2014. december 13., szombat



Sir Arthur Conan Doyle: Az utolsó meghajlás (Sherlock Holmes 8.)



„Ha az ember elegendő információ nélkül dolgoztatja az agyát, az épp olyan, mintha üresen pörgetné nagy fordulatszámmal a motort.”

Ide tartozik az ifjú Sherlock Holmes-ról írt bejegyzésem.
A.C. Doyle: Sherlock Holmes bejegyzéseim: 1., 2., 3.4., 5., 6., 7.

Fülszöveg:
A kötetben szereplő novellák:

Előszó
1.) A Wisteria-lak titka (The Adventure of Wisteria Lodge – 1908)
2.) A rejtelmes doboz története (The Adventure of the Cardboard Box – 1893)
3.) A Vörös Kör esete (The Adventure of the Red Circle – 1911)
4.) A Bruce-Partington-tervek elrablása (The Adventure of the Bruce-Partington Plans – 1908)
5.) A haldokló detektív (The Adventure of the Dying Detective – 1913)
6.) Lady Frances Carfax eltűnése (The Disappearance of Lady Frances Carfax – 1911)
7.) Az ördög lába (The Adventure of the Devils's Foot – 1910)
8.) Az utolsó meghajlás (His Last Bow – 1917)
(A borító csak azért angol, mert magyarul nincs külön kiadása ennek a regénynek! Ez az angol borító meg tetszett.)

Az általam olvasott kiadás:


Szukits, Szeged, 2001
542 oldal · ISBN: 9639278025 · Fordította: Ádám Szilvia, Árkos Antal, Katona Tamás, Lengyel Miklósné, Nikowitz Oszkár, Takácsy Gizella, Tiborszky Péter

Szerintem:
Vannak benne rossz, de akadnak jó történetek is. De nem csak innen nézve számít vegyes felvágottnak a kötet, ugyanis a időben is széles skálán helyezkednek el: van nyugdíj utáni „utolsó” ügy, de korai cselezés is.

Kedvenc novella: A haldokló detektív és Az ördög lába

Nagyon nem tetszett – mivel több novella is unalmas volt, így nem novellát választok a nem tetszett szekcióba. Nem tetszett, ahogy Mycroft a könyvekben szerepel – nagyon megszoktam, megszerettem a BBC Sherlock Mycroftját, akit Mark Gatiss alakít. Sherlock bátyja jóval intelligensebb, gyorsabb és szuperebbek az agyi funkciói, mint a fiatalabb Holmesnak, ez a könyvekben is így van. Viszont a könyvbéli Mycroft roppant lusta, abszolút antiszociális. Nem unszimpatikus, csak csalódás a Gatiss-féle karakterhez… Ő sokkalta proaktívabb!

Össz-Értékelés: 4
Részletesebben:
1.) A Wisteria-lak titka (The Adventure of Wisteria Lodge – 1908)

Izgalmas, érdekes. Nagyon jó a felvezetése, de maga a történet borzalmasan unalmas volt.

Értékelés: 3 ✰✰✰

2.) A rejtelmes doboz története (The Adventure of the Cardboard Box – 1893)

Könnyű, szörnyű, gyors történet. Ismét a gondolatolvasós Watson megfigyeléssel kezdődik a sztori, miáltal meg is akadtam, hogy vajon olvastam-e már, de maga a cselekmény új volt.

Értékelés: 4 ✰✰✰✰

3.) A Vörös Kör esete (The Adventure of the Red Circle – 1911)

Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy megint egy szektás és bosszúállós történetet olvasok, ezekért nem annyira vagyok oda… vagy csak a sokadik már unalmas? Mindenesetre ez nem volt túl izgalmas.

Értékelés: 3 ✰✰✰

4.) A Bruce-Partington-tervek elrablása (The Adventure of the Bruce-Partington Plans – 1908)

MYCROFT!
Annyira örültem, amikor megérkezett! Ráadásul egy brit nagyon – nagyon fontos tengeralattjáró tervezet elvesztése, ellopása körül forgott a történet, ami nagyon tetszett.
Az ezt megelőző unalmasak után kész felüdülés volt.

Értékelés: 5 ✰✰✰✰✰

5.) A haldokló detektív (The Adventure of the Dying Detective – 1913)
Ez tényleg mindent vitt nálam! Sherlock Holmes egy rohadt dög, de annak marha jó! Szegény Watsont nagyon sajnáltam, eléggé megrémültem, hogy Holmes komolyan gondolja, amikor a doktori képességeit leszólja…
Imádtam!
Értékelés: 5 ✰✰✰✰✰

6.) Lady Frances Carfax eltűnése (The Disappearance of Lady Frances Carfax – 1911)
Szóval történt egyszer, hogy Holmes elküldi nyaralni Watsont… Mintha rémlene hasonló?! Viszont egyedülálló a sztori, ugyanis rég olvastam ilyen kísérteties és elég ijesztő novellát...
Irtózom az élve eltemetéstől, nem meglepő módon…

Értékelés: 4 ✰✰✰✰

7.) Az ördög lába (The Adventure of the Devils's Foot – 1910)

Még ijesztőbb történet, mint az előző! Átkozott szerelmi história, de nagyon jól megkavart szálakkal. Akire gyanakodtam ártatlan és akit sajnáltam az a gyilkos. Kész pofára esés!

Értékelés: 5 ✰✰✰✰✰

8.) Az utolsó meghajlás (His Last Bow – 1917)

Sokszor írtam, hogy nagyon szeretem a történetek elejét, amikor Holmes és Watson békésen eszik, teázik, pipázgat vagy molyol valamit, amikor beesik az eset!
Na, most semmi ilyesmi nem történt. Valamo von Bork és von Herling báró tanácskozásával kezdődött a kötet utolsó Sherlock Holmes sztorija, picit meg is ijedtem, hogy elő sem kerül. Kár volt aggódnom!
Ha eleinte nem is volt nyoma se Watsonnak, se Holmesnak, hát a végére előkerültek és elsimították a gondokat!

Értékelés: 5 ✰✰✰✰✰
Idézetek:
Nézz csak meg egy vadászkutyát, amint behúzott farokkal, lógó fülekkel unatkozik az ólban, és hasonlítsd össze ugyanazzal a kutyával, amikor kieresztik innen, és ragyogó szemmel, feszes inakkal rohan a róka után – így változott meg Holmes is reggel óta. Teljes mértékben különbözött most attól az egérszürke háziruhában, lustán és fásultan ülő embertől, aki egy órával ezelőtt olyan kétségbeesetten unatkozott a köddel borított szobában.
(A Bruce Partington-tervek elrablása)

Mrs. Hudson, Sherlock Holmes háziasszonya, igen türelmes teremtés volt. A detektív első emeleti lakását éjjel-nappal számosan, köztük igen kétes emberek látogatták, azonkívül Sherlock Holmes életmódja is annyira rendetlen és különös volt, hogy a szegény nő türelmét ugyancsak erős próbára tette. Hihetetlen rendetlensége, az a rettenetes szokása, hogy a leglehetetlenebb időben muzsikálni kezdett, az ajtókon végzett rendszeres revolverlövési gyakorlatai, bűzös és veszélyes tudományos kísérletei és végül az egész, bűnökkel és borzalmakkal teli légkör, amely körülvette, egészen bizonyosan a legkellemetlenebb bérlővé tették Londonban, Másrészt azonban hercegi módon fizetett. Nem kételkedem benne, hogy az egész házat meg lehetett volna kapni azért az árért, amelyet azok alatt az évek alatt fizetett a szobáért, míg én vele laktam.
(A haldokló detektív)

– Ez aztán valami! – mondotta. – Mycroft fivérem idejön hozzánk.
– Hát miért ne jönne?
– Miért ne? Éppen olyan ez, mintha ön egy erdei ösvényen egy villamossal találkozna: Mycroftnak megvannak a maga sínjei, s azokon fut. Az ő Pall Mall-beli lakása, a Diogenes-klub és a Whitehall, ezekben végzi a körforgását. Nálam csak egyetlenegyszer volt. Micsoda földrengés lehet az, amely kilódította őt a síneiről?
(A Bruce Partington-tervek elrablása)


☠☠☠☠☠
A képek a „Sherlock Holmes Thing's” Pinterest táblámról és a „Oh my Sherlock...” nevű WeHeartit gyűjteményemből származnak, ott többet megtudhatsz róluk és további képek várnak. Különféle „His Last Bow” borítók a GoodReads-en.

☠☠☠☠☠

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése