Jodi Picoult - Samantha van Leer: Sorok között (Sorok között 1.)

 Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!

(FB / Weboldal / Moly)

Logikus: ha nekem van egy másik életem a mesén túl, akkor kell lennie az Olvasóknak is, akiknek az arca felettünk lebeg. Csakhogy ők nem a könyv foglyai – de akkor hol vannak igazából? S mit csinálnak, miután becsukják a könyvet?

Fülszöveg:

✿

Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki – különösen a népszerű lányok közül – megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék… örökre.

Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát… egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet…

A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét – egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.

Könyv információk:    Athenaeum, Budapest, 2016    368 oldal · keménytáblás ·    ISBN: 9789632935218 ·    Fordította: Babits Péter ·    Illusztrálta: Yvonne Gilbert, Scott M. Fischer

Sorozat részei: 1. Sorok között 2. Lapról lapra Megvásárolható ITT:   Líra.hu  + e-ben itt

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Miért olvastam el?

Jodi Picoult az egyik kedvenc írónőm, ugyanis akármiről ír: imádom! Ha nem tetszik a téma, nem az én stílusom, akkor is leköt, élvezem és tetszik. Aztán rádöbbentem, hogy hiszen írt egy YA, fantasy tündérmesét, amiben a könyveknek jelentős szerepük van – azonnal tudtam, hogy ez a könyv nekem kell! Szóval türelmesen vártam és az első adandó alkalommal lecsaptam rá!

A történetről…

Ezt a könyvet nekem írták! Már a felépítésével megfogott magának a regény, mert megy a tündérmese a maga Egyszer volt, hol nem volt… kezdésével és sárkányos-sellős-manós folytatásával, aztán az Olivér herceget játszó „színész” szemszögéből ismerjük meg a becsukott könyv világát és lakóit, végül, de nem utolsó sorban pedig az Olvasó (Delila McPhee) modernkori magányát, könyvek iránti szeretetét és úgy általában az ő életét ismerjük meg az ő nézőpontjából.

Az illusztrált mese önmagában is érdekes, hiszen egy gyáva herceg nekivág megmenteni a hercegnőt, de útközben mind több problémába ütközik. Olivér herceg, ha nem is bátor, de nagyon okos, kivágja magát. Mindeközben Olivér – a színész – nincs megelégedve a Sorok között tündérmesebeli életével, az Olvasó világába vágyik, igyekszik kontaktust teremteni Delilával, aki egy szép napon rájön, hogy van élet a könyv lapjai között.

Fangirling-mód

Kering a neten egy kép ezzel a szöveggel: „Valakinek írnia kéne egy könyvet, amiben a főszereplő szépen lassan beleszeret az olvasóba.” – Ez az a könyv! Ez az anya-lánya páros megírta. Zseniális, abszolút új, ide nekem a folytatást!

Az a helyzet, hogy valami elképesztő módon elvarázsolt a történet és vissza kell fognom magamat, hogy ne idézzek ki (moly.hu-ra) minden nekem tetsző párbeszédet, mókás elszólást vagy bolondos történést. Rengeteg szereplő van sokféle személyiséggel, akik vagy a mese világát igyekeznek fenntartani vagy a valóságban képtelenek elfogadni a tündérmesék iránti vágyat / szeretetet.

Azt a részét nem értem, hogy miért gáz 16 évesen tündérmesét olvasni vagy úgy általában a korosztályunktól eltérő regényt olvasni – ugyanis ennyi erővel nem tizenéveseknek írtak egy csomó kötelezőt… -, de csak ennyi bajom volt az egésszel. Meg a tündérmesei lezárás, amiben egyszer csak elengedjük a szereplők és vége a könyvnek. Annyira olvastam volna még!

Jól megírt, varázslatos történet. A szereplők nagyon jól kitaláltak és szerethetőek – még a mesebeli „Főgonosz” is a maga pillangók iránti gyűjtőszenvedélyével meg a táltos paripa az önértékelési problémáival -, és nagyon igaziak. Más a betűk színe a mesélőtől függően: fekete a mese, sötétkék Olivér és sötétzöld Delila része. A fordítás élvezetes, az illusztrációk és az iniciálék gyönyörűek és nekem az egész kiadvány tökéletesnek tűnik, mert olyan a védőborító alatt, mint ahogyan a könyvben megvan írva! ♡

OFF: Egy próbát megér? Vajon, ha elég sokszor olvasom el az illusztrált Harry Pottert, akkor belecsöppenhetek picit a roxforti életbe? Nagyon jó lenne együtt bandázni az ikrekkel vagy Pitonnal!

Kedvenc szereplők: Olivér, Delila, Frocli és Matilda királyné

Tetszett: Nehéz kiemelni kedvenceket, mert minden jó volt... Jó az alapötlete az élő könyv szereplőkkel és az is, hogy mi történik, amikor az Olvasó becsuk egy regényt. …és IMÁDTAM az illusztrációkat! ♡♡♡

Nem szerettem: Hogy még nincs a kezemben a „folytatása”, az Off the Page. (Miben térnek el? Folytatás vagy más sztori ugyanarra a gondolatmenetre?) Illetve talán kicsit suta a lezárása a könyv többi részéhez képest. És Justin Bieber se fér össze nekem Delilával…

Értékelés: 5*

*új kedvenc ♡

Ajánlom, ha…

• gondolkodtál már azon, mi történik, miután becsuksz egy könyvet;
• szereted a tündérmeséket;
• gondolkodtál már azon, hogy milyen az, amikor a regény főszereplője beleszeret az olvasóba;
• valami újra / másra vágysz, nem a megszokott romantikára;
• szereted a két világon átívelő történeteket;
• a sárkányokat, a manókat, a hercegeket szívesen vegyíted számítógépes játékokkal, iskolai problémákkal és a modern korral;
• egy olvasmányos, aranyos, humoros regényt keresel.

Nem ajánlom, ha a fentiekre NEM a válaszod. Viszont akkor is ajánlom Jodi Picoult írásait, mert zseniálisan ír az a nő! (Tudom, kiszólt belőlem a fangirl…)

Borítók innen-onnan:

✿

Ismét rászabadultam a GoodReads-re és körbenéztem, milyen borítókkal adták ki a „Sorok között”-et. Azt kell, hogy mondjam – egyetlen olyan sincs, amelyik ne tetszene. Mindegyik szép, hangulatos, illik a sztorihoz. Viszont nem túl sokféle verziója van – csupán 29 kiadása van feltöltve és kevés eredetiség szorult a kiadókba -, szóval mindegyiket bemutatom.

1. kép: magyar Athenaeum, angol Hodder Paperbacks, angol Allen & Unwin, angol Hodder & Stoughton - kiadók borítói

2. kép: angol Simon Pulse/Emily Bestler Books/Atria, német Bastei Lübbe (Boje), olasz Corbaccio - kiadók borítói

(Egy borítót ugye több kiadó is átvett, így csak az van feltüntetve, amelyiktől a borítóképet kimásoltam.)

Kedvcsináló idézetek:

✿

Még sosem voltam szerelmes, de mindig úgy képzeltem, mint egy tisztítószer reklámját. A színész mutat egy szürke hétköznapi jelenetet, azután fog egy nagy szivacsot, átitatja szerelemmel, és letöröl vele mindent. Ugyanazt látják, csak eltűnnek a hibák, és eltűnik a szomorúság. A színek csak úgy sziporkáznak, tízszer tarkábban, mint előtte. Még a zene is hangosabb és tisztább. A szerelem, mondja a reklámarc, mindent fényesebbé varázsol.

✿

– Rendben – sóhajt fel a pszichiáter –, mondj kapásból öt helyet, ahol szívesebben lennél, mint itt.

Felnézek rá.

– Angliában a nagy pestis idején, a fogorvosnál gyökértömésen, a Teletubbies premierjén, egy Toi-Toi vécébe zárva, és mondjuk… az osztályban matek nagydoga alatt.

✿

Jöjjön a nagy beismerés: Olivér aranyosabb, mint akármelyik srác a suliban. Oké, kétdimenziós és csak festve van, de azért ne ítélj el – nézd csak meg a Rozsomákot az X-menben, és mondd, hogy nem dögös.

✿

Felélénkülök.

– Látod? Máris van bennünk valami közös.

Kajánul elvigyorodik.

– Ja, én egy könyvhöz beszélek, te meg azt hiszed, hogy valóságos vagy. Mindketten becsavarodtunk.
✿

✿✿✿✿✿

Egyéb Between The Lines kiadások a GoodReadsen.
A képek a Pinterest táblámról származnak: Sorok között / Between the Lines

Kövesd Anita Könyv - Sorok között / Between the Lines nevű tábláját a Pinteresten.

✿✿✿✿✿