2015. november 28., szombat



Erich Kästner: A két Lotti



Szóval: itt összeesküvés folyik. A sóvárgás és kalandvágy ébresztette fantasztikus terv a következő: a két testvér ruhát, hajviseletet, bőröndöt, kötényeket és lakóhelyet akar cserélni! Luise, mintha Lotte lenne, jókislányos copfokkal (és egyébként is jókislányságra elszántan) anyukához akar „hazatérni”, akit csupán egyetlen fényképről ismer. Lotte meg kibontott hajjal és oly vidáman s élénken, ahogy csak bír, apához fog utazni Bécsbe.


Fülszöveg:
Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása – erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.


Könyv információk:

Eredeti cím: Das doppelte Lottchen
Eredeti megjelenés éve: 1949

Móra, Budapest, 1980
196 oldal · keménytáblás ·
ISBN: 9631121550 ·
Fordította: Tóth Eszter, Török Sándor ·
Illusztrálta: Walter Trier

(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Szerintem:
Nehéz újat mondani róla, mert vagy olvastad, vagy szeretnéd, vagy sose akarod… Én szépen hátulról elindulva végigjártam ezeket a kategóriákat és nem bánom, hogy befolyásoltak a könyvvel kapcsolatosan, és végül elolvastam. Persze a befolyásolás alatt semmi rosszat nem kell érteni, egyszerűen az utóbbi időben többször került elém és kíváncsivá tett.

Rövid, kedves, humoros, kiszámítható, de bájos. Ikrek, akik először találkoznak egy véletlen folytán és véletlenül az egyiknek apukája, a másiknak anyukája van. Folyamatosan csiklandozta a Deja Vu detektoromat, ugyanis annyira rémlett a sztori, hogy végül anyummal utánajártunk, hogy az egyik kedvenc családi filmem a feldolgozása (Apád-anyád idejöjjön!, 1998). Végül amiatt nem lett nálam 5 csillagos, mert nem kaptam tőle semmi újat, hiába volt nagyon jópofa az egész bonyodalom és cserebere.

AJÁNLÁS: Bárkinek korosztálytól függetlenül!

Azt azért érdemes hozzátennem, hogy nem feltétlenül nyeri el fiatalon mindenki tetszését: vannak olyan ismerőseim, akik imádták, de akadnak mások, akiket untatott. Mindazonáltal fiatal felnőttként vagy felnőttként érdemes nekiállni és elolvasni, vagy újraolvasni és átírni az első élményt, amennyiben fiatalon nem tetszett. Nem emlékszem arra, hogy kötelező lett volna nálam, de szerintem ez a könyv is jobb, ha a kötelezők rémisztő fellege elsodródik a közeléből
Bájos, kedves és humoros történet.

Értékelés: 4,5

Borítók innen-onnan:

Mivel nagyon borítómániás vagyok, így mindig mocorog bennem a kisördög, hogy vajon melyik az a borító, amivel soha nem olvastam volna el, akármennyire ajánlgatják és melyik az, amely borító a sokkal hamarabbi olvasásra is rábírt volna. A két Lotti esetében a legtöbb borítón vagy a klasszikus Walter Trier által rajzolt illusztrációk vannak, vagy válogatott förmedvények.

Az én TOP 1 „100%, hogy ezt nem venném a kezembe és haza se vinném, mert félek neki megmutatni, hogy hol lakom” borítóm az 1990-es olasz Mondadori kiadóé:

HORROR!

Persze alig jobb a 2000-es német Dressler által kiadott könyv borítója, amin a klasszikus filmes feldolgozás leányai vannak. Azt a filmet se nézném meg, egész egyszerűen azért, mert ezek a leányzók ijesztőek… pláne fekete-fehérben.
A két Lotti (1950) filmből

Az egyetlen kiadás, ami rábírt volna a korábbi olvasásra picit átvert, mert elsőre azt hittem, hogy Tolkien írt valami női hobbitos sztorit. Az 1995-ös szlovén borító a Mladinska knjiga kiadótól szóval szerintem becsapós:

Meg mernék rá esküdni, hogy az egyik Samu szívszerelme!

Film feldolgozások! Vagy egy pár…
A két Lotti (1950) (Snitt.hu, Port.hu, IMDb)

Szerintem ebben szerepelnek az ijesztő leányzók, ezt a feldolgozást tuti nem fogom megnézni. Mindazonáltal sokan szeretik, például a nagymamámnak ez a kedvence!


Apád, anyád idejöjjön! (1961) (Snitt.hu, Port.hu, IMDb) és Apád, anyád idejöjjön: Iker siker (1986) (Port.hu, IMDb)

Az egyetlen két Lotti feldolgozás, ami folytatást is kapott, de sajnos nem tudtam senkit felhajtani, aki látta volna őket. A színész, aki az ikreket játssza Hayley Mills és a képgalériákat elnézegetve határozottan ijesztő Lotti volt ’86-ban.


A két Lotti (1993 vagy 1994) (Snitt.hu, Port.hu, IMDb)

Ismertebb, felkapottabb feldolgozás, amit sokan ajánlottak, köztük anyum is, aki szeretné újranézni. (Továbbá szerinte láttam is már, de ez a film nem rémlik.) A szereplőgárda ránézésre szimpatikus, felkerült a to-watch várólistára.


Apád-anyád idejöjjön! (1998) (Snitt.hu, Port.hu, IMDb)

Az én kedvencem! Jobban belegondolva kézenfekvő, hogy minden jó filmet egy könyv alapján csináltak meg. Szeretem a szereplőgárdát, bírom a sztorit és nagyon-nagyon lehet utálni apuci új nőjét. (Épp annyira, amennyire a könyvben gyűlöltem!) Újranézés lesz!


A két Lotti (2007) (Port.hu, IMDb) - animáció

Ismét senki ismerős, aki látta volna, de annyira bájosnak néz ki, hogy egyszer nekiveselkedem. Inkább gyerekeknek ajánlott meseszerű feldolgozás, szerintem nagyon aranyosan megrajzolva.


Ha részletesebben érdekelnek a filmek: Találtam egy jól megírt és összerakott, részletes bejegyzést a Lotti-feldolgozásokról magyarul: < ITT >

Idézetek:
– Nekem egyáltalán nincs is anyukám! – morog Luise. – Épp azért, juj, épp azért vagyok ilyen zajos gyerek, mondja apukám!
– Ő sose porolja ki a nadrágodat? – érdeklődik Lotte behatóan, miközben megkezdi a copf befonását.
– Dehogyis! Ahhoz ő túlságosan szeret engem!
– Nem akadály! – jegyzi meg Lotte igen bölcsen.
– És különben is, teli van a feje.
– Elegendő, ha az egyik keze szabad!

Szóval: itt összeesküvés folyik. A sóvárgás és kalandvágy ébresztette fantasztikus terv a következő: a két testvér ruhát, hajviseletet, bőröndöt, kötényeket és lakóhelyet akar cserélni! Luise, mintha Lotte lenne, jókislányos copfokkal (és egyébként is jókislányságra elszántan) anyukához akar „hazatérni”, akit csupán egyetlen fényképről ismer. Lotte meg kibontott hajjal és oly vidáman s élénken, ahogy csak bír, apához fog utazni Bécsbe.

Lotte bólint. Hirtelen megijed.
– Azt még egyáltalán nem is mondtam, hogy lefekvéskor el ne felejts anyunak jóéjtpuszit adni!
Luise csak néz maga elé.
– Nem kell fölírnom. Ezt biztosan nem felejtem el.

✿✿✿✿✿
A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: A két Lotti.
A könyv a Goodreadsen: Das doppelte Lottchen.
✿✿✿✿✿


2 megjegyzés:

  1. Nekem tetszenek a fekete-fehér lányok, a színes háttér, ami ijesztővé teszi őket. Az olasz borítóról azt hittem, bokor van a fejükön. Jó ez a sztori, többször olvastam gyerekkoromtól kezdve. A szomszédunkban vannak elfelezve a tesók, de ők tudnak egymásról, egyik anyukánál, másik apukánál, nekem ez nagyon meredek.

    VálaszTörlés
  2. Haley Miles egyáltalán nem ijesztő, nagyon szerettem azt a filmet. (A Lindsey Lohan-es film annak a nem túl jó koppintása.) Főleg a nagypapát, akit beleírtak. És láttam a folytatását, ami úgy rémlik, sorozat volt. Az egyik ikernek a már kamasz hármasiker lányai vannak benne, akik nem kevésbé szeretnek egymás bőrébe bújva tréfálkozni, mint az anyukájuk... De a filmhez képest felejthetőre sikerült szerintem a folytatás...

    VálaszTörlés