthatunk be a színfalak és a forgatási helyszínek mögé, a színészlegendák világába. Nem lehet meghatottság nélkül olvasni tragikus sorsú feleségéhez és a nemrég elveszített legjobb baráthoz, Benedek Miklóshoz fűződő kapcsolatáról és mindarról, amit a színészetről, a kutyáiról és mai világunkról gondol.   A könyv megalkotásában régi barátja, Vajda Katalin segítette.

 

Könyv információk:   Eredeti megjelenés éve: 2025 Corvina kiadó, 2025 304 oldal · keménytáblás ISBN: 9789631371307 Műfaj/zsáner: önéletrajz/életrajz, színház, színészet

◈ VEDD MEG! MOLY GOODREADS ◈

 (Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért figyeltem fel erre a könyvre?

 

Majd’ 10 éve, hogy a színház világa belopta magát az életembe és a szívembe, és nagyon szeretek színészekről, a színház világáról, de még a különféle színházi szakmákról is olvasni. Szacsvay Lászlót nem volt szerencsém színpadon látni, de ki ne ismerné őt? (Nem csak a könyvet, de D. Tóth Krisztina újságíró online megtekinthető, ide vágó videóját is szeretném a figyelmetekbe ajánlani: DTK: Elviszlek magammal – Szacsvay László)

 

Szerintem…

 

Bevallom, elég keveset tudok az emberek életéről... de néhány éve egyre többször érzem úgy, hogy meglátok egy életrajzi/önéletrajzi könyvet valakiről, akit (nyilván nem személyesen) ismerek, és addig kattogok rajta, hogy vajon milyen gondolatokat oszt meg az olvasókkal az életéről, míg nekiülök a könyvnek. Ezúttal Szacsvay Lászlóra lettem kíváncsi, akit kitüntettek a Nemzet Színésze címmel, Jászai Mari-díjas színművész és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Tudtam, hogy ott volt, amikor a Katona József színház megalapult és tudtam, hogy haláláig ápolta a feleségét, de úgy éreztem ez kevés. Szeretném jobban megismerni őt is, a pályatársaival való kapcsolatát, az életét.

 

A könyv beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, mert már az elején áradt belőle a színész egyedi stílusa. Ahogy mesél, amilyen személyes történetekkel köti át a témákat, amilyen fricskákkal zárja le az egyes történetszakaszokat. Úgy éreztem, mintha csak nekem mesélne arról, hogy milyen volt az ’56-os forradalom idején gyereknek lenni, hogy hogyan veszítette el matekos agysejtjeit a fiatalkori agyhártyagyulladása során, illetve hogyan úszta meg a matekérettségit szavalással.

Nagy tetszett, hogy tényleg olyan hangulata van a könyvnek, mintha személyesen az olvasóhoz beszélne, és néha meg kell szakítania kutyasétáltatással vagy teakészítéssel szakítani a meséjét!  

 

Én azt mondom, az a jó, ha az ember ki tudja magából adni a fájdalmat. – Ne szégyelljék a könnyeket! Gyógyítanak. Van, akinek pszichológus kell ehhez, van, akinek pia, van, akinek gyógyszer... Nekem a túlélésre a legjobb gyógyszerem a humor. És nincs mellékhatása!

 

Párszáz oldalon Szacsvay László életének minden fontos állomásával megismerkedünk. A csapongó gyerekkori sztorikat felváltják a Nemzeti Színház színészképző súdiójába járó időszaka. Mesél a főiskolai előadásáról, amit kisebb-nagyobb szerepek követtek. (Például a Revizor főszerepe 26 évesen szerintem óriási szó.) Mesél néhány történetet az akkor gyakori igazgatóváltásokról, aztán rátér arra, hogy miként alakult meg a Katona József Színház vele és a többi nagy színésszel. Jól esett a pályatársairól és az általa tisztelt művészekről olvasni, akikkel büszkén lépett színpadra.

Ha visszautazhatnék az időben, biztosan beülnék a Budapesti Orfeumra és a Játékszínben színpadra állított Hyppolit, a lakájukra, mert odáig voltam attól, hogy milyen jó szívvel mesél ezekről a darabokról. Ahogy árad belőle a büszkeség, a darab és az előadás szeretete. (Érdekes módon a mi színházunkban is a Hippolyt, a lakáj volt az a darab, ami a legjobban összerántotta a csapatot. Nem csak közös ügynek tekintették, de tényleg szinte családias volt a hangulata.)

 

De nem csupán a szakmai dolgok miatt volt élvezetes a könyv, hanem azért is mert bensőséges. Ki árulná el ennyire őszintén, hogy a színpadra állást megelőző félelmet a legjobban úgy tudja elhárítani, ha gólyaállásban, fél lábon áll, és az egyensúlyra fókuszál, nem pánikoltatja magát? Szerettem a kutyás emberré válásának és a három kutyájának a megható történetét. Soma elvesztésénél még csak könnyeztem, de Báró megkapásánál már potyogtak a könnyeim. (Nagyon sok boldog évet kívánok még a Művész Úrnak és Fülöpnek! Az én szívem úgy összetörte „A” Kutya elvesztése, hogy képtelen voltam még egy társat örökbefogadni utána…)

 

A könyv leghumorosabb és legszórakoztatóbb részei nyilván a színházzal, a kedvenc előadásaival, a színésztársaival és a filmekkel kapcsolatos történetek voltak, a legmegrázóbbak számomra viszont a szerelmi életéről szólók voltak. Az a nyers őszinteség, ahogy a feleségéről mesél... Torokszorító. Hihetetlenül erős ember.  

 

Összességében

 

Nem szeretek életrajzot csillagozni, és most sem annak fog szólni az 5 csillag, hanem a könyvnek. A hangvételének, a beltartalmának, a beleválogatott képeknek, az átvezető sztoriknak, az őszinteségnek. Annak ellenére szerettem olvasni, hogy – ahogy már említettem – nem voltam sosem az életrajzi kötetek nagy rajongója. (Bezzeg, ha mindegyik ennyire igényes és jól elbeszélt lenne!)

Örülök, hogy elolvashattam és ezáltal jobban megismerhettem Szacsvay Lászlót. Igyekszem mielőbb elolvasni a barátjáról szóló könyvet is - Maradok tisztelettel, Benedek Miklós -, aminek köszönhetően így és ebben a formában megszületett ez a kiadvány. 

 

Értékelés: 5

 

Jó szívvel ajánlom azoknak, akik szeretnének egy kicsit megismerkedni Szacsvay László életével, a magyar színészvilággal és izgalmas történeteket olvasni egy színészlegenda tolmácsolásában.

 

Kedvcsináló idézetek:

◈

Elkezdtem feljárni hozzájuk, és rövid időn belül az időm nagy részét ott töltöttem. Amikor szinte már ott laktam, egyszer csak azt mondja leendő anyósom: „Lacikám, nem akartok összeházasodni?”

Iván szívbeteg volt, már túl volt egy infarktuson, anyósom – egy borzasztó agilis valaki – mindenáron azt akarta, hogy apósom lássa még az unokáját. Így hát eljöttem hazulról, elhoztam a szekretert, egy szőnyeget, az ágyamat, még ma is abban alszom, beköltöztem Csicsaiékhoz, és gyámhatósági engedéllyel elvettem Claudiát. Ő tizenhat volt, én huszonhárom.

◈

Ezen a pályán van egy rakás félelem. Nekem ez könnyen megy.

– Emlékeznek a sírfeliratomra? „Féltem, amíg éltem.”

Mindenkiben van félelem a színpadra lépéstől, és kell is, hogy legyen. Van, aki ezt úgy oldja meg, hogy benyom egy feleset, és attól megnyugszik, csak egy idő után már két feles kell, aztán három és így tovább, és ennek megvan a maga útja lefelé. Véleményem szerint a színpadra lépéshez csak az elvégzett munka után van jogom. Ez egy alapmondat. Én találtam ki.

◈

Ha megkérdeznék, mi volt nekem a Hyppolit, azt felelném, hogy életem egyik legszebb korszaka! 1984-től 1992-ig tartott. Nyolc éven át játszottuk, lankadatlan sikerrel, amit akár személyes sikernek is el lehet könyvelni, de el tudom könyvelni úgy is, hogy az előadásnak magának volt sikere. Mindenki remek volt a maga helyén, jó volt bemenni, jó volt ott lenni, jó volt a kollégákkal együtt lenni, jó volt játszani, és jó volt utána együtt a Balettcipőben meginni egy sört. Ha van olyan, hogy „jó csillagzat alatt született”, meg „angyal szállt át szobán”, hát akkor ez az volt.

◈

De mindegy is, a lényeg: kutya, az kell! Most, hogy egyedül maradtam, mi lenne velem Fülöpke nélkül? Ne lehessen jó reggelt kívánni valakinek, hogy lehet úgy élni? Néha magázom. Nem vagyok egy megbeszélős típus, önmarcangoló alkat vagyok, de a kutya mindenképpen egy társ.

Az ember figyeli, mit eszik, milyen a kakija, nincs-e hasmenése... Mióta kis szerepeket játszom, csak rövid időre kell magára hagynom az öltözőben, hisz épp csak bedugom az orrom a színpadra, már jövök is ki. Olyan helyre nem megyek be, ahova kutyával nem lehet. Megkérdezem, be lehet-e jönni kutyával, ha azt mondják, nem lehet: viszontlátásra, már ott se vagyok. Ma már szerencsére elég sok helyre lehet kutyával menni.

 

(További idézetek a könyvből…)

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Képek a könyvből. Pinterest tábla: Random Pictures For My Blog

Féltem, amíg éltem a GoodReadsen

◈ ◈ ◈ ◈ ◈

 

Szacsvay László kiváló színész, akinek történetét az ő elmesélésében és Vajda Katalin átdolgozásában olvashatjuk rengeteg humorral és őszinteséggel. A Féltem, amíg éltem egy korszak lenyomatát is hordozza, amiben a színészet egy egészen más éráját ismerhetjük meg egy laza, barátságos beszélgetés keretein belül.

Tartsatok velünk a könyv blogturnéján, és játszatok velünk, mert a turné végén a Corvina kiadónak köszönhetően egy szerencsés olvasó meg is nyeri a kiadványt!

 

Nyereményjáték:   A Féltem, amíg éltem című könyvben megismerkedhetünk Szacsvay László történetével, de jó pár fontos dolgot már tudunk róla. Minden állomáson találtok egy kérdést, amire megtalálható a válasz az interneten is!   (Figyelem! A sorsoló program észleli az azonos IP címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

Melyik évben lett az a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja?

 

< A kitöltendő form ide kattintva érhető el! >

 

BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:   [Blogturné Klub] 10/06 - Hagyjatok! Olvasok! (extra) 10/08 - Szembetűnő 10/10 - Hagyjatok! Olvasok!