2014. október 4., szombat



Sebastian Fitzek: A Terápia


„A vihar csak akkor vette kezdetét, amikor leálltak a gyógyszerezésemmel.”


Fülszöveg:

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nincsenek tanúk, nincsenek nyomok, nincs holttest. A híres pszichiáter, Viktor Larenz lánya, Josy rejtélyes körülmények között eltűnik. Hollétére nem derül fény. Négy évvel később: Viktor egy nyaralóba vonul vissza, hogy feldolgozza a történteket, de egy napon ismeretlen nő kopogtat az ajtaján. A nőt kényszerképzetek gyötrik, melyekben újra meg újra megjelenik egy kislány, aki Josy-hoz hasonlóan nyomtalanul eltűnik. Viktor beleegyezik, hogy kezelni fogja a nőt, de a terápia egyre inkább drámai hangvételű kihallgatássá fajul...

Eredeti mű: Sebastian Fitzek: Die Therapie
Könyvmolyképző, Szeged, 2009 / 278 oldal · ISBN: 9789632451466 · Fordította: Szakál Gertrúd
Szerintem:

Miért is olvasok pszicho-thillert? Könyvmoly barátosném ajánlgatta nagyon, hogy éppen olvassa és „hű meg ha”, szóval álljak neki mihamarabb. Ez volt tavasszal, és hipp-hopp, októberben elolvastam!

„Azután elmesélte a legborzasztóbb történetet, melyet Viktor valaha is hallott.” – Igazából itt kezdődik a történet, és tényleg egy borzasztó történetről van szó, de bejött. Érdekes megoldás visszaszámolni az Igazságig, de durva volt az elején az első 3 fejezet 3 teljesen eltérő idősíkkal. Megijedtem, hogy nem tudom majd követni, aztán magával ragadott a könyv. Rejtélyes, feszültségkeltő és pofán csapós könyv!

A borító? A borítót hagyjuk… A Vörös Pöttyös besorolás pedig indokolatlan, de a második magyar Fitzek könyvé már Arany Pöttyös!

És mégis… Az én gondom ezzel és a hozzá hasonló könyvekkel-filmekkel az, hogy tudom, ki a tettes / dilis / ketyós / skizó. Viszont most egész hamar az is körvonalazódott bennem, hogy mi a legeslegvége a sztorinak - és tényleg az lett! WOW! Persze volt benne egy – számomra - érdekes csavar, de szívből ajánlom a könyvet, mert könnyedén olvasható. (Bár mellbevágott néhol a kegyetlensége.)

Értékelés: 4,5
Bővebben:
Morgás

Na, ki volt az abszolút ellenszenves szereplő az első másodperctől fogva? Naná, hogy a nő, aki a bemutatkozását számítva 10 percen belül elmeséli azt, hogyan verte rommá a kiskutyáját baseball ütővel. Innen nem lehet nálam győzni… akkor se, ha képzelt kutya volt, bár egy fokkal szánalmasabb ez a nő, Anna Spiegel. Sajnos, amikor sokkal később kiderült (helyreállt) pár dolog az agyonvert kutyával kapcsolatban SE bírtam már senkit a könyvben. De tényleg – egyetlen szimpatikus szereplőt nem tudok említeni! Persze a hasonló könyvekben erre nincs is nagy igény…

 Hasonlóság

Többen írták, hogy a Viharsziget című könyvre (x) és filmre (x) hasonlít a legjobban a történet, de nekem az egész szituációról az Azonosság című film (2003 - IMDb) jutott eszembe.

Igazából a legtöbb skizofréniával foglalkozó könyv és film hasonló körülményekkel - állapotokkal dolgozik, úgymint: sziget vagy bármilyen erősen elszigetelt terület, zuhogó eső – hatalmas vihar, rengeteg kitalált (esetleg korábban élt) ember. Ha valaki eleget megnéz vagy csak pár jobbat, akkor azonnal ráérez a ritmusukra és 2-3 fejezet után rájön, hogy ki a „ketyós” tettes.

Tetszett

Ugyan nem a pszicho-thrillerek a komfortzónámon kívülre esnek, ha könyvekről van szó, de filmekben és sorozatokban odáig vagyok a jó thrillerekért. Érdekes élmény volt könyv formátumban is megismerni a műfajt.

Kiadások borítói

A témája miatt sokféle lehet egy ilyen könyvnek a borítója, de a GoodReads csupán 37 különböző kiadást számlál jelenleg. Mindenesetre a magyar nem jön be, mert abszolút semleges, csak a sötét hangulatát hozza a thrillereknek.

Persze akadnak külföldi kiadások, amelyeket nem igazán értek. A történetben egy kék macska plüss szerepel, akkor miért van a könyv elején bézs mackó? (x) Van egy, ahol lila ködbe burkolózik a táj az extrán narancssárga naplemenetekor, az mi? (x)

A legjobban szerintem a portugál Wook kiadás ragadja meg a könyvet, de tetszik az 2010-es olasz LIT Elliot kiadvány borítója. A kedvencem a 2014-es Corvus kiadós angol verziójáé!
 
<balra a portugál Wook, középen a Corvus, jobb oldalt az olasz LIT Elliot látható>
Idézetek:
Időnként még a legintelligensebb emberek is furcsa és nevetségesen logikátlan viselkedést tanúsítanak. Például majdnem mindenkinek, akinek van távirányítója, az a javíthatatlan szokása, hogy erősebben kezdi nyomkodni a gombokat, ha az elemek lemerülőben vannak. Mintha legalábbis ki lehetne préselni az akkumulátorból az energiát, mint a citromból a levet.

Ez volt az az állapot, melyben az utóbbi négy évet töltötte: a várakozás. Félelemmel telve. Válaszok után kutatva. Azóta százezer különböző variációt élt át gondolatban. Százezer különböző halállal látta meghalni a lányát és vele önmagát is. Ettől meggyőződésévé vált, hogy minden fájdalomra fel van készülve. De amikor meghallotta Anna szavait, már tudta, hogy tévedett.

– Tudom, bűnös vagyok. A legborzasztóbb bűntényt követtem el, amit csak el lehet képzelni. Megöltem azt az embert, akit a legjobban szeretek.

◈ ◈ ◈ ◈ ◈
A képek a „Random Pictures For My Blog” nevű Pinterest táblámról származnak.
Különböző kiadások borítói a GoodReads-en!
◈ ◈ ◈ ◈ ◈

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése