2019. április 13., szombat



TOP 5 | Betervezett klasszikusok



Heyho! ;))
Ahhoz képest, hogy megfogadtam, hogy gyakran fogok ilyen TOP5 bejegyzéseket írni, elég rég volt az utolsó, mit ne mondjak... Mindenesetre most sikerült megemberelnem magam, és - filmezés közben :D - összeállítottam egy olyan TOP5 listát, amin azok a klasszikusok szerepelnek, amiket szeretnék elolvasni egyszer. Most arra koncentráltam, hogy mit olvasnék el szívesen, de sikerült összeszednek egy olyan toplistát is, amin van 5 klasszikus, amit soha, semmilyen körülmények között nem szeretnék elolvasni... Várhatóan egy negatív hangvételű, ezeket nem olvasnám TOP5 felsorolás lesz a következő, de addig is... Nézzük, milyen klasszikusokat olvasnék el!
Jó olvasást!
--- Olvassatok tovább! ---
vvvvv
< Moly: 85% / GoodReads: 3.86 >

A különböző filmverziókat gyermekkorom óta imádom, de mióta bemutattuk a musical verzióját a színházunkban, azóta meg vagyok őrülve azért, hogy végre elolvassam! ^.^ Igazából el is kezdtem olvasni idén, de a darab asszisztense kölcsönkérte tőlem a könyvet, és mivel elfoglalt voltam, szívesen oda is adtam... Utána meg már nem volt meg a lelkesedésem. :') #vanilyen

FÜLSZÖVEG:
Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

< Moly: 91% / GoodReads: 4.31 >

Amikor tavalyelőtt megláttam a könyvtárban a 10 Ft-os polcon egy antikvár példányt a könyvből, nem bírtam otthagyni. Sokat nem tudok arról, hogy miről is szól, de egyszer elkaptam egy idézetet belőle, és talán amiatt ragadt meg bennem a regény címe, és hogy el kéne olvasni... (Megdöbbentett… nem is annyira a szépsége, inkább a szeméből áradó rendkívüli magányosság, amit senki sem vett észre!)

FÜLSZÖVEG: 
A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…

< Moly: 82% - 91% / GoodReads: 3.80 >

Vonzanak a klasszikus horror történeteket - pl.: Frankenstein, Drakula, A ragyogás, stb. -, legyenek bármikoriak is. Igazából A szövetség  (The League of Extraordinary Gentlemen / 2003) című film óta érdekel Dr. Jekyll sztorija!

FÜLSZÖVEG:
A címadó kisregény Stevenson egyik legismertebb műve, amellyel első sikerét aratta. Témája az emberben lakó jó és rossz külön-külön személyiséggé hasadása. Dr. Jekyll a dúsgazdag, közismert orvos fiatal kora óta kettős életet él, szenvedélyeit, kicsapongásait gondosan leplezi. Kutatásai során felfedez egy elixírt, amellyel önmagát más emberré, a benne élő rossz megtestesítőjévé, Mr. Hyde-dá teszi, s gonosz szenvedélyeit immár az ő alakjában éli ki. Hyde azonban lassan önálló életre kel, s Jekyll már hiába próbál szabadulni tőle… 

< Moly: 88% - 91% / GoodReads: 3.98 >
Őszintén szólva, totál távolinak gondoltam ezt a sztorit, amíg meg nem néztem az új filmfeldolgozását. (Nézzétek meg! ÁLLATI!) Onnantól kezdve elkezdett érdekelni az eredeti történet, amit azért jócskán felturbóztak és modernizáltak! (Amúgy Vegazusnak köszönhetem, hogy érdekel ez a könyv, a filmre is ő hívta fel a figyelmemet.)

FÜLSZÖVEG: 
Több mint hatvan évvel a megjelenése után Ray Bradbury világszerte elismert regénye, a Fahrenheit 451 igazi klasszikusként hat a világirodalomban a zord, disztópikus jövőábrázolásával. A könyv üzenete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban.

Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket… a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt. 

< Moly: 93% / GoodReads: 4.17 >

Valószínűleg ez az a könyv, ami a legérthetőbb ezen a listán, hiszen mindenki tudja rólam, hogy ODÁIG VAGYOK A DISZTÓPIÁKÉRT! Mégis ettől félek a legjobban, mert szeretném szeretni és érteni, de kicsit érettebbnek kellene lennem hozzá, nem? Persze biztos el fogom olvasni - akárcsak a többit -, mert alapműnek gondolom.

FÜLSZÖVEG:
„Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából” – írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban -csak- keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: 
A háború: Béke 
A szabadság: Szolgaság 
A tudatlanság: Erő 
S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén – talán túlságosan is könnyedén – azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

vvvvv
Köszönöm a figyelmet! Jó olvasást!
vvvvv


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése