2017. február 3., péntek



Rick Yancey: Végtelen ​tenger (Az ötödik hullám 2.)



A világ egy óra, amely visszaszámlál, és ehhez semmi köze nincs az Ő érkezésüknek. A világ mindig is egy óra volt. Még a csillagok is kihunynak sorra, és azután nem lesz se fény, se meleg, és ez itt a háború, a végtelen, hiábavaló háború a felénk vágtató fény és melegség nélküli űr ellen.


Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!

Az idegenek támadásának első négy hullámát szinte lehetetlen volt túlélni. A tizenhat éves Cassie magára maradt egy sivár, szinte üres világban, ahol a kevés túlélő életét a bizalom hiánya csak még kilátástalanabbá teszi. Miközben a gyilkos ötödik hullám végigsöpör a bolygón, Cassie-nek nincs más választása: igyekszik megakadályozni, hogy a megszállók végleg kiirtsák az emberi fajt.
Az idegenek táborának felrobbantása után barátaival átmenetileg egy omladozó szállodában húzzák meg magukat. A kis csapat másik menedéket keres, ahol átvészelhetik a közeledő telet. Egy napon váratlan látogató érkezik. A nyomában pedig ott lihegnek a gyilkológépnek kiképzett idegenek…
Cassie mellett új hősnő is feltűnik: a megtörhetetlen Adu, aki küldetése során az idegenek vezérének, Voschnak a csapdájába esik. Mindkét lány erejét és kitartását megsokszorozza, hogy a kegyetlen összecsapások közepette meglepő módon erős érzelem bontakozik ki bennük egy-egy társuk iránt. Tetteiken múlik, hogy mit hoz a jövő – életet vagy halált, reményt vagy sötétséget, szeretetet vagy gyűlölködést.

Könyv információk:

Eredeti mű: The Infinite Sea
Eredeti megjelenés éve: 2014

Cartaphilus, Budapest, 2015
310 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789632664125 ·
Fordította: Havadi Krisztina
Sorozat:

3. Az utolsó csillag

(befejezett)
 (Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
Nagyon tetszett az első rész, ráadásul eléggé olyan a befejezése, hogy igényli a mielőbbi folytatást. Ráadásul megjelent a harmadik része, én pedig szeretem a lezárt történeteket!

A könyvről és a szereplőkről

Adu és Porcelányka
Az első könyvben akárhonnan is nézem Cassie a központi szereplő, az igazi főszereplő. Ugyan bejön a történet második részében egy új nézőpont Zombival az élen, de mégis Cassie és a vele történtek a hangsúlyosak végig, minden bonyodalom tőle ered. Ebben a kötetben viszont Cassie mellett megjelenik egy másik női főszereplő – Adu -, és teljesen átveszi az uralmat a sztorin! Megismerjük a háttértörténetét, a sakk-mániáját, végigkövetjük, hogy mi történik vele, milyen érzelmekkel viseltetik az egyes emberek és egyéb dolgok iránt.

Minden Adu körül forog és nekem ez tetszett, mert sokkal tökösebb karakter, mint Cassie. Meg jóval önfejűbb és önzőbb is, hiszen neki senkire nem kell(ene) gondolnia! Lehet, hogy be kéne vallanom, hogy sokkal jobban kedveltem, mint Cassiet?!



Mind Adu, mind Cassie vonalán E/1-ben követjük az eseményeket és csupán néhányszor zökkenünk ki az általuk képviselt fő vonalból. Pl. újra kapunk Evan szemszöget, de új nézőpontokat, háttértörténeteket is megismerünk. Az én személyes kedvencem Süti története volt, ami egy igazi mélypont volt lelkileg, ugyanakkor nagyon is élveztem!

Kedvencem: Evan!

Nagyon jó volt ez a váltás Cassieről Adura, de örülök annak is, hogy EVAN WALKER rengeteg több részt kapott – és még a múltjáról is megtudunk ezt meg azt. Érdekes az a történet, hogy hogyan találkozott az első szintén megszállt emberrel / űrlénnyel. A legérdekesebb persze az ébredésükkel foglalkozó rész volt, hiszen szinte semmit nem tudunk a földönkívüliekről azon túl, hogy ki akarják irtani az embereket.
Az előző részhez képest többet kaptam a kedvencemből, Evanből, de még mindig keveslem a róla szóló részeket. Persze lázadhatnék, hogy Zombi teljesen elsikkadt ebben a részben, hiszen még a társai is több szerephez jutottak, mint ő… de nem lázadok. Bírom Zombit, de át kellett adnia a terepet a többieknek.

Összességében

The 5th Wave by meabhdeloughry
Maga a történet nagyon összetett, nagyon durva és sajnos néha túl zagyva. Túlbonyolítottnak éreztem, holott sok dolgot baromi érdekesnek és ötletesnek találtam. (Jaj, az a „Fáj a torkom”-rész! Nagyon mély ütés volt…)
Klasszikus "fejkapkodós" sztori: itt aztán lehet gondolkodni azon, hogy ki kivel van és ki kinek tartozik hűséggel meg azon is, hogy végső soron kihez hűséges… A vége kegyetlen(ül jó) volt!
Alig várom, hogy a kezeim közé kaparintsam a folytatást és végre együtt legyen a polcomon a trilógia. (Persze el is fogom olvasni, de egyelőre még csak gyönyörködnék bennük.)

Értékelés: 4

Kinek ajánlom?
Az ifjúsági disztópia műfaj rajongóinak.
Annak, aki szereti, amikor pár kamasz megmenti a világot… vagy megpróbálja megmenteni.
Röviden mindenkinek, aki egy picit akció dúsabb, több szálon futó sztorit keres és szereti a mostanság divatos tini disztópiákat.

Kedvcsináló idézetek:
– Ez volt a legrosszabb – helyeselt Grace. – Azt érezni, hogy egyedül vagy az egész univerzumban. Hogy az egész dolog itt van – magyarázta, megérintve a mellkasát –, és sehol máshol.
Évek múltán valami egészen hasonlót olvasott egy másik tizenhat éves naplójában, akit megtalált, és elveszített, majd újra rátalált, és újra elveszített:
Néha azt hiszem, talán én vagyok az utolsó ember a Földön.
Nem az van, hogy a hazugságok annyira szépek, hogy nem lehet nekik ellenállni. Inkább az a helyzet, hogy az igazság túl gyűlöletes ahhoz, hogy szembe merjünk nézni vele.
– Mert a szerelem irracionális – felelem. – Nem szabálykövető. Még a saját szabályait sem követi. Az egész világegyetemben a szerelem az egyetlen kiszámíthatatlan dolog.
Semmi másunk nem maradt, ami értékálló, csak az ígéret. Ezeket ésszel, megfontoltan kell beváltani, úgyhogy nem dobálózunk velük csak úgy, és nem is kótyavetyéljük el őket.

♘♘♘♘♘
A képek a Pinterest táblámról származnak: Könyv & Film - Az ötödik hullám
The Infinite Sea borítók a GoodReadsen.
♘♘♘♘♘


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése