Én veled vagyok, te velem vagy, így
vagyunk mi egy csapat.
Fülszöveg:
♪
Mérgező
igazság…
Az
elképesztő hatalmat biztosító 39 kulcs utáni hajsza egyre komolyabb feladatok
elé állítja a tizennégy éves Amy Cahillt és öccsét, Dant. Nem elég, hogy a
szemük előtt meghalt egy asszony, hogy az indonéz rendőrség keresi őket, és
hogy egy szigeten ragadtak egy férfival, aki túl sokat tud szüleik haláláról,
még a trópusi vihar is közeleg… És amikor azt gondolják, hogy ennél már tényleg
nem lehet rosszabb, kiderül, hogy tévedtek. A Cahill-család szekrényéből újabb
csontváz esik ki… Rá kell döbbenniük a szörnyű igazságra, hogy valójában,
melyik ághoz is tartoznak…
Könyv információk:
Eredeti mű: The Viper's Nest
Eredeti megjelenés éve: 2010
216 oldal · ISBN: 9789632455761
Fordította: Acsai
Roland
|
A sorozat részei:
7. Viperafészek
8. A császár
hagyatéka
9. Viharjelzés
10. Az utolsó kulcs
11. A Vesperek
támadása
(befejezett sorozat)
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
~~~ Sorozat folytatása. :D (…és kellett egy regény, aminek van valami köze Afrikához /
Dél-Afrikához!)
A történetről röviden (enyhe spoiler)
Az indonéziai vulkánkitörés alig kerülték el, amikor az orosz
kémnő által hagyott nyomon elindulnak Dél-Afrikába. Alistair Oh hol felbukkan,
hol eltűnik, hol nemes egyszerűséggel ott hagyják, de többször is feltűnik a
regényben – sajnos a többi kulcsvadász csapat is! Amy és Dan a nevelőnőjükkel,
Nellie-vel és a macskájukkal, Saladinnal beutazza Dél-Afrikát egy sárga Yugo-n,
amit az új GPS-ük, Carlos navigál. Könyvtáraznak, betörnek egy főhadiszállásra,
találkoznak egy igazi mambával és rosszabbnál rossz híreket kapnak a
családjukról.
Szerintem
Ez ismét egy iszonyatosan jól felépített, izgalmas és
fordulatos része a sorozat, amit kár lett volna kihagynom, bár kisebb szünetet
iktattam be a megdöbbentő ausztráliai rész után… (Borzalmasan sokkolt egy váratlan
haláleset…)
Kifejezetten élveztem ezt a részt - nagyon jó volt a
dél-afrikai közeg, érdekesek voltak a híres Cahill-ősök, akik felbukkantak a
történetben (Saka Zulu, Churchill, stb.) és meglepő módon nagyon tetszettek a
történelemmel foglalkozó információmorzsák is. A Tomas-része a regénynek egy az
egyben különös volt, mert egyre inkább megvagyok győződve arról, hogy totál
életképtelenek, mégis meglehetősen jól helytállnak! A túl sok Tomas-leszármazott
felbukkanása sok volt egy ponton, örültem, hogy hamar továbbmentek a
Cahill-fiatalok és kikavarodtak az izomagyúak fennhatósága alól… ugyanakkor
várom, hogy mi van a Holt-családdal, akik közül mindenki KÜLÖNÖSEN viselkedett
önmagához képest!
Összességében
Izgalmas és fordulatos rész, ami újra rádöbbentett, hogy
mennyire szeretem ezt a sorozatot. Kicsit meglepett az, hogy hova tartoznak
Amy-ék, de azt hiszem, hogy kizárásos alapon én is erre jutottam magamban!
Érdekel, hogy mit derítenek ki erről és hogyan dolgozzák fel, ahogy azt is
nagyon várom, mik derülnek még ki a szüleikről (és Grace-ről, persze).
Nellie most hellyel-közzel normális volt, de nekem továbbra
is nagyon gyanús a csajszi! Persze imádom, nagyon jó ez a kis csapat!
Értékelés: 5
Ajánlom, ha… tipikus
ifjúsági kalandsorozatot akarsz olvasni! Sokrészes, fiatal főszereplős,
kalandos, ide-oda utazgató, nyom- és kincskeresős történet.
Nem ajánlom, ha… nem szeretsz (hosszabb) sorozatokat olvasni. Nem bírod a
világlátó regényeket vagy a kalandregényeket. Nem szereted a Narniát, Harry
Pottert, Percy Jacksont, a Spiderwick krónikákat, Artemis Fowl-t és a hozzájuk
hasonló, fiatalabbaknak írt regényeket.
Kedvcsináló idézetek:
♪
– Dal-árda… – ismételte Dan. – Mit
csináltak ott, beárazták a dalokat?
– Ez egy régi szó a kórusra –
mosolygott Amy. – Anya és apa is énekeltek az egyetemi dalárdában. Kiskorunkban
sokszor átjöttek a barátaik, hogy a
capella énekeljenek. Vagyis hangszeres kíséret nélkül. Kottákat hoztak.
Néha Grace is átjött meghallgatni. Én is szerettem. Különösen, ha ezek a
gyönyörű dalok németül vagy franciául szóltak.
– Tudom, te betegesen vonzódsz az
unalmas dolgokhoz – jegyezte meg Dan.
Constitution Hill |
♪
Amy Cahill nem volt babonás. De
amikor az égből fekete hó hullott, lábuk alatt baljósan morajlott a föld, öccse
nyávogott, és Alistair bácsi rózsaszín pizsamában pipiskedett a parton, be
kellett ismernie, hogy az előjelek nem túl kedvezőek.
♪
Előttük épp egy masszív, barna téglás
épület állt. A bejárati ajtó mindkét oldalán zászlók lengtek, az ajtó feletti
márványtáblán a „Perpustakaan Umum”- felirat állt. És bár sosem jártak erre
azelőtt, az a furcsa érzése támadt, hogy pontosan tudja, mi ez az épület.
– Beugorhatnánk – vetette fel.
Dan arca egy árnyalattal sápadtabb
lett.
– Ó, hi-hi, csak nem egy könyvtár?
Biztos csak engem akarsz idegesíteni. Mert más okod nincs rá, hogy könyvtárba
menj, ugye? Nem kell kutatásokat végeznünk Peoriáról.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫
Egyéb The
Viper's Nest kiadások a GoodReadsen.
♫ ♪ ♫ ♪ ♫
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése