|
– Az a lány vagyok, aki korán kel, hogy lássa a napfelkeltét. Az a lány
vagyok, aki mindenkiben a jót akarja látni, akit meghat egy dal, akit magával
ragad a művészet. Én vagyok az a lány, Rune, aki türelmesen kivárja a vihart,
hogy megpillanthassa a szivárványt.
|
Fülszöveg:
♡
Egy csók egy pillanat. De ezer csók élethosszig
kitart.
Van egy fiú. És van egy lány.
A szerelem egy pillanat alatt szövődik köztük, de
egy évtized, míg kibontakozik. Ezt a szerelmet nem képes felbontani sem a
távolság, sem az idő. Ez a szerelem örökké tart. Legalábbis ők így hiszik.
Amikor a tizenhét éves Rune Kristiansen visszatér
szülőhazájából, Norvégiából az álmos georgiai kisvárosba, Blossom Grove-ba,
ahol még gyerekkorában összebarátkozott Poppy Litchfielddel, a fiút egyetlen
gondolat gyötri: a lány, aki lelki társa, aki megígérte, hogy hűségesen
megvárja, amíg ő visszatér, vajon miért szakított vele mégis szó nélkül?
Rune szíve két éve összetört, amikor Poppy
megnémult. Mire Rune megtudja, mi az igazság, rájön, hogy a legnagyobb
szívfájdalom csak ezután éri majd…
|
Könyv információk:
Eredeti mű: A Thousand Boy
Kisses
Eredeti megjelenés éve: 2016
Twister Media, Budapest,
2018
464
oldal · puhatáblás ·
ISBN:
9786155631504 · Fordította: Bozai Ágota
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért olvastam el?
Egyrészt mert felfigyeltem rá a gyönyörűséges borítója
miatt, másrészt mert láttam, hogy Dorka, az Anya olvas bloggere írt róla a
blogján (Link
ITT!), és kíváncsi lettem. Amúgy merő jófejségből kölcsönadta, amikor
összefutottunk a Könyvhéten, persze hozzátette, hogy szerinte tényleg tetszene
nekem ez a könyv, és igaza lett! Köszönöm
az ajánlást! :)
<<< Egy kis reklám – a könyv bekerült a Forever
Young Adult Merítésbe is!>>>
Véleményem a könyvről...
Vannak olyan regények, amikről ha nem is tudsz
igazából semmit, azt akkor is tudod, hogy egy százas zsepivel érdemes
nekiállnod olvasni… Nos, nekem ez az érzésem volt, amikor megláttam a könyv
borítóját, és elolvastam a fülszövegét!
Egyébként bejött a megérzésem, hiszen ez a könyv
ilyen... A végletekig szívfacsaró, és bár egy kicsit giccses, tele van gyönyörű
gondolatokkal! Az olvasó szíve szinte túlcsordul Poppy és Rune szerelmétől, az
egymásra találásuktól, az elválásuktól, és az el nem múló szerelmüktől. Ha gáz, ha nem gáz, én kifejezetten szeretem a
kamaszkori nagy egymásra találásokat és örökké tartó szerelmeket! Milyen szuper
lenne már, hogy az első nagy Ő-nk mellett öregednénk meg egy szeretetben és
boldogságban leélt élet végén? Tudom, néha javíthatatlan romantikusnak tűnhetek…
|
Az emberek nem értették, hogy ennyi ideje
vagyunk együtt, és még mindig az enyém. Csak tizenöt évesek vagyunk, de attól
a naptól kezdve, hogy nyolcévesen megcsókoltam a cseresznyevirág-ligetben,
egyikünknek sem volt más az életében. Én egyszerűen észre sem vettem más
lányokat. Csak Poppyt láttam. Az én világomban csak ő létezett.
|
A regény felépítése is tetszett, ugyanis felváltva (E/1) ismerjük meg a fiatalok között
elcsattanó ezer csók történetét. Nagyon tetszett, hogy néha irtó lassú volt,
máskor pedig felgyorsult a történet ritmusa, de mégsem volt zavaró a váltás. Érezzük
Rune haragját az élete alakulása miatt, élvezzük a napfényt és az életet Poppy
kicsit talán rózsaszín lencséjű szemüvegén át, és talán egyszerű lenne, ha csak
ennyiről szólna ez a történet, de jóval mélyebbre evezünk a fiatalokkal. Szó
esik a harag mellett a gyűlöletről, az élet szeretete mellett megtudjuk, hogyan
viszonyulnak a halálhoz, és kiderül, hogy miért fontos a megbocsátás, minden
egyes napfelkelte. Szerettem, hogy rávezetett, hogy mennyire nagy szerepet játszhat
az ember életében az elő szerelem, és mennyire fontos egy összetartó család,
hogy talpra tudjunk állni valami „rossz” után.
Giccs-faktor
Ahogy már említettem, itt-ott elég giccses, másutt
jócskán valószínűtlen a sztori, és a végén már picit engem is kiakasztott a
fiatalok cukisága meg a rengeteg „szerelmem”-ezés. Nem vagyok hozzászokva az
ilyesmihez… Ugyanakkor valamennyire megbocsátottam ezeket az írónőnek, hiszen maga
a történet érdekes, megható és képes
darabokra törni még az ilyen cinikus olvasók szívét is, amilyen én vagyok.
Körülbelül a 950. csók körül járhattak, amikor elkezdtem bőgni, és az utolsó jó
néhány oldalról ne is beszéljünk. Zseniális a lezárása! Mondjuk nem vártam…
Összességében
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy ennyire
cuki-giccses szerelemre vágynék, mint amilyen Poppymin és az ő vikingje között
van, de nagyon szerettem róluk olvasni. Lehetetlen nem imádni ezt a két bolond
szerelmest és a családjaikat. Tetszett a csellózás, tetszett a fényképezés,
amik bár visszaköszöntek innen-onnan más olvasmányokból, de passzolt hozzájuk.
Nem egy túl bonyolult vagy egyedi történet, de a
mondanivalója csodaszép, az apró nüanszok élvezetessé tették számomra, és az
írónő stílusát is magával ragadónak tartom. Mikor
jön valami más is tőle magyarul?
Értékelés: 4,5
Olvasnék-e még az
írótól?
Igen, ha lennének még könyvei magyarul… de sajnos
nincsenek. Remélem, hogy a kiadó felkarolja az írónőt az Ezer csók sikere láttán,
mert ahogy nézegettem a külföldieknél nagyon sikeresek a regényei.
 |
| Nagyika, Poppy és Rune kedvenc helye |
Kinek ajánlom a regényt?
« Mindenkinek
kötelező, aki éppen egy komoly témát feszegető, ám mégis bájosan szerelmes
YA-regényre vágyik. Tele van szomorúsággal és szerelemmel - szóval, ha egy
picit többre vágysz, mint egy szimpla tinirománc és nem átallsz sírni egy
regény felett, akkor olvasd el!
« KIVÉTELEK (akik soha, de soha ne vegyék kézbe): Két
barátnőmről nem tudom elképzelni, hogy a kezükbe vegyék anélkül, hogy gutaütést
ne kapjanak tőle. Az egyik folyton az eget fürkészi, míg a másik egy könyvtárat
igyekszik egyben tartani.
Kedvcsináló idézetek:
♡
– Rune – mondta komoly, határozott hangon –, a
szomszédban laksz, viking vagy, és én egyszerűen imádom a vikingeket. Szerintem
a legjobb barátoknak kellene lennünk.
♡
Amikor a közelemben vagy, a szívem nem sóhajtozik,
hanem szárnyal. Azt hiszem, a szívek olyan ritmusban dobbannak, mint egy dal
üteme. Úgy hiszem, ez olyan, mint a zene; hogy egy bizonyos dallamhoz
vonzódunk, az vonz minket. Én meghallottam a te szíved hangját, és te
meghallottad az enyémet.
♡
Az emberek mindig rohannak, akkor is, ha rengeteg
idejük van. Bár nekem nagyon kevés időm maradt, mégis mindent szándékosan
lassan, ráérősen tettem. Kimérten. Céltudatosan. Minden új élményt élvezni
akartam. Mély levegőt venni, magamba szívni minden új látnivalót, illatot és
hangot.
Egyszerűen megállni. Lélegezni. Ölelkezni.
♡♡♡♡♡
Képek az EZER
CSÓK nevű Pinterest táblámról származnak.
A könyv kiadásai a GoodReads-en: A
Thousand Boy Kisses
♡♡♡♡♡
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése