Van
egyáltalán olyan ember, aki fejet hajt a trón előtt, és közben nem képzeli
el, milyen lenne, ha ő ülne rajta? Mondd csak, Sage, még soha nem feküdtél az
árvaház kemény padlóján, a csillagokat kémlelve a tető repedésein keresztül,
és gondolkoztál el rajta, milyen is lehet királynak lenni?
|
✖
Egy merész terv borzalmas útra és az
árulás szélére sodor egy árva fiút. Carthya királysága polgárháború szélén áll. Hogy egyesítse a
széthúzó népet, Conner, egy nemesember a királyi udvarból, ravasz tervet eszel
ki: kitanít egy árva fiút, hogyan adja ki magát a király rég elveszett fiának,
és bábhercegként trónra ülteti.
Négy árva verseng a szerepért, köztük a makacs Sage is. Sage
tudja, hogy Conner szándékai nem éppen nemesek, de mivel saját élete is
cérnaszálon függ, nem tehet sokat – el kell érnie, hogy Conner őt válassza,
vagy nem kerül ki élve a kalandból. Ahogy Sage az omladozó árvaházból Conner
bámulatos birtokára kerül, egyre több hazugságra és árulásra derül fény, míg
végül az igazság is kiderül, ami Conner minden tervénél veszélyesebbnek
bizonyulhat.
Hihetetlen kaland tele
veszéllyel, izgalommal és hazugsággal. Az utolsó oldalig fogva tartja az
olvasót.
Könyv
információk:
Eredeti mű: The False Prince
Eredeti megjelenés éve: 2012
Könyvmolyképző,
Szeged, 2014
342 oldal ·
puhatáblás ·
ISBN: 9789633738696
·
Fordította: Szujer
Orsolya
|
Hatalom-trilógia:
2. A szökött király
3. Az Árnytrón
(befejezett)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Őszintén szólva csak
azért olvastam el, mert ajánlották – és mert volt egy kihívása is -, ugyanis
általában nem olvasok nem fantasy
történelmi regényt. (Nem is értem rajta a fantasy címkét… Ifjúsági
kalandregénynek mondanám így első blikkre, de rajta hagyom, hátha a trilógia
többi részében lesz valami fantasy…)
Szerintem…
Bár a sztori nélkülözi a(z
első részben) a fantasy vonalat, nagyon izgalmas maga a történet. Még úgy is
szerettem olvasni, hogy általában nem vagyok oda a királyos, trónok körüli
harcokkal és hatalommal kapcsolatos regényekért. (Az már más, hogy filmen
nagyon is csúszik ez a téma!)
A főszereplő egy 15 éves
árva fiú, Sage, akit egy Isten háta mögötti árvaházból "kukáz ki" Conner mester,
aki a carthyai király egyik helytartója. Connert két harcos kíséri: Mott és
Cregan, de én csak Mott fejét bírtam, ugyanis Cregan az első másodperctől fogva
unszimpatikus jelenség volt. (Nem kedvelem az első blikkre együgyű és erőszakos
népeket.) Sage még kap néhány árva fiút maga mellé, ugyanis – mint a
fülszövegből is kiderül – Conner helytartó a legjobban teljesítőt felkínálja
Carthya trónjára a rég elveszett herceg helyére. Persze ehhez ki kell tanítani
a fiúkat az udvari etikettről, a harcról, a lovaglásról és minden egyébről.
Sage-et nem igazán érdekli az egész hamis hercegség, de könnyen életét
vesztheti az, aki nem teljesít Conner szemében, ezért makacskodik ugyan, de
próbálkozik is…
Kifejezetten tetszett ez
az alapsztori, de főleg a főszereplő stílusa, a kitartása és az egyes húzásai
tették élvezetessé a történetet. Annyira drukkoltam Sage-nek, egyszerűen
imádtam a srácot és a háttérsztoriját!
– Éles a
nyelved, és elég arrogánsan tartod a fejed. Meg vagyok lepve, hogy Mrs.
Turbeldy nem verte ki mindezt belőled.
– Ezért
igazán nem okolhatja őt. Ő tényleg a legjobb tudása szerint vert engem.
|
Persze van bőven intrika
a könyvben, ahogy akadnak váratlan csavarok is benne, de a legjobb tényleg az
volt, hogy Sage abszolút FAIR karakter ebben a cseppet sem fair helyzetben,
amibe Conner mester miatt került.
Conner húzásai és a folytatás (NAGYON
SPOILERES!)
Ha másért nem, azért mindenképpen végig fogom olvasni a trilógiát, hogy megtudjam,
hogy Conner szörnyű kínhalált fog-e halni. Ugyanis nagy, nagyon, nagyon
megérdemelné! Annyira
rettenetesen gyűlöltem, hogy erre rég nem volt példa!
Igazi szemétláda!
Amikor kiderült, hogy ő bérelte fel a kalózokat is, hogy eltegyék Jaron
herceget láb alól, akkor le kellett tennem egy pillanatra a könyvet, hogy ne
vágjam földhöz… Erre még az is kiderült róla, hogy ő mérgezte meg a királyi
családot, hogy előrukkolhasson a hamis herceg dologgal… Sokkot kaptam... (SPOILER vége)
Összességében
Körömlerágósan izgalmas
volt, habár a történet egy pontján már biztos voltam, hogy mi a helyzet a
királyi családdal, de még így is fantasztikusnak tartom a történetet. Sage egy
igazán izgalmas és érdekes főszereplő volt, vicces volt, hogy mindig a többiek
előtt jár egy-két lépéssel! Szerettem Sage szemtelenségét (is), de annyira
pimasz volt néha, hogy komolyan féltem, hogy nem éli túl a fél könyvet se! :)
Nem gondoltam volna, hogy
ennyire be fog jönni egy szimpla trónra vágyós, királyos, hatalomorientált történet.
Szerintem folytatni fogom a trilógiát alkalomadtán!
Értékelés: 5
Ajánlom, ha kedveled azokat a sztorikat:
…amikben mindenféle
intrikák szövődnek a királyi trón elfoglalására. …amikben árva fiúkat próbálnak
trónra ültetni bábnak. …amikben egy makacs, nagyszájú, ám nagyon eszes fiatal a
főszereplő.
WTF-feeling: a bolgár borító
A Ciela kiadó borítója szerintem rettenetes!
Tetszetős borítók: az indonéz és az orosz verzió
A Gramedia
Pustaka Utama és az ACT kiadó borítói.
Kedvcsináló idézetek:
✖
– Mennyire értesz a
víváshoz? – kérdezte Mott.
– Úgy sejtem, nem eléggé
ahhoz, hogy fair legyen kettőnk között a küzdelem.
✖
Erin titokban imádta
másodszülött fiát. Az idősebb gyermeket, Dariust már akkor arra készítették
fel, hogy egy nap király legyen. Élete születése pillanatától az államé volt,
és nagyszerűen meg is felelt erre a feladatra. Határozott és fegyelmezett volt,
és visszahúzódó – legalábbis az anyjának így tűnt. De Jarontól kevesebbet
vártak el, úgyhogy ő mindig egy kicsit jobban az anyjáé lehetett.
✖
– Mit érdekel engem a
sportszerűség? – kérdeztem. – Ha az életem a tét, akkor már nem játékról van
szó. Nem fogom felütni a szabálykönyvet, hogy megnézzem, a túlélésem mások
szerint sportszerű-e.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
A képek a Pinterest táblámról
származnak:
THE
FALSE PRINCE borítók a GoodReadsen.
✖ ✖ ✖ ✖ ✖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése