Fredrik Backman: Az ​ember, akit Ovénak hívnak (könyv és film)

Az emberek mindig azt mondták, hogy Ove és a felesége olyanok, mint a nappal meg az éjszaka. Ove természetesen megértette, hogy úgy gondolják, ő az éjszaka. De nem zavarta. A feleségét pedig kifejezetten szórakoztatta, ha valaki ezt mondta, olyankor kuncogva magyarázta, hogy az egyetlen ok, ami miatt Ovéra jobban illik az éjszaka, az az, hogy annyira spórol, hogy még a napot se kapcsolná fel, ha lehetne.

Fülszöveg:

♡

Ove ​59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát venni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka.

Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, ahol egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is probléma. És most a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban… Egymás után fordulnak hozzá bajos ügyeikkel, amikben szerintük ő és csakis ő képes segíteni: hol tolatni kell helyettük, hol szerelni, hol beteget szállítani vagy épp befogadni egy rozzant, kóbor macskát. Mintha – különösen az a kis iráni nő a mamlasz férjével – képtelenek lennének elszakadni attól a tévképzetüktől, hogy ő valójában jó ember, nagy szíve van. Mit kezd mindezzel a mogorva Ove, aki kényszeres szabálykövetésével oly gyakran vált ki szemrángást a környezetében? Végül is mi a baja a világgal, s hogyan jutott el mostani élethelyzetéig, amely szerinte csak egy, végső megoldást kínál? Milyen ember ő valójában, s van-e számára kiút?

Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere Svédországban.

Könyv információk: Eredeti mű: En man som heter Ove Eredeti megjelenés éve: 2012 Animus, Budapest, 2016 336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633242384 · Fordította: Bándi Eszter

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Mit szépítsem? Már megint egy kihívás miatt mozdultam ki a komfortzónámból. A Csoportos ajánlás kihíváshoz kellett pár általa figyelt és nagyra becsült moly ajánlott könyve. Ők ajánlják, én pedig elolvasom, értjük? Szóval, kiválasztottam ezt a könyvet, amit két moly-és bloggertársam is ajánlott egymástól függetlenül: @Bélabá és @robinson.

Köszönöm, fiúk! Egy élmény volt!

Szerintem…

Ez egy tökéletesen hiánypótló mű, amit mindenkinek el kéne olvasnia kortól függetlenül. Legszívesebben kötelezővé tenném, mert nem csupán egy szép történetről van szó, hanem valami sokkal többről. Ove szeretetre, kitartásra, toleranciára és – mindenekelőtt - hűségre tanít. Új jelentést ad az „elköteleződés” szónak. (Be kell vallanom, hogy irtóra irigylem Sonját az ő kitartó, régi vágású férjéért! Akárha kicsit is el is tér ez a bizonyos férj az átlagosoktól…)

– Az új pasija már járt itt, és elvitte a cuccait. Nyilvánvalóan már hónapok óta tartott a viszonyuk a hátam mögött.

– Jaj! – Tört ki Parvaneh, Jimmy és Patrick egyszerre.

– Lexusa van – tette hozzá Anders.

– JAJ! – tört ki Ove.

Pörgős, elképesztően jól kitalált és megírt, csodálatos történet. Egy fejezet általában lefed egy történetet, ami által kicsit jobban megismerkedünk a Ovéval, a macskával vagy a szomszédokkal. Lépésről lépésre áll össze a nagy mű, a végeredmény pedig: felülmúlhatatlan.

 

Rolf Lassgård (Ove)

Nem mondom, hogy nem megrázó, mert az, de a könyv egyik legnagyobb erőssége – a szereplők valódiságán túl – az, hogy felbolygatja az olvasó lelkét. Már a könyv elején úrrá lesz rajtunk valami torokszorító érzés, és ahogy pörögnek a fejezetek, úgy érezzük mind lenyelhetetlenebbnek a gombócot a torkunkban. Voltak részek, amiket képtelen voltam sírás vagy könnyezés nélkül elolvasni, mégsem bánom, mert máskor meg alig bírtam visszafojtani a nevetésemet.

Keserédes sztori; néhol nevetni, néhol sírni támad kedve az olvasónak.

A mellékszereplők is mind, egytől egyig jól kitalált, érdekes személyiségű emberek, ráadásul igazán sokfélék. Élvezetes volt behatóbban megismerni a saját történetüket, bár be kell vallanom, hogy volt, aki miatt eltörött a mécses. (Pl.: amikor kiderült, hogy kicsoda az egyedülálló anyuka gyereke. Döbbenet.)

Jimmy mindenkit megpróbált rávenni arra, hogy kezdjék Parvaneh és Patrick konyháját Halálcsillagnak nevezni, Ovét pedig Darth Ovénak. Ove nem értette, mit jelent ez, de gyanította, hogy valami totális hülyeséget.

 

Parvaneh (Bahar Pars) és Ove

Összességében

Ritkán mondok ilyet, de ha idén csak egy könyvet olvastok el, akkor ez legyen az!

Nem szokványos, hogy egy könyv annyira megérintsen, mint ez és még napokkal az olvasás után is velem maradjon. Szinte képtelen voltam félretenni, de néha tovább olvasni is, mert…

…gyönyörű volt… és fájt… és mégsem eresztett.

Ove története csodálatos. Egy morcos öregember kívülről, de a világ legszeretetreméltóbb embere belülről. Ne érdekel a kora, a SAAB-mániája és az sem, hogy valószínűleg megvetne, amiért ennyire ragaszkodom az én dél-koreai Daewoomhoz. Szóval, szeretem Ovét és imádtam ezt a regényt olvasni. Az ilyen fantasztikus dolgok miatt szeretek kisurranni néha a komfortzónámból. 

(SPOILER)

Ove tényleg vicces és egy nagyon jó ember. Vigyázz rá, Sonja!

(Spoiler vége)

KEDVENCEK: Mindenki. Még az a béna BMW-s is az utca végéről.

Értékelés: 5*

*ajánlom, de még mennyire!

Ajánlom, ha…

…csak olvasd el. Oké? Hidd el, hogy jól fog esni.

Kedvenc borítók!

A 2015-ös svéd LL-förlaget által kiadott könyv borítója: 

A 2014-es bolgár Сиела által kiadott könyv borítója:

A 2014-es francia Presses de la cité által kiadott könyv borítója:

A 2015-ös angol Hodder And Stoughton Ltd. által kiadott könyv borítója:

A 2014-es angol Sceptre által kiadott könyv borítója:

MOZIFILM: Az ember, akit Ovénak hívnak (2015)

(Port.hu, IMDb, Snitt)

Bár hiányzott itt-ott pár kedvenc jelenetem, mégis azt kell, hogy mondjam, ez egy BAROMI JÓ adaptáció lett! A legteljesebb mértékben megáll a saját lábán, de mégis azt javasolnám, hogy a könyvet is olvassátok el, ha már…

Adaptáció: 5/5 ☆☆☆☆☆

Örül a szívem, hogy nem szúrták el a filmet, ugyanis kényes a téma és elég sok helyen bele lehetett volna rondítani az eredeti történetbe… mégsem tették! A színészek zseniálisak és totál passzolnak a könyvbéli karakterekhez. (Oké… azt a macskát nem egy ilyen fajtisztának tűnő cicunak képzeltem el, de ez legyen a legkisebb gond a castingban.) A rendezés, a felvételek, a helyszínek – minden csodás.

A filmet is csak ajánlani tudom.

Kedvcsináló idézetek:

♡

– Maga mindig ilyen undok? – érdeklődik Parvaneh.

Ove sértve érzi magát.

– Nem vagyok undok, az ördögbe is!

– Egy kicsit azért undok.

– Egyáltalán nem!

– No persze. A szavai, akár az ölelések, de tényleg – válaszol a nő úgy, hogy Ove gyanítja, egyáltalán nem így érti.

♡

És most háromnegyed hat van, Ove felkelt, a macska pedig a konyha közepén ül, olyan kifejezéssel a képén, mintha Ove az adósa lenne. Ove olyan gyanakvással figyeli, mintha a macska épp most csöngetett volna be, mancsában egy bibliával, és azt kérdezte volna tőle, készen áll-e beengedni Jézust az életébe.

♡

Ove felesége eldöntötte, hogy félévente egyszer átfestet valamit Ovéval a lakásukban. Vagyis pontosabban úgy döntött, hogy félévente egyszer más színben szeretné látni valamelyik szobát. Amikor ezt elmondta Ovénak, ő azt felelte, hogy felejtse el. Ezek után a felesége felhívott egy festőt és árajánlatot kért. Aztán elmesélte Ovénak, mennyit szándékozik festőre költeni. És akkor Ove elment a hokedliért.

♡

A halál figyelemre méltó dolog. Az emberek úgy élik az életüket, mintha nem létezne, és mégis, talán a halál az egyik legfőbb ok az életre. Néhányunknak annyira erősen benne van a tudatában, hogy dühössé és makaccsá válunk tőle. Néhányunknak szüksége van az állandó jelenlétére, hogy láthassuk, mi az ellentéte. Megint másokat annyira lefoglal, hogy már jóval azelőtt ott ülnek a váróteremben, mint ahogy bejelentette volna érkezését. Félünk tőle, és mégis, a legtöbben leginkább attól félünk, hogy valaki mást ragad el, nem minket. Mert a halállal kapcsolatos legnagyobb félelmünk az, hogy elmegy mellettünk. És ott hagy minket magányosan. 

♡ ♡ ♡ ♡ ♡

A képek a Pinterest táblámról származnak: Az ​ember, akit Ovénak hívnak

En man som heter Ove borítók a GoodReadsen.

♡ ♡ ♡ ♡ ♡