|
– (...) És tényleg ez minden? – Tényleg. Illetve van még itt egy apróság. – Rajongok az apróságokért – mondta Lord Peter gyermeki örömmel. – Oly
sok embert akasztottak már fel apróságokért. Miről van szó? |
 |
Egy londoni kispolgár lakásában különös dologra ébrednek: a fürdőkádban
egy teljesen meztelen holttest fekszik, orrán aranykeretes cvikkerrel. Az
illető kilétét homály fedi, ám a nyomozásba hamar bekapcsolódik a detektívvé
avanzsált Lord Peter Wimsey, aki elhatározza, hogy a kezébe veszi a rejtélyes
ügyet. A rendőrség azt feltételezi, hogy a holttest az előző este eltűnt
bankáré, Sir Reuben Levyé lehet. A londoni pénzember ügyében szerencsére Lord
Peter barátja nyomoz, így Wimsey csatlakozik hozzá, és arra a következtetésre
jutnak, hogy a két eset valószínűleg nem függ össze egymással. De akkor vajon ki lehetett a
kádban talált ismeretlen, és mi történhetett egy jómódú, köztiszteletnek
örvendő bankárral, akinek, úgy tudni, nem voltak ellenségei? A megválaszolatlan
kérdések látszólag Lord Wimsey csavaros észjárásán is kifognak, ám pár
lépéssel így is a rendőrök előtt jár… |
|
Könyv információk: Eredeti mű: Whose Body? Eredeti megjelenés éve: 1923 General Press,
Budapest, 2024 288
oldal · keménytáblás · ISBN:
9789634528647 · Fordította:
Rácz Péter |
Lord Peter Wimsey sorozat: 8. Jelige:
„Gyilkosság” 9. Kilenc ütés
egy ember 11. Mézeshetek (önálló
kötetek) |
|
WEBSHOP / BELEOLVASÓ / MOLY / GOODREADS
|
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Szerintem…
Ez fergetegesen
humoros volt!
Nos, nem mondhatnám, hogy terveim közt szerepelt valaha
is Dorothy L. Sayers könyvet olvasni
vagy elmélyedni a hobbinyomozó arisztokratája, Lord Peter Wimsey munkásságába. Sőt, szánom-bánom, de mielőtt
felvetődött a blogturné ötlete, még csak nem is hallottam róluk… Ehhez hozzátartozik,
hogy egy több mint 1500 kiadást megért krimi klasszikusról van szó, amit
először 101 éve, 1923-ban adtak ki!
Történetünk az arisztokrata, Lord Peter Wimsey
cseppet sem unalmas életébe enged bepillantást nekünk, akinek az édesanyja súg
egy izgalmas ügyet. Az özvegy hercegné ugyanis tudja, hogy fia rajong a
titokzatos bűnügyekért, és mi lehetne izgalmasabb, mint hogy egy elismert
mesterember reggel egy aranyvikkeres, ám meztelen holttestet talált a
fürdőjében? Míg Lord Peter elkezd nyomozni az ügyben, addig barátja, Mr. Charles
Parker felügyelő egy másik ügyben nyomoz: szőrén-szálán eltűnt egy hírneves
bankár, Sir Reuben Levy!
|
– (…) Ah, bárcsak
őlordsága ne várná el tőlem, hogy éjszaka is ellássam inasi teendőimet! Jó
néhányszor megesik, hogy hajnali háromig-négyig fenn vagyok, aztán kora
reggel újra talpon, hogy felébresszem az uraságot, mert „sherlockozni” óhajt
az ország túlsó felén. És az a tömérdek sár a ruháján és a cipőjén, amit
összeszed! – Hát, elég
szégyen, Mr. Bunter – jegyezte meg meleg hangon Mrs. Pemming. – Egyenesen
méltatlan. Megítélésem szerint a rendőri munka nem illő foglalkozás egy úr számára,
egy lordról nem is beszélve. |
A két nyomozás néha egybemosódni látszik, máskor
egészen másfelé viszik a nyomozást a feltárt apróságok, de igazából nem is a
sztori miatt éreztem fergetegesnek a könyvet, hanem a karakterek miatt! Lord
Peter szövegétől majd megvesztem! Folyamatosan vigyorogtam a stílusán olvasás
közben, ugyanis a szövege alapján néha széllelbélelt, könnyelmű ficsúrnak
gondoltam, máskor viszont olyan meglátásai voltak, hogy tényleg Sherlock
Holmes-osnak éreztem. (Akit egyébként emlegettek eleget a könyvben, hiszen
eléggé felnéz rá az irodalombarát főhősünk.)
De nagyon szerettem az inast, Mr. Buntert is, aki
hatalmas segítség a gazdájának, mert szuper nyomolvasó, például simán vesz
ujjlenyomatot fényképezőgéppel és áztat el tanut, hogy kiszedje belőle, amire a
gazdája kíváncsi. Az ő szövegét is imádtam, de az egyik kedvenc részem az volt,
amikor NEM ENGEDTE el Lord Petert otthonról, mert azon olyan nadrág volt, amit
nem viselhetett társaságban, mert az Ő – az
inas! – rosszhírét keltené. ÉS eltorlaszolta előle az ajtót! Haláli páros.
Nagyon feldobták az estéim, az biztos.
Összességében
Bár soha nem terveztem olvasni Lord Peter Wimsey nyomozásairól - hiszen sosem hallottam róla,
hiába hogy 1923-ban jelent meg először ez a könyv a főszereplésével -, odáig
vagyok érte! A nem 100-as, flúgos szövege, a fura verselései, a zseniális
meglátásai, a kitartó makacssága, az interakciói az inasával meg a felügyelő
barátjával – mind meggyőztek arról, hogy kár lett volna kihagynom.
A fürdőbe talált holttest és a rejtélyes módon eltűnt bankár története, illetve az egész sztori egész ötletes volt, és a lezárás se volt éppen mindennapi. Bónusz piros pont: a magyar kiadvány igazán tetszetős és igényes - például a borítója is sokkal jobban tetszett, mint bármelyik külföldié.
Értékelés: 4
Kedvcsináló idézetek:
☆
- Parker, acushla*,
maga egy gyöngyszem a Scotland Yard számára. Ha magára nézek, Sugg fantomnak,
merő képzelgésnek, félkegyelműnek tűnik a szememben, akit egy költő bizarr
elméje szülhetett éjnek évadján. Ő túl tökéletes, hogy egyáltalán lehetséges
legyen. Mellesleg ő miként vélekedik a holttestről?
* szívecském (ír gael)
☆
– Juhé! – harsogta sugárzó arccal. – Belevaló, öreg tyúk!
Mrs. Thipps volt az. Süket, mint egy ágyú. Még sosem használta a telefont
korábban. De eltökélt. Akárcsak Napóleon. Az utánozhatatlan Sugg felfedezett valamit,
és őrizet alá helyezte a kis Thippset. Az idős hölgy ott maradt egyedül a
lakásban. Thipps még odakiáltotta neki, hogy „Értesítsd Lord Peter Wimsey-t!”. Az
öreglány pedig összeszedte minden bátorságát, és elszántan felütötte a
telefonkönyvet. Az összes központost felébresztette. Nem fogadott el nemet
válaszként – megjátszotta, hogy nem hallja, amit mondanak neki –, majd amikor a
végén kapcsolták, megkérdezte tőlem, hogy megteszek-e mindent, ami módomban
áll. Közölte, hogy egy igazi úriember keze között biztonságban érezné magát.
☆
– Van némi skót vér magában, Parker? – kérdezte a kollégája
zord ábrázattal.
– Nincs tudomásom róla – válaszolta Parker. – Miért?
– Mert az összes gyanakvó, méltánytalan, kimért és hidegvérű
csirkefogó közül, akit ismerek, maga a leggyanakvóbb, legméltánytalanabb,
legkimértebb és leghidegvérűbb. Itt állok, és olyan igyekezettel járatom az agyam,
hogy elönt az izzadság, csak azért, hogy valami igazán szenzációs felfedezést
tegyek a maga végtelenül unalmas és gyalázatos nyomozásában, mire maga a
lelkesedésnek egy halovány szikráját sem mutatja.
☆
– Bunter, könyörögve kérem – szólalt meg Lord Peter
–, hogy a jövőben vessen gátat annak, hogy egyszerre két nyúl után szaladjak.
Ez a két ügy kezdi megviselni a szervezetemet. Az egyik nyúlról nem tudható,
honnan bújt elő, a másikról meg az nem, hogy hova futott. Olyan ez, mint egy
önkívületi állapot, valóságos delirium
tremens, Bunter. Ha ennek vége, lábujjhegyen fogok járni, messziről
elkerülöm a rendőrségi híreket, és kímélő diétaként a romantikus Charles
Garvice műveit fogom olvasni.
☆☆☆☆☆
Képek: a
külföldi borítók. TÁBLA: Lord
Peter Wimsey / Dorothy L Sayers
Whose
Body? a GoodReads-en.
☆☆☆☆☆
Dorothy L. Sayers igazi klasszikus krimiszerzőként van számon tartva és kiváló amatőr
nyomozóját, Lord Peter Wimseyt egy ligában szokás emlegetni Agatha Christie
vagy Sir Arthur Conan Doyle detektívjeivel. A General Press Krimikönyvtár sorozatában először találkozhatunk
vele. Ha szeretnétek ti is megismerkedni ezzel a kiváló íróval és hősével,
tartsatok három bloggerünkkel a turné állomásain, játszatok velünk és nyerjétek
meg a General Press Kiadó által felajánlott példányt!
|
Nyereményjáték: Hullák nem csak fürdőkádban de máshol is
előfordulnak. Játékunkban olyan regények fülszövegéből találtok részletet,
amelyek címében szerepel a holttest szó. A feladatotok pedig, hogy a regény
szerzőjét és címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére! Figyelem!
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban
manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A
nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a
szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. |
“A város legdögösebb
vámpírvadászának és halottkeltőjének még mindig nincs pasija, de problémája
annál több. Először visszautasítja egy gazdag és befolyásos üzletember
felkérését, hogy támasszon fel egy háromszáz éves holttestet. Nagy hiba. Aztán
magára haragítja a valaha élt egyik leghatalmasabb vudu papnőt. Ez még nagyobb
hibának bizonyul.”
|
ÁLLOMÁSLISTA: 07.23 Olvasónapló 07.26 Hagyjatok! Olvasok! 07.29 Könyv és más |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése