2015. december 2., szerda



Bihari Viktória: Tékasztorik

  

„Téged nem zavar, hogy van rajtad, elmondásod szerint, 30 kiló súlyfelesleg?”
Amíg át tudom ugrani a kerítést, addig nem. Meg hát, félek is lefogyni. Mi van, ha ebben a 30 kilóban van az agyam?!

214. oldal, levelesládika (részlet)

Fülszöveg:
Néhány olvasói vélemény:
„Állva tapsolok!” K.P.
„Egy helyes, intelligens, szexi lány, eszméletlen humorral. Érted még házasságot is törnék bébidoll!” Szotya
„Receptre kéne felírni. Életemben nem röhögtem ennyit.” A.J.
„A társadalom testközelből. Zseniális életlátás, nagyszerű karakterek. Utoljára Rejtő Jenőn nevettem ennyit.” P.É.
„Csak annyit mondanék, amit szex közben szoktam: NE HAGYD ABBA!” Laca
„Felolvastalak a 81 éves Nagymamámnak. Fél napra visszaállt a cukra.” Zsóka
„Üt a dumád, mint a Klicskó tesók ökle!” Feri
„Üvegtigris, kicsit másképp.” H.K.
Higgy nekik!
  

Könyv információk:

Silenos, Budapest, 2012
236 oldal ·
ISBN: 9789638940728


Tékasztorik a neten:

2010-2014 ~ Cafeblog
2010 – 2015. jún. ~ Blog.hu

(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Témához nem is igaz tartozó szekció, bevezető, anyám-kínja vagy mi...

Az olvasás időtartama:
2015. január 10., 18:12 2015. november 24., 21:16

Mi a jó könyv ismérve? Nálam az, amikor kölcsönkérik (vagy megveszik és elolvassák, de a legbiztosabb mégis a jó öreg kölcsönkérés, hiszen visszakapáskor ki lehet beszélni a sztorit). Ezt a könyvet elkezdtem januárban (lásd egy picivel feljebb) és nem sokat haladtam vele – cirka 105 oldalt -, amikor először kölcsönkérték! Aztán októberben kaptam vissza a sokadik ember után. Mert felolvastam belőle…, mert dicsértem…,  mert megemlítettem, hogy Viku könyve… satöbbi – szóval körbe kirándult néhány embert, mire végigértem rajta én is.

Szerintem:
Ha a legidiótább blogos posztjait könyvformába öntenék, akkor kapnánk ezt – és ez azért van, mert ez a blogjának a kiadásig írt legidiótább posztjai, amiket könyvformába öntöttek és kiadtak! Super-logic! Számos régi kedvenc történetemet találtam meg a gyűjteményben, de eddig nem olvasott sztorikkal is találkoztam. Van benne szado-mazo paródia, füves cigizés, kitekintés a tékából az állatkereskedői bizniszbe meg a cipőeladók életébe, gyerek sztorik is akadnak meg bemutatkozik néhány kemény arc Viku életéből.

Egyébként lehet pampogni, hogy túl nyers – valóban az. Ez a nyers, magyar valóság testközelből… mondjuk némely kínosabb szituációnál örültem, hogy mással történt meg ez a testközeli dolog! Szerencsére.
Az én kedvencem a Fater…, meg a postás…, meg a Fordkás csaj…, meg maga Viku, aki ír és ír és néha bedepizik, néha túlpörög vagy ájulásig bepiál, de mindig vállalja önmagát. Ennek a könyvnek a polcon kell állnia, hogy az olyan reggeleken, amikor annyira nincs kedvünk élni, hogy kimásszunk az ágyból, akkor belelapozhassunk. Minden más alkalomra és fölös órára pedig ott van a kisViku honlapja, fészbúkja és egyéb elérhetőségei, ahol folyamatosan szembejönnek a mind aktuálisabb, frissebb poénok, bolondos történetek és humoros élet-szösszenetek.

A szövege nagyon beteg, káromkodik, nem átallja leégetni magát a jó hangulatunkért és néha túlságosan is őszinte. Csípem a csajt!

Értékelés: 5

OFF-Zóna: Találkozásom a Tékasztorik bloggal

Egyébként anno, sok ezer éve már, amikor még sehol sem volt ez a blog, és nem is olvastam más bloggereket (max. fanficeket), akkor küldte el anyum < ezt a linket > nekem, hogy reggel találta, de órákkal is később elröhögcsél rajta. Olvassam el, nagyon beteg! Elolvastam, tetszett, elmélyültem az oldalban. Délután mesélte anyám, hogy az egyik kolléganője küldte át neki a linket, akinek MI (vagyis az én kedves, drága, cukorpofa családom meg én) jutottunk eszébe! (Egyébként tényleg ekkora marhák vagyunk, de kikérem magamnak…!)

Ez 2012 elejére tehető, azóta rosszkedvemben, jó kedvemben, facebook feedemben mindmáig bele-belebotlom az írásaiba, mert jók. Ennyire egyszerű.

Kedvcsináló idézetek:
Naaaaaaaaaagyon nagyon öreg bácsika jön befelé.
– Jónapotkívánok én lottózni szeretnék, az unokám azt mondta, lottózzak, de én sohasem lottóztam, hogyan kell?
– Hát, tessék, itt van ez a szelvény, be kell rajta jelölni 5 számot.
– Melyik ötöt?
– HÁT EZ AZ!

Bávatagon állni egy téka közepén, és azt nyekegni, hogy jaaaaj agggyá má egy jó filmet, pontosan olyan, mint megállni egy étterem közepén, és közölni a pincérrel, hogy éhes vagyok. Nincs információtartalma. És ideges leszek.

– Jaj izé igen szia bocs, csak közben nyomtam a fészre egy csekinnt hogy tudják hol vagyok, szóval én igazából egy filmet keresek aminek azaz eredeti címe, hogy Édzsri sztárz.
(…)
– Csókolom, Klári néni, Szandika vagyok – meglepődtem volna, ha normális neve van –, azt a filmet keresem, amit a múlt órán teccet mondani, hogy nézzem meg, ha már olvasni utálok, hhhiiihihiii, teccik tudni azt a filmet a töri éreccségihez, na mi is annak a neve?…ühümmm…ja ééértem…köszönöm, csókolom!
– Na? Mi a film címe?
– Hát magyarul az, hogy Egri csillagok.
Képek innen: királylány, feketepólós

2 megjegyzés:

  1. Azért látom megszenvedtél vele, olyan sokáig olvastad... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez úgy nézett ki, hogy januárban is olvastam 100 oldalt - közben gyorsan elolvasta 6-8 másik ember kölcsönbe -, aztán befejeztem a könyvet októberben. :'D De ha csak a dátumot nézed, akkor tényleg ijesztően sokáig tartott. XD

      Törlés