2025. április 23., szerda



Heather Fawcett: Emily ​Wilde és az elfeledett mesék (Emily Wilde 3.) | Blogturné Klub könyvajánló és borítómustra

  

 

– Wendell – szólaltam meg nyugalmat erőltetve magamra. – Azért vagyunk itt, hogy meghódítsuk a királyságodat. Ez nehezen fog menni, ha azt sem tudod, merre van az átkozott trónod. Most pedig felelj egyértelműen! Eltévedtünk?

 




Emily ​Wilde egész életében a tündéreket kutatta. Elismert drüadológusként a szerzetek több száz faját dokumentálta a tündérenciklopédiájában, majd megrajzolta a különböző birodalmak térképeit. Most élete legveszélyesebb tudományos munkája előtt áll: annak a királyságnak a belső működését szeretné tanulmányozni, amelynek ő maga a királynője.

Ugyanis elfogadta korábbi tudományos riválisa, a délceg és szeszélyes Wendell Bambleby házassági ajánlatát, aminek következtében rögtön Tündérhon életveszélyes ármányai kereszttüzébe csöppen. Együtt sikerül visszaszerezniük Wendell rég elveszett királyságának trónját, így Emily egy csodás rémálomban találja magát, ahol megannyi tudományos felfedezés vár rá.

Eleinte viszont éppúgy nem tud beilleszkedni Tündérhonba, mint a halandók világába. Mégis hogyan lehetne királynő egy hozzá hasonló egyszerű tudósból? Nincs sok ideje ezen merengeni, mert Wendell megátalkodott mostohaanyja elátkozta a birodalmat, majd nyomtalanul eltűnt. Hogy megakadályozzák új otthonuk elenyészését, Wendell minden varázserejére és Emily összes tudására szükség lesz.

 

Könyv információk:

 

Eredeti mű: Emily Wilde's Compendium of Lost Tales

Eredeti megjelenés éve: 2025

Agave Könyvek, Budapest, 2025

368 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789635983407·

Fordította: Ballai Mária

Műfaj/zsáner: urban fantasy, tündéres, romantikus, kalandos, humoros

A trilógia részei:

 

1. Emily ​Wilde tündérenciklopédiája

2. Emily ​Wilde atlasza a Másvidékről

3. Emily ​Wilde és az elfeledett mesék

(befejezett)

AGAVE WEBSHOP / BELEOLVASÓ / MOLY / GOODREADS

(Az értékeléshez olvass tovább!       )

A történetről…

 

Főszereplőnk, Emily Wilde professzor már nem csupán tanulmányozza a tündéreket és a történeteiket, de eljegyezte magát Tündérhon jogos uralkodójával, az emberek közt Wendell Bambleby néven élő professzortársával. Ezúttal velük tartunk Tündérhonba, ahol Wendell és Emily elfoglalják a királyi és királynői trónokat. Pechjükre az előző királynő megátkozta a tündérek területeit, és az ő dolguk megoldani ezt a problémát.

 

Szerintem…

 

Ez volt a legkedvencebbik részem a trilógiában, ráadásul trilógia lezárásként is parádésan sikerült! Bár úgy tűnhet, hogy a regény fő problémája Arna királynő átka, de a trón visszafoglalását követően be is kell illeszkedniük. Mindkettejüknek, hiszen míg Emilyt az embersége, addig Wendellt a nemes tündérektő való eltérése teszi kirívó esetté…

A férfi imádni való egyébként, de lássuk be, hogy nehezen lehet valaki király, ha szívesen takarít, varrogat és végtelenül unja az udvari problémákkal való foglalkozást. Még én is fel-felhördültem magamban, amikor Emilynek nyafogott, hogy ő úgy képzelte az uralkodást, hogy körbeviszi a királynőjét, és minden szépet ’s jót megmutogat neki, és eléhívatja a ritkább tündérféléjket, hogy írhasson róluk a nő.

 


Emily viszont változatlanul remek főszereplő, aki nem tűri el, hogy egy nagyon is szerethető, ám lusta tündérkirály uralkodjon felette, és megalkotja a maga kalandjait. Emily jön és megy a birodalmak között, minden tündérrel és egyéb szerzettel szóba elegyedik, kutatja az elfeledettnek tűnő történeteiket, és igyekszik segíteni Wendellnek, hogy megtörjék Arna királynő átkát. Nagyon szerettem, hogy önálló lényként is működik, sőt, igazából egymagában is irtó jó kis kalandokba keveredik. (Az oldalán Árnyékkal, a tündérkutyával persze.)

 

 

– Magamtól jöttem ide, Wendell. Nem holmi szerencsétlen hajadon vagyok, aki óvatlanul belelépett egy gombakörbe. Hidd el, szólni fogok, ha meggondolom magam.

 

 

A két főszereplőn és az állataikon túl is akadtak bőven szerethető és jópofa karakterek a regényben. Ilyen volt például a vénséges vén, ám nagyon is harcias Lord Taran (Arna királynő testvére) és a párja, Callum Thomas (aki emberként él a tündérek között). Lord Taran beszólásai és nyers véleménynyilvánítása üde színfoltja a regénynek, mert néha még az amúgy sztoikus Emilyt is képes volt felmérgesíteni a lekicsinylő szövegével. De kedveltem a Tündérhonban ragadt drüadológust, Niamh professzort, aki Wendell apjának dolgozott bizalmi pozícióban, míg mellékállásban tovább kutatta a rejtettek népét.

Természetesen fel-felbukkannak az előző részekben megismert mellékszereplők is, mindenki megkapja a maga részét ebben a történetben is, de inkább a kastélyba való beilleszkedésen és az átoktöréssel kapcsolatos nyomozáson van a hangsúly. Egyébként a nyomozás többnyire sikeres, de akadnak olyan fordulatok, amire nem számítottam (lényegében ez felöleli a könyv teljes utolsó harmadát :D), így cseppet sem unatkoztam.

 


Összességében

 

Tökéletes lezárása egy izgalmas, tündéres trilógiának. Talán amiatt is ez tetszett a legjobban, mert ez a rész játszódik leginkább Tündérhonban és ebben találkozunk a legtöbb és legtöbbféle tündérrel. Emily és Wendell, mint tündérkirály és királynő… Nos, számomra ez elég vicces és elképzelhetetlen fordulat, ami egyébként onnantól fogva nyilvánvaló volt, hogy bekövetkezik, hogy fény derült Wendell kilétére az egyik előző részben… de azt gondoltam, hogy „megússzák”, lévén Emily imád kutatni, Wendell meg lustulni és takarítani.

Nagyon fordulatos és szórakoztató tündéres történet volt, jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki unja már, hogy főleg erotikus hangvételű regények születnek tündér témában. Tetszett, hogy ennyire elmerülünk a folklórban.

 

Értékelés: 5


 

Külföldi borítók:

  

 

Trilógia értékelő:

 

Bevallom, számomra nagyon lassan indult a trilógia, de így utólag belegondolva bánnám, ha kihagyom. Mindkét főszereplőnk nagyon szerethető és érdekes figura, akik nagyon jó mellékszereplőket, történetszálakat és helyszíneket kaptak maguk köré. Minden részben más a főszál, de már az elejétől tudható, hogy Tündéhonba tartunk, hiszen milyen lett volna, ha a drüadológia professzorait nem kísérjük el a vizsgált szerzetek közé?

Azoknak ajánlom, akik minimális romantikával is megelégednek, ugyanis bár a trilógia végére egyértelművé válik Emily és Wendell szerelme, kettejük kapcsolata nem a testiségen alapul. (Vagyis nem ez a hangsúlyos köztük.) Külön bónusz pont a trilógiának, hogy az összes fontos szálat elvarrta az író, és a mellékszereplőknek is megvoltak a maguk történetszálai.

 

Összességében? 4,5* + ajánlom

 

Kedvcsináló idézetek:

– Támadt egy ötleted, ugye? Kérlek, Em, mondd, hogy igen!

– Azt hiszem – kezdtem megfontoltan –, az udvarod tagjainak félniük kell tőled. Kellően ahhoz, hogy ne merjenek szembeszállni veled.

– Nos, természetesen mindenki fél a gyerekektől – vélekedett Lord Taran. – Ennek itt pedig elég rossz híre van! Azt beszélik róla, hogy szinte minden mulatságról ő távozott utolsóként. Most pedig egy gyűrött kis tudóssal az oldalán bukkan fel! Reszketni fognak az ellenségei.

– Valóban? – csattantam fel. – Bocsásson meg, uram, de mintha nem lelkesedne különösebben azért, hogy Wendell elfoglalja a trónt.

– Ó, kedvesem. Úgy tűnik, félreértettük egymást. Való igaz, hogy véleményem szerint csapnivaló király lesz az unokaöcsémből. Ennyi erővel akár az egyik kertésznek is adhatnánk a trónt, hogy meglássuk, hogyan boldogul. De engem cseppet sem érdekel, ki a király. Azért állok az unokaöcsém mellett, mert az boldoggá fogja tenni Callumot.

Egyáltalán nem bíztam benne.

– Ennyi az egész?

– Természetesen ennyi, mert mi más számít az életben? – kérdezte mosolyogva.

– Az idő nagy részében unatkozom. Unom a politikát, a kalandokat, a lakomákat és a civakodásokat. A bosszút és a hűséget. Rájöttem, hogy csak egy olyan dolog van, amibe soha nem lehet belefáradni, akármilyen hosszú életet is él valaki. Ez pedig az, ha szerethetünk valakit. Minden más csak por és hamu.

Wendell megállt, a homlokát ráncolva a hajába túrt. – Bárcsak megengednéd, hogy eláruljam neked a nevem! Akkor, ha egy nap én is bosszúszomjas szörnyeteggé válnék, mint a mostohaanyám vagy a kiállhatatlan jégkirályod, elég lenne kimondanod egyetlen szót. Aztán máris parancsolhatnál nekem, és az lennék, akinek csak látni akarsz. Nem éreznéd magad nyugodtabbnak ettől?

Mégis hogy az ördögbe kellett volna felelnem erre? Egy ideig némán pislogtam rá.

– Jobb szeretném, ha egyáltalán nem változnál szörnyeteggé. Elég volt egy gyilkos hajlamú vőlegény.

 

☆☆☆

Saját képek is, nem saját képek is.

HANGULAT TÁBLA: Emily Wilde series by Heather Fawcett

Emily Wilde #3 a GoodReads-en.

☆☆☆


Utolsó fejezetéhez érkezett Emily Wilde és Wendell Bambleby kalandja. A sorozat záró kötetében az elismert drüadológus (vagyis tündérkutató) arra eszmél, csupán egy hajszál választja el attól, hogy a Silva Lupi nevezetű tündérbirodalom uralkodónőjének koronázzák. Emilynek egyszerre kell megküzdenie a hozzá nem passzoló szereppel, és a problémával, ami egyelőre megakadályozza, hogy békésen élhessenek Wendell otthonában. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk az Agave Könyvek tavaszi újdonságáról!

 

 

Nyereményjáték:

 

Játékunkban mi is drüadológusokká válunk egy rövid időre. A feladatotok, hogy az egyes állomásokon található, tündérekkel kapcsolatos kérdéseket megválaszoljátok a Rafflecopter box megfelelő mezőjét használva.

 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

 

A kelta mitológiában mik a tündérszerű lények lakhelyei?

 

ÁLLOMÁSLISTA:

[Blogturné Klub]

 

04.19. Readinspo

04.21. Spirit Bliss Sárga könyves út

04.23. Hagyjatok! Olvasok!

04.25. Utószó

04.27. Dreamworld

 

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése