2014. október 18., szombat



Jean Webster: Nyakigláb Apó (Nyakigláb Apó 1.)



„Négy év óta próbálkozom, hogy választ kapjak tőled - s a reményt nem adom fel soha!”


Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az árvaházi kislány boldogulásának és szerelmének aranyos humorral átszőtt története az elmúlt fél évszázad alatt semmit sem vesztett frissességéből, bájából. A népszerű regényt, melyet minden nemzedék elolvas, magának az írónak üde, bájosan friss illusztrációi díszítik.

Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágy, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg.

Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről – no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?

Gólyaláb Apó címmel is megjelent.
Eredeti mű: Jean Webster: Daddy-Long-Legs / Eredeti megjelenés éve: 1912
Móra, Budapest, 1963 / 176 oldal · Fordította: Altay Margit · Illusztrálta: Jean Webster

Szerintem:

Drága Jerusha Abbott!

Vagy Judy-nak is szólíthatlak, ha már itt tartunk. Bevallom, idegenkedtem a leveleid elolvasásától, hiszen nem nekem írtad őket, sőt…! (Egyébiránt van egy rossz hírem, valami Jean Webster nevű nő a leveleidet és a rajzaidat is a magadénak vallja! De bocsásd meg neki, sokan megszerettünk téged általa.)

Ott tartottam, hogy nem érdekeltél sok-sok évig. Se a levelek, se a mesék, aztán egy bőgős végű manhwa után még jobban eltávolodtam tőled… Persze az én hibám, belátom. A palacsinta próbája is az evés!

No, megpróbáltam, és csak úgy faltam a leveleidet, képtelen voltam elaludni, míg be nem fejeztem őket. Örültem, hogy lett pártfogód és tetszett, hogy ő az egész családodat képes helyettesíteni! Boldoggá tett, hogy felnőttél, mert nem szerettem azt az árvaházat leszóló, hálátlan gyermeket, aki voltál a történeted elején! Nem bírom a hálátlanságot! Jó volt olvasni, hogy beláttad, így más, különleges lettél.

Szerettem a nyári-téli szüneteket, néha irigyeltelek is az elfoglaltságaid miatt. Izgalmas lehetett Texas, New York, de még Lock Willow is! Persze bogárból meg pókból lehetett volna kevesebb a leveleidben, képeiden, de semmi nem lehet tökéletes.

Tartozom egy vallomással: azonnal tudtam, hogy kicsodának írsz, amint megjelent a színen – pedig tényleg nem olvastam előre! Szóval jókat derültem, amikor Róla írtál vagy rá panaszkodtál… Neki!

Köszönöm az élményt és a rajzokat!
Maradok tisztelettel,
a  hálás Olvasód!
Értékelés: 5
Bővebben:
A könyvet a nagymamám könyvespolcán találtam, jó ideje birizgálta a fantáziámat, mert miután megtaláltam folyton szembejött velem! Idézet, távol-keleti film adaptáció, könyvajánló, fan art, manhwa adaptáció (amit el is olvastam), illusztráció, rajzfilm verzió, a folytatás vagy az író neve. Kísértett a könyv!

Miután elolvastam, szomorúan konstatálom, hogy bezzeg a folytatása (Jean Webster: Kedves Ellenségem!), na az nincs meg a családi könyvtárban! Annyira tetszett Jerusha Abbott levélregénye, hogy megőrülök a Kedves Ellenségem!-ért… 

(Ilyenkor jönnek az antikváriumtúrák, szóval meglátjuk.)

Mostanság egyre inkább rádöbbenek, hogy némely régi könyvet nem jobb híján kaptak fel a maga idejében, hanem igazi irodalmi értékei vannak. Belátom a hibáimat: előítéletes voltam.

Ezt a könyvet több gyereknek és felnőttnek kéne elolvasnia, aztán nézze meg a rajzfilmet és az élőszereplős adaptációkat. (És ha rendelkezik a Kedves Ellenségemmel, akkor olvassa el! Csak ne fájdítsa a szívemet azzal, hogy neki meg van…)

Szeretem, amikor egy író saját maga illusztrálja a könyvét, mert nagyon aranyos rajzokat szoktak rajzolni a „margóra” maguknak! Jean Webster szörnyűségesek, viszont tökéletesen illenek a könyvbe, mint Jerusha rajzai! Amikor találgatja, hogy miként is nézhet ki az ő Nyakigláb Apója, akkor döbbentem rá, hogy számomra eddig két teljesen más elképzelésfélém volt a Daddy-Long-Legs / Nyakigláb Apó jelenségről. Az egyik természetesen gamer életem része: Slenderman. Lehet nevetni, de a másik meg az igazán szexi, hosszúlábú Tom Hiddleston. *fangirling*

Slenderman és Tom Hiddleston
Borítók és kiadások:

Nekem egy ’63-as pöttyös kiadás van meg, aminek az borítóján egy aranyos Judy rajz szerepel és durván bugyi rózsaszín! De kit érdekel?! Engem nem! Persze nem mondom, hogy nem csábultam el egy borító nézegetésre a GoodReads adatbázisában… (jelenleg 202 kiadást számlál) A kedvencem – az abszolút kedvencem az egyik eredeti Jean Webster rajzát feldolgozó kiadás (2014-es Createspace). Fekete, fehér, színes és aranyos!


A lány és a Pártfogója együtt a borítón - csoport

A bal oldali a perzsa 2014-es hangoskönyv borítója, a jobb oldali a koreai 2010-es keménykötésűé. Nekem mind a kettő tetszik, bár a sárga hátterű jobban!


Van két szörnyűséges páros borító is, amik leginkább azért vállalhatatlanok, mert ez egy GYEREKKÖNYV! Az egyik (bal oldali 1985-ös perzsa kiadás) tuti halálra rémítene, ha gyerekkoromban találkozom vele, míg a jobb oldali (2011-es angol Kindle borító) azért nem vállalható, mert gusztustalan. Gyerekeknek szól a könyv! Könyörgöm…


Csak Após borítók csoportja

A bal az olasz 2011-es, ami nekem inkább Slendermanre hasonlít – továbbá ijesztő! A jobb oldali megint egy perzsa kiadásé. Most is a jobb tetszik jobban.


Csak Judy Abbott a borítón - csoport

Ez a kedvenc csoportom, ráadásul ebből a típusból lelhető fel a legtöbb borító is. (Szerencsémre!) Most csak 6 db-ot válogattam ki. Az első adag balról jobbra: 2011 –es Random House Books for Young Readers - angol, 2011-es Puffin – angol, 1993-as PT Elex Media Komputindo – indonéz. Szubjektíven: az első tetszik, a második nem, a harmadik csúnya.


A második adag balról jobbra: 2007-es Folio – francia, 2010-es Biblok – spanyol, 2009-es Penerbit Atria – indonéz. Szubjektíven: az első és a harmadik nagyon tetszik! A középső is tetszik, de túl komoly, túl felnőttes a sztorihoz.


My Daddy Long Legs - rajzfilm

My Daddy Long Legs (私のあしながおじさん Watashi No Ashinaga Ojisan?) egy 1990-es japán anime tv műsor volt, ami a Nyakigláb Apón alapult. Összesen 40 epizódos kis sorozat, amit körülöttem többen is néztek – engem mégsem fogott meg. Igyekszem mihamarabb pótolni a mulasztást! Annyi megjegyzést tennék az anime előzetese alapján a koncepcióval kapcsolatosan, hogy egyáltalán nem így képzeltem el egyik szereplőt sem!

Idézetek:

Igazság szerint, ha két ember olyan tökéletesen összeillik, hogy mindig boldogok, ha együtt lehetnek, és mindig elhagyottnak érzik magukat, ha elszakadnak egymástól, nem szabadna tűrniük, hogy bármi a világon közéjük álljon.

Lassanként kezdem megérteni, hogy az egész élet csak egy játszma, amelyet olyan ügyesen és jól kell megjátszanom, hogy örömöm teljék benne. Ha vesztek, vállat vonok és nevetek ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek.

Az ember akaratlanul is arra gondol, Apóka, hogy milyen színtelen életet kénytelen élni egy férfi, akinek a bársony, a velencei csipke, kézimunka hímzés és ír szőttes csillogása, fénye nem egyéb mint üres szó. Bezzeg a nőt – akármennyire elfoglalják a gyerekek, a mikróbák, a férj, a költészet, a cselédség vagy a paralelogrammák, esetleg a természet, a művészet, Platón vagy a bridzs – a ruhák mindig alapvetően érdeklik.


☀☀☀☀☀
A képek a „Random Pictures For My Blog” nevű Pinterest táblámról származnak.
Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!
A könyv fent van MEK-en / itt meg közvetlenül P.D.F.-ben.

☀☀☀☀☀

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése