2014. november 15., szombat



Mozizó 1. – 5+1, amiket könyvben nem fogok…


Kínos, nem kínos, de előfordul, hogy annyira elég a film… annyira nem akarunk több közös emléket egy sztorival… annyira örülünk, hogy cirka 90 perc alatt átevickéltünk rajta és nem küzdöttünk a könyvvel napokig, hetekig…

Köztudomásúan imádok olvasni és szeretek új történeteket megismerni. Aztán éppen megy a filmverziója a tévében, én meg ott ragadok. Sajnos nem mindig csavarodom rá a történetre, ahogy a Büszkeség és balítélet esetében történt, hanem lekerül a várólistáról a könyv. (Fejben, ugyanis lusta vagyok mindent napi-heti-havi szinten updateolgatni, karbantartani.)

Ez a bejegyzés olyan filmekről szól, amiket láttam - és ha tetszett, ha nem -, de nem szeretném elolvasni. (Ha valaki belegondol, akkor rengeteg ilyen film juthat ám eszébe, szívesen olvasok élménybeszámolókat kommentben!)

Figyelmeztetés! A bejegyzés nem csak negatívan ítél. Vannak annyira jól castingolt filmek, annyira zseniális operatőrök, olyan igényes, illetve magas szintű számítógépes utómunkálatok, amiket inkább megnézek még százszor filmben ahelyett, hogy elolvasnám egyszer…

❋
Híd Terabithia földjére


Csupó Gábor jó rendező, producer és forgatókönyvíró! Imádtam a Nickelodeonos rajzfilmjeit (Jaj, a szörnyek! és A Thornberry család) és majd’ behaltam a Fecsegő Tipegők filmen. Szóval jogosan voltak nagy elvárásaim a filmjével kapcsolatban, bár elég nagy médiahiszti volt a Híd Terabithia földjére kapcsán ettől eltekintve. (Hazánk USÁba szakadt gyermeke –típusú marketing volt, nem pedig érdem utáni, amit érdemelt volna… Khm…)

Összekaptam az öcsémet és a barátaimat, elmentünk a moziba, elkezdődött a film… aztán elhűltünk. EZ MI?! Unalmas, dagályos, és az összes fantasy elemet ellőtték az előzetesben… Amennyicske fantasy szorult bele, az mind jó volt, de töredéke volt az elvárásainknak. A várva várt humoros fantasy helyett kaptunk egy filozofikus, vontatott depiendes történetet.

Negatívum: Kevés fantasy-elem.
Pozitívum: A kölyök szereplők jót alakítottak.
Kategória: Egyszer megnézhető.

❋

Abraham Lincoln, a vámpírvadász

Ez a történet attól az írótól van, aki a Büszkeség és balítélet meg a zombik című újraértelmezést is írta, Seth Grahame-Smith-től. Őt nagyon lehet utálni, ha valaki komolyan veszi Jane Austent, Abraham Lincolnt vagy magát a történelmet, de mivel én nem vagyok különösebben oda a valóságért, engemet egy cseppet sem sértett meg. Sőt!

Én élveztem, nekem nagyon tetszett. Annak, hogy Seth Grahame-Smith újrafeldolgoz van egy nagy előnye is, amit a fintorgók nem akarnak meglátni: érdekessé teszi és az ember elkezd utánajárni a valóságnak.

Az Abraham Lincoln, a vámpírvadász című film megnézése után a világhálón kutattam az igazi élettörténete után, olvasgattam a tőle származtatható bölcsességeket, bele-beleolvastam a vele kapcsolatos politikai-történelmi részekbe.

Negatívum: Komolyan gondolta Mr. Lincoln azt a baltát!
Pozitívum: Érdekesen értelmezi újra a történelmet. Jók és kor hűek a díszletek, színterek, épületek, ruhák, minden.
Kategória: Párszor megnézhető.

❋

Alien-filmek

Ha könyvekről van szó, akkor nem vagyok nagy sci-fi fan, de ha filmekről…! Én vagyok az a lány, aki a Star Warson nevelkedett, imádja a Terminátor és a Mátrix filmeket, illetve alig várja, hogy legyenek robotok, pedig látott már sok-sok emberleigázó sztorit.

Akárcsak a fent említett klasszikusokat, úgy az Alien filmeket is mindannyiszor megnézem a tévében, ahányszor mennek! Általában türelmetlen néző vagyok: izgek-mozgok, vasalok, pakolok, de vannak ILYEN filmek, amik odaparancsolnak a TV elé.

Talán emiatt a film miatt imádom a Ripley-t alakító Sigourney Weaver színésznőt, talán épp fordítva, de a lényeg az, hogy nagyon jót alakít. Négy film, ugyanaz a szereplő és mégis négy különböző mentalitású karaktert játszik el, akikben egy dolog a közös: elpusztíthatatlan. Akárcsak az Alien. Újjászületnek, újraélesztik őket és ismét megküzdenek egymással.

Gondok a filmmel: Senki sem szereti körülöttem, ezáltal nincsenek Alien-maratonok. (Igazi gondok nincsenek, remekművek egytől - négyig.)

Kategória: Ahányszor megy, újra megnézem.


❋
Pippa Lee négy élete

Annyira döbbenetesen és elképzelhetetlenül, marhára nem az volt, amire vártam! Persze se fülszöveget, se semmi nem olvastam előzőleg a történettel kapcsolatban. Még csak ott tartottam, hogy megtetszett a címe... Teljesen véletlenül kapcsoltam a film kezdetére a tévén és ha már ráértem, megnéztem.

Igen, volt egy Pippa nevű nő, akinek volt négy ÉLETSZAKASZA! Igen, ez a Pippa sokfélét át élt. Na, én ezt a Pippa Lee-t már kb. a 15. perctől kezdve akartam agyonverni egy ásóval.

Gondjaim: Nagyon vegyes film. Fiatalabb nő-idősebb férfi, fiatalabb férfi-idősebb nő. Szado-mazo, depresszió, alkohol, drogok. Ön- és mindenki más utálata. Nem is tudok minden szörnyűséget felsorolni, amihez szerencsétlenségem volt a hölgyemény négy élete során. Hősiesen kibírta, nem mondom, de unszimpatikus, teszetosza és számomra megkedvelhetetlen főszereplő volt.

Jó pont: Keanu Reeves is szerepel a filmben ♥
Kategória: Soha többet az életben nem akarom látni. Bár talán kap még egy esélyt, ha kihevertem. De pszt!

❋
A gömb

Sok történetet el tud rontani a vége, így jártam ezzel a filmmel is. Nagyon jól ábrázolja a megőrülést, a paranoiát, de a vége katasztrófa. Ha az utolsó 5-10 percet nem számolom bele, akkor viszont tényleg egy idegborzoló misztikus sztorit látunk, amiben Queen Latifah, Dustin Hoffman, Samuel L. Jackson és Sharon Stone jól alakítja a kattant tudóst.
Víz alatt játszódik, bezártan és egymásra utaltan szép lassan meghülyülnek, aztán meghalnak a népek. Aki életben marad pedig paranoiás és a másikat figyeli gyanakodva, hogy vajon Ő tehet-e mindenről? Ugyanis a félelmeik életre kelnek és akár bele is halhatnak!

A film sokféle: gagyi, zseniális, humoros, komoly, horrorisztikus és komikus egyszerre. Igazán attól függ a film milyensége, hogy a nézője épp milyen kedvű.

Negatívum: A sztori maga blőd, már-már érdektelen.
Pozitívum: A szereplők! Iszonyat jó színészek nagyon nagyot alakítottak.
Kategória: Párszor megnézhető.

❋
Legenda vagyok


Elfogult vagyok, mert nagyon szeretem Will Smith filmjeit, szóval nem csupán a zombik, de a színész miatt is vártam ezt a filmet. Mindazonáltal, hogy többször láttam már és élveztem a filmet, nem olvasnám el. Vagy legalábbis nem töröm magam a könyvért. Bizonytalankodom, mert annyira utáltam ennek is a végét, hogy éltet a halovány remény: a regénynek más a vége! Akárcsak a Gömb végéről, innen is simán ki kéne vágni azt az utolsó 5-10 percet!

Ez a film is sokrétű, mert egy emberről szól, aki az elhagyatott városban bolyong a kutyájával és túlélők után kutat. Paranoiás, kicsit meg is kattant útközben, de még mindig egy zseni, aki nem adta fel a reményt! Az én mélypontom mindig a társ - persze az ehhez hasonló filmekben ugye tudjuk mi történik az ember egyetlen társával, a kutyával…

Ha zombi-horror aspektusból tekintek a filmre azt kell, hogy mondjam nem volt ijesztő. Ennél a legtöbb zombie horror game is rémisztőbb, több bennük az ember-zombi konfliktus. Valahogy nem is voltak annyira zombik ezek a zombik… inkább tűntek mutánsoknak. Horror-horror, de kicsit steril. (A végétől eltekintve…) 

Csemege lélektani szempontból, de ne nézze meg, aki hatalmas és véres összecsapásokra vágyik.

Pozitívum: Will Smith-t bírom, jó kis scifijei vannak! ♥
Negatívum: Nem ijesztő, nem hatott meg igazán. (Kivéve a kutya…)
Kategória: Párszor megnézhető. Bevallom, hogy a végét csak kétszer láttam, azóta abbahagyom a filmet 5 perccel a vége előtt.



❋❋❋❋❋
Képek a Random for Mozizó pinterest táblán gyűjtve.
❋❋❋❋❋

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése