2017. szeptember 22., péntek



Eric Elfman és Neal Shusterman: Tesla ​padlása (Akcelerátus-trilógia 1.)



– Nem gondolod, hogy egy hangyányit túlreagálod a dolgot?
Nick megtorpant, és a lány szemébe nézett.
– Egy földrengés-előidéző szerkezetet tartok a kezemben.
Caitlin ránézett, majd a rádiószerű masinára pillantott, és így szólt:
– Igazad van.


Fülszöveg:
A tizennégy éves Nick Slate apjával és öccsével új városba költözik. Egy tragédia emléke elől menekülnek: néhány héttel korábban leégett a házuk, és a tűzben meghalt Nick anyja. Új otthonuk egy távoli nagynénitől rájuk maradt ház, amelynek padlása tele van különös, kacatnak tűnő tárgyakkal. Nick garázsvásárt rendez, és eladja a látszólag teljesen hasznavehetetlen tárgyakat, melyekről azonban szépen lassan kiderül, hogy nem akármilyen szerkezetek: mind valami különleges tulajdonsággal bír. Nick és új barátai kiderítik, hogy a tárgyak az egykori zseniális tudós, Nikola Tesla utolsó találmányai, és mind egy nagyobb terv részét képezik, és a fizikusokból álló Akcelerátusnak szüksége van rájuk a világuralom eléréséhez.

Könyv információk:

Eredeti mű: Tesla's Attic
Eredeti megjelenés éve: 2014

Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2014
254 oldal · puhatáblás
ISBN: 9786155441752 ·
Fordította: Illés Róbert
A trilógia részei:

2. Edison csapdája
3. Hawking folyosója

(befejezett)
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?

Bár régóta érdekelt, most igazából egy kihívás miatt olvastam el a könyvet. A kiadó szinte minden hónapra kitalál egy olvasós kihívást, ami „rávesz” a régóta tervezett könyveim elolvasására, ezúttal ez lett a választottam a felsoroltakból! (Előző hónapban a Duett hamis hangokra című könyvet olvastam el.)

„Végül minden azon múlik, milyen messzire hajlandó elmenni az ember azért, hogy megvalósítson valamit, amit a világ lehetetlennek tart.”

Szerintem ez a könyv minden, amit a fiataloknak adni kell, hogy bővüljön a szókincsük, élénküljön a képzeletük és kizökkenjenek a tévé/internet-megszállottságukból. A regény az elejétől a végéig humoros tud maradni, pedig majdnem vége lesz a világnak a könyvben! Hahó, mi kell még? Néha talán kicsit morbid volt (pl.: a halott ékszerész kihallgatása), máskor meg nagyon hétköznapi (pl. Caitlin vonzódása a titokzatos, ám átlagos új fiúhoz, Nickhez). 
Danny Slate labda elkapásainak beláthatatlan következménye lesz!

A történet szerint Nick Slate (14), az öccsével, Dannyvel és a jócskán elvarázsolt apjukkal Colorado Springsbe költözik, miután tampai otthonuk porig égett és az édesanyjuk meghalt a tűzben. Új lakásuk egy örökség része, ami tele van limlommal, minek utána Nick kitalál egy garázsvásárt… És igazából emiatt a sebtében összedobott, viharos sikerű garázsvásár miatt lesznek barátai is és ellenségei is új lakhelyén!

A könyvnek nem csupán az alapgondolata jó – miszerint Tesla mindenféle be nem jegyzett kütyüt hagy hátra titokban és amely kütyüket egy lüke srác szét nem szór a városban -, hanem a karakterei is erősek. Oké, megvannak a szokásos figurák, de akadnak a műben extrán kattant fazonok is, úgymint Caitlin, aki imád kreatívkodni (a végeredményt „művészemétnek” nevezi), de retteg attól, hogy valaki kiismeri. Meglepő módon nála landol egy készülék, ami ha felveszi a beszédedet, akkor azt hallod vissza, amire igazából gondoltál, miközben beszéltél vagy beszélgettél valakivel. Van folyton feketében mászkáló, darkos beütésű gyerek a regényben (Vince – akiről nekem folyton a Gravity Falls-ból ismert emós gyerek jutott eszembe), de akad zömök testalkatú, latinó srác is (Mitch Murló), hogy a copfos, okoskodó, enyhén agybajos bajkeverőt (Petulát) ne is említsük.

A karakterek mellett még a Tesla örökségét képező, beszámíthatatlan képességű tárgyak is nagyon tetszettek. Nem állítom, hogy ki mertem volna próbálni, hogy melyik mire képes, de nagyon ötletesek a Nick által eladogatott „lomok”.

Összességében

Cseppet sem klisés, ám jócskán morbid szálakkal teletűzdelt könyv, ami nekem nagyon bejött! Imádtam Nick folyamatos zűrjeit a furcsa, pasztell öltönyös férfiakkal és a gondjait a rossz adataival. Viccesek és életveszélyesek Tesla dolgai, nem kicsit tartom zakkantnak az ürgét, ugyanakkor nagyon bírtam a köré épített sztorit!

Oké, akadnak benne „haláli” pillanatok, engem mégis a vége felé az izgalom túlfokozása zavart egyedül… Túl sok izgalom volt, mire az összes potenciálisan életveszélyben lévő figura körül lépésről-lépésre felépült a saját kis halálcsapdája. Már úgy vert a szívem, hogy majd kiugrott a helyéről. Az egyik ember mérget akart inni, a másikra majdnem rádőlt valami és agyonnyomta és még voltak vagy öten a házban szintén ilyen szituban. OMG. SOKK volt.

A legjobban talán a kocka maffiózók ágyba rejtett Lófej-ködje tetszett, hát azon totál kifeküdtem!  De imádtam a csavart a baseball kesztyűvel meg az ütővel!

Értékelés: 4,5


Ajánlom, ha… szereted a fiataloknak szóló, modern hangvételű kalandregényeket, amiben egy csoport rossz igyekszik a jók életére törni, akik – hiszen ifjúsági regényről van szó – fiatalok.

Nem ajánlom, ha… nem bírod a fentieket, illetve nem érdekel egy ici-picit se a tudomány. (Pl. Tesla és Edison története, ellenszenve és szakmai versengése)

Kedvcsináló idézetek:
– Egy heg nem feltétlenül rossz dolog – jegyezte meg az apja, miközben a felújításra váró ház felé hajtottak, amelyet örököltek. – Egy heg azt mutatja, hogy éltél. Harry Potternek is heg van a homlokán, és nézd meg, mire vitte.
– Apa, Harry Potter egy kitalált figura! – hördült fel Nick.
– Nem ez a lényeg – felelte az apja, és az út hátralévő részében addig bizonygatta az igazát, míg végül Danny elhatározta, hogy szerez magának egy heget.
– Talán ha nem Caitlin vizes pólóját bámultad volna kidülledt szemmel, emlékeznél rá, hogy vásároltam egy régi, dobozos fényképezőgépet.
Mitch, aki eddig szótlanul tömte magába Petula sült krumpliját, megkérdezte:
– És mit csinál?
– Fényképeket, te tulok.
– Szóval én ostoba vagyok, ő meg egy tulok – szólalt meg Nick kissé ingerülten. – Idehívjam a pincért, hogy őt is sértegethesd egy kicsit?
Petula régebben sokszor feltette magának a kérdést, hogy mit tenne, ha csak egyetlen napja lenne hátra az életéből. Általában fellengzős, önfeláldozó válaszokat adott rá, például hogy árvákat etetne, vagy időseknek segítene. De most, amikor nem csak elméletben kellett válaszolnia a kérdésre, rájött, hogy semmire sem vágyik jobban, mint megnézni az eredeti Csillagok háborúja-trilógiát. Úgy számolt, hogy az aszteroida könyörületes lesz hozzá, és elpusztítja a földi életet, mielőtt azon kellene gondolkodnia, hogy megismerkedik-e Jar Jar Binksszel. 
◈◈◈◈◈
A képek a Pinterest táblámról származnak:  Akcelerátus-trilógia
◈◈◈◈◈


1 megjegyzés: