"Még alig töltöttem be a tizennegyedik évemet, ennek ellenére
úgy éreztem, mintha máris két életem volna. Az új életem csak most kezdődik,
pedig a régi már jó ideje véget ért."
Fülszöveg:
❀
Elbűvölő, lélegzetelállító
történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy
japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból
elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű
önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a
gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a
legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával
elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely
egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak
kétségbeesést és vívódást.
❀
Eredeti mű: Arthur Golden:
Memoirs of a Geisha / Eredeti megjelenés éve: 1997
Trivium,
Budapest, 1997 / 432 oldal · ISBN: 9637750632 · Fordította: Nagy Imre
❀
Szerintem:
❀
4 csillagról 5-re ugrott a
csillagok száma, mert rádöbbentem, hogy újra- és újra képes vagyok elolvasni.
Beszippant, elvarázsol és leköt a történet – mindig találok benne újdonságot.
Teljesen
mellékvágány: Szörnyű, hogy 2004-2005 (?) óta nem sikerült egy saját példányt
beszereznem belőle – viszont (haha!) a barátnőim példányait is kell
valakinek olvasnia, ha már ők nem teszik…
Imádom Japánt, szeretem a
tradícióikat, a hitvilágukat. Már egészen kiskorom óta elvarázsol a
szigetország idegen kultúrája! Viszont a történelem mégis gyengepontom – a
gésák kapcsán mélyültem el „jobban” a történelmükben. (Náluk már csak a
kínaiaknak van furcsább, nehezen követhetőbb kor felosztása…)
Nem tudom, hogy a sztori igaz-e (illetve igaznak igaz, lásd Ivaszaki Mineko-t - de az, hogy hány %-ban...) és mennyi benne a hollywoodi cukormáz. Annak sosem
jártam utána, hogy igazi történet-e Chiyo/Sayuri (Szajuri lenne magyarul, de
jobb szeretem az angol verziót) élettörténete, élt-e a gésa, akinek az
emlékiratait ennyire szeretem. Nem akarom tudni, mert imádom a történetet mind
könyvben, mind filmben.
Maga a sztori jól felépített,
érdekes az egész élettörténet és abszolút érzelmi hullámvasút a könyv. Néhol
vonatott, de nem von le az értékéből. Vannak gyűlölhető emberek és olyanok,
akikkel egy platformra lehet állni. Az Olvasó drukkol, sajnálkozik, haragszik
és örül. Szerencsére szerethető-szimpatikus személyisége van a főszereplőnek,
így könnyen magával sodor a történet.
Kinek ajánlom? A japán kultúra
iránt érdeklődőnek, történelem rajongónak és az egyszerű romantikus léleknek. Kell
hozzá némi érintettség, érdeklődés a téma iránt!
Értékelés: 5
Bővebben:
❀
Hogyan találkoztunk…?
Barátnőm nagyon régen
(~2004-5?) egyszer elolvasta ezt a könyvet, aztán annyira beleszeretett, hogy
közölte velem – megnézzük a filmjét, ha a fene fenét eszik, akkor is! Nem sokra
rá megérkezett Mo-ra a film és csaptunk egy mozizást!
A japán kultúrát
szerettem mindig is, alap szinten tisztában voltam a gésákkal is – szóval nem
bántam a filmezést. A film nagyon hosszú volt, de azonnal beleszerettem a
sztoriba és elolvastam a könyvet is.
Kellemes csalódás volt.
Jobb, mint amire vártam. Izgalmas, tanulságos és bájos könyv. Ha
felülemelkedünk a gésák szerelmi lehetőségein és a háborún / a háború hatásain.
Picit sírós, de nagyon szívhez szóló szép történet. :)
Csak azért nem 5
csillag, mert smucig vagyok háborús könyv.
A régi – 4 csillagos - értékelésemet
tartalmazza a fenti bekeretezett rész… Miért adok most mégis 5 csillagot
(mancsot) a gésának? Azért, mert 4 alkalommal is olvastam már a könyvet és
ismét annyira bele tudtam feledkezni, amennyire némely könyvbe elsőre se
sikerül! (Persze a most olvasott példányban is ugyanúgy benne van a háborús
rész. Sőt, ugyanúgy tök ideg voltam tőle, de a könyv akkor is többször újraolvashatóan jó!)
A történet felosztása, részei
Megismerkedünk Chiyo
szülőhelyével és körülményeivel, aztán átköltözünk vele Kyotoba. Megismerjük az
okiját, a gésákat, az iskolát. Chiyo hibákat követ el és abbahagyatják vele a
tanulást. Aztán komolyan elkezd gésának tanulni, talál egy nővért, Maikóvá
válik… megváltozik a neve – ő lesz Sayuri!
Követjük az útját kezdő gioni
gésaként, majd teljes jogú gésaként. Igazából vontatott ugyan, viszont elég sok
dolgot meg lehet tudni a gésákról és a hagyományaikról. Mivel nem teljesen egy
szerelmes-romantikus, cukros történet, így betekintünk a világháborúba – jó
hosszan, sajnos -, amikor már nincs szükség az igazi gésákra.
A szépség helyére a praktikusság,
a szórakozás helyére a kemény munka lép az emberek értékrendjében, ha háború
van – ez pedig igen nagy megpróbáltatás a gésáknak. Izgalmas, de borzasztó
rész, hatalmas váltás az előtte lévőkhöz képest.
A háború utáni állapotokat
ugyanannyira nehéz megszoknia, de én nagyon örültem Nobu felbukkanásának! Furcsa
át- és visszaváltozás a gésából munkás, parasztlányból gésa vonulat – ez a rész
a filmben nekem jobban tetszett. Könyvben nem annyira fogott meg, ellentétben a
sztori befejezésével, amit imádok!
Számomra a legszimpatikusabb
férfi a könyvben az okos Nobu-san, nem is igazán értem, hogy miként szeretheti
továbbra is az elnököt, amikor egy ilyen masszívan Jó ember közelségét
élvezheti. Számomra az elnök sótlan teremtés egészen a könyv végéig. Persze ez csak a személyes észrevételem.
Nem minden arany, ami fénylik. Gondolom Nobut azért nehezebben csalta volna
meg. A kedvenceim az ő mogorva (udvariatlan) beszólásai és rendre utasításai! A
félreértés elkerülése végett megismétlem: a
könyvnek a befejezése így tetszik, ahogy van. Kerek lett!
❀
A film (IMDb) – érdekességek, szereplők:
❀
Random érdekességek - Tulajdonképpen most döbbentem rá, hogy a
Sayurit játszó hölgyemény - Ziyi
Zhang - kínai! A Mameha-t alakító Michelle
Yeoh,
pedig kínai származású malajziai.
A gésa háromszor: Volt egy gyerek szereplő (Suzuka Ohgo),
aki Chiyo-t játszotta. A fent említett kínai színésznő a felnőtt Sayurit és még
egy nő (Shizuko
Hoshi), aki csupán narrátor-Sayuri volt.
Egyébként némely színész
ismerős volt innen-onnan. Az egyik kedvenc
távol-keleti színészem Ken
Watanabe, aki az Elnököt játssza a filmben. Például ő Mr. Tall (Rémségek cirkusza) és Saito (Eredet) alakítója is - csak, hogy pár
ismertebb amerikai mozit említsek. A másik szeretem-színészem
a Hatsumomo-t alakító Li Gong, akit Lady
Murasakiként sokkal-sokkal jobban szerettem a Hannibal ébredésében.
Persze akad régi-régi,
hű-de-utálom színész is: Cary-Hiroyuki
Tagawa. Gyermekkorom főgonosza a Mortal Kombatból, de ő játssza Roshit az Elektra című filmben és
Tsunayoshi sógunt a 47 roninban.
A film más, de nincsen
borzalmasan megnyomorítva, mint némely adaptáció. Gyönyörűek a beállítások, a
fények, elkapták a hangulatát a sztorinak szerintem. Persze Japán jellegzetes
szépsége, a gésák és a gyönyörű kimonók mindenképpen megdobják a vizuális
élményt! A színészek belevalók, jó kis casting lett ez - ahogy a könyvben
tudtam utálni egy-egy karaktert, úgy a színészek alakítása nyomán is sikerült!
Tetszett, bár összességében túl romantizálták. But who cares?
A film előzetese:
Idézetek:
❀
Semmi
sem bizonyítja jobban, mennyire civilizáltak vagyunk már, mint az, hogy egy
fiatal lány nyugodtan tűri, hogy egy felnőtt férfi viaszt fésüljön a hajába és
közben csak halkan mer nyögdécselni. Egy kutyával ezt nem lehet megtenni, mert
rögtön leharapná kínzójának a kezét.
(…)
-
Ezek az ártatlan leányok nem is tudják, milyen izgató a „kettévágott őszibarack"
hajviselet! Ha egy férfi az utcán egy fiatal gésa mögé kerül és mindenféle
csintalan gondolat jár az eszében, hogy mit fog vele művelni, és meglátja a
fején a kettévágott őszibarackot, középütt a nagy vörös folttal, vajon mi fog
az eszébe jutni?
Azt
válaszoltam, hogy nekem semmi.
-
Akkor nem jó a képzelőereje! – mondta.
Egy
pillanatnyi gondolkodás után megfejtettem a rejtvényt és annyira elvörösödtem, hogy
a férfi nagy hahotára fakadt.
❀
-
Csak régebben? Nobu-szan már nem szeret engem?
- Ostobákkal
nem tudok mit kezdeni.
-
Hogyan tud ilyen kegyetlen lenni? Azt akarja, hogy elsírjam magam? Ó,
Nobu-szan! Ostoba vagyok csupán azért, mert olyan férfi a dannám, akit maga semmire nem becsül?
❀
- Nem
tudom elhinni, hogy Mameha így viselkedjék – mondta igen halkan Anya.
- Ha
Mameha azt hiszi, hogy Csijóból jobb gésa lesz, mint Úritökből, nagy meglepetés
fogja érni – folytatta Hatszumomo. – Nagy örömmel tölt el azonban, hogy Csijo
majd szép kimonókban fog itt parádézni, mert ez kitűnő alkalom lesz Úritök
számára. Látott-e már egy kismacskát papírgombolyaggal játszani? Úritök kiváló
alkalmat kap karmainak élesítésére.
Anyának
tetszhetett Hatszumomo megjegyzése, mert az ajkai mosolyfélére görbültek.
-
Reggel még nem sejtettem, milyen nagyszerű nap lesz a mai. Reggel még két
értéktelen leányom volt az okijában. Most pedig harcolni fognak egymással... és
erre a harcra Gion két legjobb gésája készíti fel őket!
❀ ❀ ❀ ❀
❀ ❀ ❀ ❀
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése