Mary Shelley: Frankenstein (könyv és film)

"A bosszúm önnek semmi. S bár tudom, ez bűn, be kell vallanom, ez az egyetlen szenvedély, amely emészti a lelkem. Haragom kimondhatatlan, ha arra gondolok, a gyilkos, akit én szabadítottam rá a társadalomra, még most is él. Ön visszautasítja jogos kérésemet. Akkor hát egyetlen utam marad, és én, ha belepusztulok is, arra szentelem az életemet, hogy őt megsemmisítsem."

Fülszöveg:

✿

Victor Frankenstein, a szépreményű tudós ifjú elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…

Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?

Könyv információk: Eredeti mű: Frankenstein (angol) Eredeti megjelenés éve: 1818  Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977 290 oldal · puhatáblás · ISBN: 963211213X · Fordította: Göncz Árpád

                                        (Az értékeléshez olvass tovább!  ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )

Art of Christopher Uminga

Miért olvastam el?

Azért, mert várom a Victor Frankenstein (2015) című feldolgozást a kedvenc színészeimmel a főbb szerepekben: James McAvoy (Victor Von Frankenstein) és Andrew Scott (Roderick Turpin). Hogy szegény Harry Potter hogy alakít majd bárki más, meglátom. Általában igyekszem elkerülni a filmjeit, mert részemről beskatulyáztam Potternek.

Szerintem

✿

Úgy általában véve ez egy szomorú történetet arról, hogy milyen rémes az ember, mennyire nem vagyunk elfogadóak és mennyire a szemünkre támaszkodunk, amikor megítélünk valamit/valakit.

A történet

Nagyon tetszett, kifejezetten érdekes volt az egész – ahogyan az Északi-sark felé haladó hajó kapitányával és Victor Frankenstein meséjével keretbe rendezték az egészet. Aztán csak nagy sokára találkoztunk a Szörnyeteggel, mert előtte megismertük Victor gyerekkorát, tanulmányaiból eredő őrületét, meggondolatlanságát és csupán mindezek után hallunk a Szörnyről.

Az elejét eléggé untam, nagyon hamar eltávolodott a szívemtől a könyv főszereplője és egész egyszerűen: megvetettem. Hogy dobhatod el magadtól a munkádat? Hogy nem gondolt bele abba, hogy mit csinál? Hogyan lehet, hogy szinte belevakult az őrületébe?

Hogy lehet valaki ekkora rohadék?

A karakterek változatosak, hiszen amennyire utáltam a fő-főszereplőt Frankensteint, úgy kedveltem a legjobb barátját Henryt és még náluk is jobban megkedveltem a vak öregembert meg a családját, akit csak sokad kézből ismerhettem meg.

UGYANIS!

Ezt a történetet egy hajó kapitánya írta meg a testvérének, akinek a sztorit Victor F. mesélte el, akinek a vak öregemberről és a családjáról réges-régen maga a Szörnyeteg mesélt!

Bonyolultabb leírni, mint olvasni. Nekem a mű nyelvezete is tetszett, mert érdekes és könnyed – nem olyan, amit egy 1818-ban írt történetről vártam. Az én kedvenc szereplőm egyértelműen a lény, a Szörnyeteg lett, akit Frankenstein létrehozott / életre keltett. Valamiért nem tudom kárhoztatni azért a bosszúhadjáratért, amit a vele nem törődő, őt megölni akaró férfi ellen viseltetett. 

(Aki elgondolkodik a sztorin az persze tudja, hogy az igazi szörny maga Victor, de ehhez kell némi belátás és töprengés.)*

A Szörnyeteg (vagy Teremtmény) mondatai, szövege fogott meg a leginkább, pár bekezdés után sokkal jobban szerettem, mint a létrehozóját egy fél könyv után…

Értékelés: 4,5

*tumblr post:

"Knowledge is knowing that Frankenstein is not the monster.

Wisdom is knowing that Frankenstein is the monster."

A tudás az, amikor tudod Frankenstein nem a szörnyeteg.

A bölcsesség az, ha tudod Frankenstein a szörnyeteg.

Érdekesség

Egy baráti látogatásra érkezett a Shelley házaspár a Genfi-tó partjára, Svájcba, ám az idő olyan rossz volt, hogy kénytelenek voltak bent eltölteni az időt. Így álltak neki egy költői versenynek, amit a 19 éves Mary nyert meg ezzel a művel!

Frankenstein feldolgozások…

✿

Rengeteg feldolgozása van, ráadásul rengeteg olyan, aminek vajmi kevés köze van Shelley történetéhez! A legtöbben horrorba öntötték, menyasszonyt, vérfarkast, vámpírt és mindenféle lütyőséget adtak a történethez. Kialakították a Szörnyet, akit félni kell… Szerintem egyetlen embernek kell félnie a Szörnytől (és esetleg még az ő családjának).  

Szóval vannak ezek a feldolgozások:

• Frankenstein menyasszonya (1935),
• Frankenstein fia (1939),
• Frankenstein átka (1957),
• Test Frankensteinnek (1973),
• Az ifjú Frankenstein (1974),
• Frankenstein, avagy az őrültek kórháza (1988),
• stb… (linkek),

amikben kapunk egy zöld szörnyet – rosszabb esetben nővel együtt. Ezekbe bele se vágtam, egyből az 1994-es Robert De Niro-shoz ugrottam.  Előzőleg persze láttam már az eredeti történethez EGYÁLTALÁN SEMMI, de SEMMI köze nincsen témájú / történetű Én, Frankenstein (2014) –t.

Egyébként kövezzetek meg, de nekem csak úgy magában tetszett ezekkel a vízköpő angyalokkal meg mindenféle idiótasággal, esetlen történettel, túlharcolt cselekménnyel, ám szép látványvilággal. :D Ráadásul haláliak voltak a színészek: Aaron Eckhart, Bill Nighy és Jai Courtney feldobták a dolgokat. (Bőrben. Néha szárnyalva. Nyamm.)

Tervben van a Londoni Rémtörténetek (Penny Dreadful, 2014-) sorozat megnézése is, amiben valamelyik évadban szintén feldolgozzák a történetet!

FILM: Mary Shelley: Frankenstein (1994)

Linkek: Snitt.hu, Port.hu, IMDb

„…egyetlen ember rokonszenvéért cserébe kibékülnék az egész világgal. Olyan szeretet él a szívemben, amilyet te elképzelni se tudsz…”

Először is játsszuk azt, hogy a film 1:37:00-től körülbelül 1:51:00-ig NEM TÖRTÉNT MEG! Egészen addig egy nagyon hosszú, nem tökéletes, ám nagyon is kedvelhető feldolgozás volt, amiben hatalmasat alakított a Szörny szerepében Robert De Niro és Elizabeth szerepében Helena Bonham Carter, de még a Victort alakító Kenneth Branagh ripacskodása is jól állt az általam gyűlölt szerepnek.

Aztán a fenti és igazán nem létezőnek tekintendő 14-15 percet sokkosan töltöttem, mert egyszerűen idegbajt kaptam attól, hogy (spoiler) FELÉLESZTETTE a menyasszonyát/feleségét az az ŐRÜLT! Aztán a jólelkű Szörnnyel vetélkedtek, amíg a nő meg nem ölte magát!!! (spoiler vége – jelöld ki, ha érdekel!) Szóval döbbenetesen elbarmolták.

Adaptáció: 5/2 ☆☆

Én mégis azt ajánlom, hogy ezt nézze meg, akinek kedve támad a sztorihoz. Ha másért nem, akkor Robert De Niro miatt, aki igazán csodálatos Teremtmény volt! Nagyon hosszú, de az eredetihez jól illeszkedő sztori lett. (Leszámítva az eltekerendő negyedórát.)

Kedvenc fércműveim:

< a spoiler kijelölhető >

Anime: SOUL EATER

Van nekünk egy animénk, amiben szerepel egy hatalmas erejű, ám teljesen őrült, nagyon okos doktor: Franken Stein. Elég béna, ám zseniális figura, aki ráadásul alapból is őrült: mindenkit fel akar boncolni. Pedig Ő egy JÓFIÚ! Még nagyon a történet elején ellene küldik a fiatalokat, mintegy erőpróbaként, hogy képesek-e legyőzni a Dokit. (Nem, nem képesek, de azt hiszik, hogy igen. Stein doktor az iskola ORVOSA!

Imádom!

Sorozat: American Horror Story: COVEN

A széria harmadik évadában találkozhatunk a Frankenstein szörnyéhez hasonlóan darabokból összetákolt, majd életre hívott fiú jelenségével.

A boszik válogatják össze a szexi testrészeket a hullaházban, majd ők keltik életre a tökéletes pasit Kyle Spencer-t (Evan Peters-t). Beszélni tanítják, ám annyiban elüt a valóditól a sztori, hogy itt szeretik őt és elfogadják. (Sőt, nagyon össze is vesznek a pasin.)

< spoiler vége >

Kedvcsináló idézetek:

✿

És én ugyan mi vagyok? Teremtésemről s teremtőm személyéről nem tudtam semmit, de azt tudtam, hogy pénzem az nincs, se barátom, sem semmiféle tulajdonom. És ráadásul az alakom is torz és undorító. Még csak a szervezetem sem emberi szervezet. Fürgébb vagyok, mint az ember, és szerényebb koszton is megélek. Testem kisebb ártalmára viselem a hideg és a meleg végleteit. Erőm messze meghaladja az övét. Ahogy körülnéztem, nem láttam magamhoz hasonlót, és nem is hallottam ilyenről. Hát szörny lennék, a föld szégyenfoltja, akitől mindenki fut, és akit mindenki megtagad?

El sem tudom mondani, milyen kínokat okozott e gondolat. Megpróbáltam elhárítani, de a bánatot a tudás csak szaporítja.

✿

Ádámodnak kéne lennem, de olyan vagyok, mint a bukott angyal, akit megfosztasz minden örömtől, pedig nem is tett semmi rosszat. Mindenütt boldogságot látok, s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve. Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek.

✿

Hát lehet az ember oly hatalmas, erényes és fenséges, egyszersmind oly gonosz és aljas? Egyszer olyannak mutatkozik, mintha az ősrossz sarjadéka lenne, másszor meg találni se lehet nála nemesebbet és Istenhez hasonlatosabbat.

✿✿✿✿✿

Képgyűjtemény a Pinteresten: Frankenstein by Mary Shelley

Frankenstein kiadások a GoodReadsen.

A történet elérhető a MEK-en! (link itt)

✿✿✿✿✿