Agatha Christie: Poirot ​karácsonya (Hercule Poirot 20.)

 Mini-könyvklub 5. felvonás: krimi, thriller

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

A többiek értékelését itt olvashatjátok el.

– Az ördög rohassza el Simeon Lee lelkét a pokolban! Örülök, hogy megtettem.

Fülszöveg:

✰

Kedves Jamesem,

mindig is leghűségesebb és legkedvesebb olvasóim egyike voltál, éppen ezért komolyan nyugtalanított a kritikád. Azt kifogásolod, hogy a gyilkosságaim kezdenek túlságosan kifinomultakká – hogy azt ne mondd –, vérszegényekké válni. Egy jó kiadós gyilkosságot szeretnél már, lehetőleg rengeteg vérrel. Olyan gyilkosságot, amely minden kétséget kizáróan gyilkosság. Így hát ezt a történetet kifejezetten a te számodra írtam. Remélem, meg fogja nyerni a tetszésedet.

Szerető sógornőd: Agatha

(Agatha Christie ajánlása)

Könyv információk: Eredeti mű: Hercule Poirot's Christmas Eredeti megjelenés éve: 1938 Hercule Poirot karácsonya és Valaki csenget címmel is megjelent. Magvető, Budapest, 1975 320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632701658 · Fordította: Csanády Katalin

Olvasott sorozat részek: 4. Az Ackroyd-gyilkosság 10. Gyilkosság az Orient-expresszen 14. Gyilkosság ​Mezopotámiában 20. Poirot karácsonya Hercule Poirot sorozat a molyon.

(Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Fülszöveg (lehetne szerintem)

A nagyon gazdag, nagyon öreg és nagyon rohadék Simeon Lee-t megszállja a karácsonyi huncutság rossz szelleme és összehívja gyermekeit az ünnepekre. Az öregúrban semmi szerethető nincs, folyamatosan rosszkedvű és csak az dobja fel, ha másoknak bosszúságot okoz. Megérkeznek a fiai a feleségeikkel, eljön a sosem látott, titokzatos félig spanyol unoka is, sőt még egy váratlan vendég is felbukkan.

Aztán a vén tarhonyát valaki kinyírja. Abszolút várható volt ez a fordulat, de a kérdés az, hogy ki tette meg végül, amit majd mindannyian meg akartak tenni?! Poirot éppen a közelben karácsonyozik egy régi ismerősénél, Johnson ezredesnél és jobb dolga híján, vele tart a helyszínre is. 

Szerintem

Kedvelem azokat a titokzatos történeteket, ahol rejtély a nyilvánvaló gyilkosság mikéntje és hogyanja? Az itteni halottra a szobája belülről zárt ajtaja mögött találnak rá, bejutni csak a betört ajtón keresztül tudnak, szóval hogyan történt a bűntény?

Nem volt rossz történet, ráadásul nagyon humorosnak találtam, hogy Poirot milyen kis bolond a történetben. Nincs elbeszélője a sztorinak, E/3-ban követjük az eseményeket, de azért akadnak benne személyes pillanatok. Pl. a kedvencem: 

„Sugden keményen Poirot-ra nézett, miután megtudta, hogy ki az. Hercule Poirot keményen Sugden főfelügyelő bajuszára nézett. A csodálatos bajusz szemlátomást elbűvölte.”

  

Érdekes volt, nem is nagyon tudtam kitalálni, hogy ki lehet a tettes – az igazi elkövetőre csak a vége felé kezdtem el gyanakodni -, de nem is kötött le túlságosan. Gyorsan kiolvasható, pörgős sztori, de félidőnél már simán lespoilereztettem volna magamnak, hogy ki a gyilkos. (Persze anyám nem mondta meg… )

Gorston Hall (szerintem)

A történet mellet szól, hogy sok szereplője van a történetnek – az öreg, az öreg fiai, a ő nejeik, a távolba veszett leány lánya, a régi barát fia, a rendőrök, a ház személyzete és maga Poirot -, de mégsem éreztem zavarosnak a sok embert. Mindenki megkapja a könyv elején a maga kis bemutatását, személyes pillanatát, ami által megismerjük a helyzetüket és a viszonyaikat. Kifejezetten jól eltaláltnak tartom ezt a felvezetési módot!

Összességében

Nem volt rossz, bár annyira kiemelkedően jó sem volt. A legtöbb szereplőt bírtam, egészen sokféle lett a gárda mind stílusra, mind személyiségre. Azt nem értettem, hogy ezt az öregurat hogyan hagyhatták ennyi ideig is életben?! Tényleg olyan a személyisége, hogy könyörög azért, hogy gyilkolják meg…

Kedvencek: Poirot Sugden főfelügyelő bajsza körüli szövegei és gondolatai! Haláliak ezek a részek! A két kedvenc szereplőm mégis Tressilian, a komornyik és Stephen, az idegen voltak.

Értékelés: 4

SOROZAT: Agatha Christie: Poirot (1989–2013):

6. évad 1. rész

Poirot karácsonya / Hercule Poirot's Christmas

Oké, létezik ez a rész, ez a feldolgozás – és nagyon örülök neki, de a múltkori után nincs túl sok kedvem megtekinteni egy újabb színésztanoncokkal teli krimi-komédiát. Valahogy lelkesebb voltam a múltkor, amikor még nem tudtam, hogy mire számíthatok a sorozat / adaptációk kapcsán. :))

Ha ne adj Isten, véletlenül belefutnék így Karácsony táján, akkor megnézem, aztán írok róla, de tuti, hogy nem ülök le a masina elé, hogy megtudjam, miben tér el a film a könyvtől. 

Aki szereti, nézze meg. Aki nem szereti, ne nézze meg. (Ez aztán a javaslat, mi? De tényleg, szerintem a sorozat a Poirot-fanoknak tetszik leginkább. Mindenki másnak van vele valami baja.)

Kedvcsináló idézetek:

❖

Hilda lassan felelte:

– Én abban hiszek, hogy a jelen a fontos, nem a múlt! Végezni kell a múlttal. Ha mindenáron ébren akarjuk tartani a múltat, azt hiszem, a végén már csak eltorzítva, teljesen felnagyítva... hamis szemszögből látjuk.

❖

– M. Poirot, nem tudom elképzelni!

– Madame, ön el tudja képzelni, és el is képzeli!

Az asszony mintha tiltakozni akart volna. Aztán hirtelen megbánóan elmosolyodott.

Így szólt:

– Milyen képmutató is az ember!

Poirot bólintott.

❖

Poirot álmodozva mondta:

– Mindig van összefüggés az áldozat egyénisége és a meggyilkolása között. Desdemona nyílt és gyanútlan természete közvetlen oka lett a halálának. Egy gyanakvóbb asszony átlátott volna Jagó cselszövésein, és már sokkal hamarabb keresztülhúzta volna őket. Marat a tisztátalanságával szinte kihívta, hogy a fürdőkádban gyilkolják meg. Mercutiónak a lelki alkatából következett, hogy fegyver által hullt el.

Johnson ezredes megpödörte a bajuszát.

– Pontosabban mire céloz, Poirot?

– Azt magyarázom, hogy Simeon Lee, bizonyosfajta férfi lévén, mozgásba hozott bizonyosfajta erőket. És a végén ezek az erők okozták a halálát.

❖❖❖❖❖

A képek a Pinterest táblámról származnak: Könyvek - Agatha Christie

Egyéb Hercule Poirot, #20 kiadások a GoodReadsen.

❖❖❖❖❖